Back to top

Több mint ötmilliárdból újul meg két vízfolyás Fejér megyében

Több mint ötmilliárd forintból újítják meg a Váli-víz és a Szent László-patak medrét, a hozzá kapcsolódó védműveket és műtárgyakat, valamint záportározókat építenek a csapadékvíz helyben tartása érdekében.

A két európai uniós projekt csütörtöki, bicskei nyitórendezvényén Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára hangsúlyozta: a fejlesztések olyan léptékűek, hogy minden helyben lakó életminőségét megváltoztatják.  Úgy vélte, ahhoz, hogy hazánk 2030-ra Európa öt legélhetőbb állama között legyen, elengedhetetlenek az ilyen beruházások..

Tessely Zoltán, a Szent László- és a Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy

a Szent László-patak esetében több mint 30, a Váli-víz esetében 45 éve nem voltak átfogó fejlesztések a teljes hosszban. A régóta várt beruházások összértéke 5,143 milliárd forint és közel 70 ezer embert érintenek.

Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány 2010 óta különösen nagy figyelmet fordít az árvízvédelemre, a nagy folyók mellett a kisebb vízfolyásokra is. Az utóbbi években több mint 200 milliárd forintot fordítottak erre a célra, ami egymillió ember vagyonbiztonságát érintette és életminőségének javulását eredményezte.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója rámutatott, hogy a klímaváltozás nagyon komoly problémákat okoz, egyre gyakoribbak a szélsőségek, miközben a csapadékmennyiség nem nő, hanem átstruktúrálódik. Megjegyezte, hogy

a klimatikus változásokat hagyományos módszerrel és vízgazdálkodással nem tudják kezelni, ezért a két Fejér megyei projekt keretében új megközelítésben végzik a fejlesztéseket.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: nem a víz elvezetése a fő céljuk, hanem a víz helyben tartása a hasznosítás miatt, továbbá a vízi élettér visszaadása a természet számára. Kulcskérdésnek nevezte a mederszelvények olyan mértékű átalakítását, amellyel a kevés és a nagy mennyiségű vizet is képesek kezelni, valamint a víztározást, mellyel az egyre gyakoribb villámárvizek ellen lehet védekezni.

A sajtóanyag szerint a Váli-víz rekonstrukciójára 3,643 milliárd, míg a Szent László-patak rendezésére 1,5 milliárd forintot fordítanak. Előbbi Óbaroktól egészen Ercsiig folyik 55,5 kilométer hosszan, s a projekt keretében Óbarokon és Válban két záportározó épül, illetve hidak, műtárgyak újulnak meg. A patak esetében a mederrendezésen túl Bicske város árvízvédelmét javítják, duzzasztókat, hidakat és parti sávokat újítanak fel.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Van környezetszennyezőbb a kapszulás kávénál

A kutatók azt vizsgálták, hogy összességében a kávé teljes életciklusát figyelembe véve melyik változat a legjobb és legrosszabb hatással a környezetre.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Megzakkant rovarok, süket madarak: ezt teszi a fény és hangszennyezés

Az emberi tevékenység nagyon sok szempontból hatással van az állatvilágra. Az éjszakai közvilágítás, a rádiójel sugárzás mind befolyásolják - sok esetben nagyon kedvezőtlenül - az állatok életkörülményeit.

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.

Új, halálos vírust fedeztek fel az óceánokban

Egy eddig ismeretlen vírust azonosítottak a Hawaii Egyetem Egészségügyi és Partravetődési Laboratóriumában (Health and Stranding Lab), mely halálos a bálnákra és delfinekre nézve. Először egy 2010-ben partra vetődött Longman-féle csőröscetből mutatták ki, ám mostanra 10 különböző tengeri emlősfajnál is megtalálták.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.