Back to top

Ipari fa–tűzifa–holtfa

Szakmai berkekben és a közvélekedésben is sok vita forrása manapság, hogy mire használjuk az erdei faanyagot. A nézetek elsősorban az ipari fa, tűzifa és a holtfa kívánatos arányáról oszlanak meg.

Abban talán mindenki egyetért, hogy az erdeinkből kikerülő fa lehetőleg ipari alapanyag legyen: építsük be házunk tetőszerkezetébe, bútorként, burkoló anyagként díszítse otthonunkat, vagy készüljön belőle használati eszköz.

Hazánk erdei azonban főleg kemény- és lágylombos állományok, amelyek faanyaga sok fahibával terhelt, ezért többségében nem alkalmas ipari fának.

A hegyvidéki bükk- és tölgyerdőkben például csak átlagosan 30-35 százalék az ipari fa aránya. A többi tűzifa.

Az erdei holtfának is eléggé ellentmondásos a megítélése. A szemlélet e tekintetben is nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben. A kocsánytalan tölgy 1980-as években dúló hervadásos betegsége nyomán nagyon sok lett a holtfa a domb- és hegyvidéki erdeinkben. Akkoriban az elpusztult fákat fertőző gócpontoknak minősítették és még támogatás is járt a száraz egyedek eltávolításáért. Azóta bebizonyosodott, hogy őshonos fafajú, természetszerű állományainkban az elpusztult egyedek inkább javítják az erdő természetes védekező rendszerét.

Az ökológiai szempontok azonban gyakran esztétikai és gazdasági szempontokkal ütköznek. No, nem az önmagába roskadó famatuzsálemre gondolok, hanem az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek által egymásra dőlt vagy törött állományrészekre.

Ezek a sokszor száz köbméternél is több károsodott faanyagot magukba foglaló erdőrészek – érintetlenül hagyandó holtfává minősítésük esetén – évtizedekre balesetveszélyes, csúnya foltok lesznek. Ezért mindenképpen jobb (lenne) – a holtfát táplálékul vagy élőhelynek használó lényeknek is –, ha az erdei életközösség számára hasznos elpusztult fát kisebb mennyiségekben, de több helyen meghagynák az erdőállományokban. Ezek nem veszélyesek és az erdőjárók szemét sem bántják.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

A Dunánál, a Velencei- és a Tisza-tónál, valamint a Szigetközben irtják a szúnyogokat

Változatlanul csapadékos az időjárás, ami az elmúlt napok napsütésével párosulva optimális fejlődési környezetet biztosít a szúnyogok számára.

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Milliárdos kárt okoz a kőrispusztulás

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a brit gazdaságot az elkövetkező száz évben összesen 15 milliárd fonttal, vagyis 5,5 billió forinttal terheli meg a kőrisek viszonylag új betegsége, a kőrispusztulás által okozott hajtáspusztulás miatti kár. Ennek az összegnek közel a fele egy évtizeden belül realizálódik, hívják föl a figyelmet a tudósok.

Víz-világtalálkozó lesz Budapesten

A szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz. És mindhárom súlyos gazdasági következményekkel jár - jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Keress rengeteget!

Hol vannak erdők Magyarországon? Minden fás terület erdő? Milyen erdőterületen járok? Magántulajdonban van-e a terület? Milyen turistautak vannak az erdőben? Védett területen haladok? Erre a kérdésrengetegre ad válaszokat az Erdőtérkép (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/).