Prof. Dr. Tossenberger János megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a Kaposvári Állattenyésztési Napokon soha ennyi konferencia nem volt, hiszen az idei KÁN idején összesen nyolc ilyen eseményre került sor.
Horváth István A sertéságazat kihívásai c. előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazat helyzete igen gyorsan változik, s kihangsúlyozta, hogy fontos, hogy a sertéstenyésztők szervezett keretek között végezzék munkájukat. Egyben tájékoztatott arról, hogy ma Magyarországon a legnagyobb ilyen szövetség a herceghalmi központú Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége, mely több mint 1000 tagot számlál.
Az ASP hazai megjelenése komoly gazdasági probléma, hiszen a magyar húsipar a sertéstermékek jelentős részét a Távol-Keletre, leginkább Japánba, Dél-Koreába és Tajvanba exportálja. Ezekbe az országokba pedig jelenleg nem tudunk beszállítani sertéstermékeket. Különösen a mangalica piacvesztése jelentős, de a fehérsertésé sem elhanyagolható. A piac az ASP megjelenésére kezdetben áreséssel reagált, de mára az árak rendeződtek.
Nagy Tibor a postcervikális termékenyítés lehetőségeit ismertette a nagyüzemi sertéstartásban, majd Szobolevszki Zoltán Genetikai fejlesztések eredményei az állatjólléti szolgálatban, Csikász Szabolcs pedig A kanok tenyészértékének hatása a hizlaldai eredményességre címmel tartott előadást. A növendék- és hízósertések genetikai profilra alapozott takarmányozásának legújabb tudományos eredményeit pedig Tenke János ismertette az egybegyűltekkel.
