Back to top

Több mint ötmilliárdból újul meg két vízfolyás Fejér megyében

Több mint ötmilliárd forintból újítják meg a Váli-víz és a Szent László-patak medrét, a hozzá kapcsolódó védműveket és műtárgyakat, valamint záportározókat építenek a csapadékvíz helyben tartása érdekében.

A két európai uniós projekt csütörtöki, bicskei nyitórendezvényén Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára hangsúlyozta: a fejlesztések olyan léptékűek, hogy minden helyben lakó életminőségét megváltoztatják.  Úgy vélte, ahhoz, hogy hazánk 2030-ra Európa öt legélhetőbb állama között legyen, elengedhetetlenek az ilyen beruházások..

Tessely Zoltán, a Szent László- és a Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy

a Szent László-patak esetében több mint 30, a Váli-víz esetében 45 éve nem voltak átfogó fejlesztések a teljes hosszban. A régóta várt beruházások összértéke 5,143 milliárd forint és közel 70 ezer embert érintenek.

Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány 2010 óta különösen nagy figyelmet fordít az árvízvédelemre, a nagy folyók mellett a kisebb vízfolyásokra is. Az utóbbi években több mint 200 milliárd forintot fordítottak erre a célra, ami egymillió ember vagyonbiztonságát érintette és életminőségének javulását eredményezte.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója rámutatott, hogy a klímaváltozás nagyon komoly problémákat okoz, egyre gyakoribbak a szélsőségek, miközben a csapadékmennyiség nem nő, hanem átstruktúrálódik. Megjegyezte, hogy

a klimatikus változásokat hagyományos módszerrel és vízgazdálkodással nem tudják kezelni, ezért a két Fejér megyei projekt keretében új megközelítésben végzik a fejlesztéseket.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: nem a víz elvezetése a fő céljuk, hanem a víz helyben tartása a hasznosítás miatt, továbbá a vízi élettér visszaadása a természet számára. Kulcskérdésnek nevezte a mederszelvények olyan mértékű átalakítását, amellyel a kevés és a nagy mennyiségű vizet is képesek kezelni, valamint a víztározást, mellyel az egyre gyakoribb villámárvizek ellen lehet védekezni.

A sajtóanyag szerint a Váli-víz rekonstrukciójára 3,643 milliárd, míg a Szent László-patak rendezésére 1,5 milliárd forintot fordítanak. Előbbi Óbaroktól egészen Ercsiig folyik 55,5 kilométer hosszan, s a projekt keretében Óbarokon és Válban két záportározó épül, illetve hidak, műtárgyak újulnak meg. A patak esetében a mederrendezésen túl Bicske város árvízvédelmét javítják, duzzasztókat, hidakat és parti sávokat újítanak fel.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Elmerült figyelem

Úszó, lebegő tárlatként újították meg a halászati kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Részben azért, hogy érvényesülni tudjon az eddig tablókkal takart gótikus épületbelső. Mi az, ami különösen figyelemre méltó a halászatban egy néprajzos muzeológus számára? Erről is beszélgettünk Balpataki Katalin kurátorral.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.

Miért nem kapnak agykárosodást a bálnák a mély vízben?

A bálnák agyában található speciális erek megvédhetik őket az úszás által okozott impulzusoktól, amelyek károsítanák az agyat - derült ki az UBC új kutatásából.

Önálló jogalanyi státuszt kapott a spanyol Mar Menor lagúna

Önálló jogalanyi státuszt kapott Európa legnagyobb sós vizű lagúnája, a délkelet-spanyolországi Mar Menor a spanyol parlament szerdai döntésével, amely nagyobb védelmet biztosít a terület veszélyeztetett ökoszisztémája számára a jövőben.

Biológiailag lebomló polimereket fejleszthetnek ki magyar kutatók

A kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben rögzített célja az egyszer használatos műanyagok kivezetése, ezért segíti az olyan innovatív, biológiailag lebomló polimerek fejlesztését, amelyek alkalmasak lehetnek a kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok részarányának csökkentésére.

Lebegő napelemes technológia

Spanyolország, Alicante tartományban úszó napelemes rendszerek fejlesztését végzik. A modulos rendszer kialakítása okán ideális megoldásnak tűnik a halastavak számára, de akár a bányatavak, öntözővíz csatornák vízfelületének hasznosítására is.

A tunéziai függőkertek az aszálynak is ellenállnak - egyelőre

Az északnyugat-tunéziai dombok magasan fekvő részén a gazdák több ezer fügefát termesztenek egy egyedülálló teraszos rendszerben, amely reményeik szerint megvédi őket az egyre súlyosabb aszályoktól.

Használt sütőolaj-begyűjtési programot kezd az Alteo és a Shell

Közös országos lakossági használt sütőolaj-begyűjtési programot kezd az Alteo és a Shell Magyarországon.