Back to top

Több mint ötmilliárdból újul meg két vízfolyás Fejér megyében

Több mint ötmilliárd forintból újítják meg a Váli-víz és a Szent László-patak medrét, a hozzá kapcsolódó védműveket és műtárgyakat, valamint záportározókat építenek a csapadékvíz helyben tartása érdekében.

A két európai uniós projekt csütörtöki, bicskei nyitórendezvényén Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára hangsúlyozta: a fejlesztések olyan léptékűek, hogy minden helyben lakó életminőségét megváltoztatják.  Úgy vélte, ahhoz, hogy hazánk 2030-ra Európa öt legélhetőbb állama között legyen, elengedhetetlenek az ilyen beruházások..

Tessely Zoltán, a Szent László- és a Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy

a Szent László-patak esetében több mint 30, a Váli-víz esetében 45 éve nem voltak átfogó fejlesztések a teljes hosszban. A régóta várt beruházások összértéke 5,143 milliárd forint és közel 70 ezer embert érintenek.

Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány 2010 óta különösen nagy figyelmet fordít az árvízvédelemre, a nagy folyók mellett a kisebb vízfolyásokra is. Az utóbbi években több mint 200 milliárd forintot fordítottak erre a célra, ami egymillió ember vagyonbiztonságát érintette és életminőségének javulását eredményezte.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója rámutatott, hogy a klímaváltozás nagyon komoly problémákat okoz, egyre gyakoribbak a szélsőségek, miközben a csapadékmennyiség nem nő, hanem átstruktúrálódik. Megjegyezte, hogy

a klimatikus változásokat hagyományos módszerrel és vízgazdálkodással nem tudják kezelni, ezért a két Fejér megyei projekt keretében új megközelítésben végzik a fejlesztéseket.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: nem a víz elvezetése a fő céljuk, hanem a víz helyben tartása a hasznosítás miatt, továbbá a vízi élettér visszaadása a természet számára. Kulcskérdésnek nevezte a mederszelvények olyan mértékű átalakítását, amellyel a kevés és a nagy mennyiségű vizet is képesek kezelni, valamint a víztározást, mellyel az egyre gyakoribb villámárvizek ellen lehet védekezni.

A sajtóanyag szerint a Váli-víz rekonstrukciójára 3,643 milliárd, míg a Szent László-patak rendezésére 1,5 milliárd forintot fordítanak. Előbbi Óbaroktól egészen Ercsiig folyik 55,5 kilométer hosszan, s a projekt keretében Óbarokon és Válban két záportározó épül, illetve hidak, műtárgyak újulnak meg. A patak esetében a mederrendezésen túl Bicske város árvízvédelmét javítják, duzzasztókat, hidakat és parti sávokat újítanak fel.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Eltűnt az élet a Sajóból

Márciusban érkezett először hír arról, hogy a Sajó szlovákiai szakaszán vastartalmú szennyvíz folyik az egykori Siderit üzem telephelyéről. Akkor a magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a nemzetközi Duna-védelmi egyezmény keretében és a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottságon keresztül kérte a szomszédos országot a kármentesítés haladéktalan megkezdésére.

Kertöntözés hagyományosan: tömlő, gyorscsatlakozó, szórófej…

Napjainkban a vezérelt automata öntözőrendszerek világában is van létjogosultsága még az öntözőtömlőnek, a gyorscsatlakozóknak és a szórófejeknek. Nem is baj, ha néha ott állunk a cső végén, és addig is kikapcsolunk kicsit amíg az automata rendszerek helyett mi magunk gondoskodunk kerti növényeink vízpótlásáról.

Fenntartható mandulatermesztés

A hosszú távú és fenntartható mandulatermelés érdekében a Veracruz Almonds portugál vállalkozás intelligens mezőgazdasági eszközöket vásárolt. Különös figyelmet fordítanak a nyomon követhetőségre, a körforgásos gazdaságra való átállásra és a karbonlábnyom csökkentésére.

350 tonna illegális szemetet gyűjtöttek össze a közutak mellől

A Föld napja alkalmából és a TeSzedd kampányhoz kapcsolódva országszerte 367 helyszínen több ezer közutas munkavállaló 350 tonna szemetet gyűjtött össze a társaság kezelésében lévő utak és pihenőhelyek környezetében április 22-én és május 4-én - közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az MTI-vel.

Településeknek szóló madárbarát projekt indul

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az évtizedek óta futó lakossági Madárbarát kert program sikerére alapozva pályázatot hirdet önkormányzatok részére Madárbarát település mintaprojektek megvalósítására.

Lápokban, tómedrekben és tengerfenéken keresik az antropocén aranyszögét

Ha ki kellene választania egy helyet, amely a legjobban tükrözi, hogy az emberi tevékenység mikor vált a Földet átalakító erővé, hol lenne az? A geológusok ebben a hónapban mérlegelik ezt a kérdést, amikor 12 helyszín értékelésére gyűlnek össze, amelyek közül csak egy lehet az az antropocén aranyszöge, amely az 1950-es években, az atombomba-kísérletek és a fosszilis tüzelőanyagok növekvő felhasználásának füstje közepette kezdődött.

Több mint 400 gyerek vett részt a Mecsekerdő programjain a Fenntarthatósági Témahéten

A Föld napja köré szervezett Fenntarthatósági Témahét országos kezdeményezés, melynek célja, hogy az iskolák aktívan formálják a gyerekek ökotudatos szemléletét. Az évente 1800 iskolát és közel 400 ezer gyermeket megmozgató programsorozatban a Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. már a kezdetektől aktívan szerepet vállal.

Madarak és fák napja

Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a természet és az élővilág megóvásának fontosságára. A nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok közösen emlékeznek meg erről a neves napról, amelyet több mint 100 évvel ezelőtt Herman Ottó magyar természetkutató hozott létre.

A Tiszán és a Dunán is lesz biológiai lárvagyérítés

A héten összesen 2170 hektárnyi vízfelületet kezelnek a szakemberek a szúnyoglárvák ellen alkalmazott biológiai készítménnyel. A következő napokban a Tisza alsó, Csongrád-Csanád megyei szakaszán légi úton, a Duna menti vizekbe autóról, a nehezen megközelíthető helyeken pedig háti permetezővel juttatják ki a lárvák ellen használt szert.

Többet kellene öntözni

Tizedik konferenciáját tartotta meg a Magyar Öntözési Egyesület. Az előadásokból érzékelhető, mennyire sokrétű és milyen komoly műszaki felkészülést igénylő munka az öntözés, legyen szó ültetvényekről vagy épületek zöldfalairól, felszín fölötti vagy alatti vízpótlásról. A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos előadásokból ismertetünk néhány gondolatot.