Back to top

Az Egyesült Arab Emírségek szerint is kéknyelv-mentesek vagyunk

Törölte a kéknyelv betegséggel érintett országok listájáról Magyarországot az Egyesült Arab Emírségek szakminisztériuma. Az intézkedésnek köszönhetően a jövőben lehetővé válik, hogy hazánk egész területéről akadálytalanul szállítsák a szarvasmarhákat és a kiskérődzőket a közel-keleti országba.

Hazánkban 2015-ben jelent meg a szarvasmarhákat és juhokat megbetegítő kéknyelv betegség, ami miatt számos harmadik országba akadozott ezen állatok exportja.

Az idei évben azonban Magyarország sikeresen teljesítette az Állategészségügyi Világszervezet kéknyelv betegségtől való mentesség feltételeit.

A mentes státusz ismételt elnyeréséről dr. Bognár Lajos országos főállatorvos haladéktalanul tájékoztatta a partnerországokat, aminek eredményeképp az Egyesült Arab Emirátusok a napokban törölte hazánkat a betegséggel érintett országok listájáról. A jövőben – az állategészségügyi exportbizonyítványok aktualizálását követően – ismét lehetővé válik, hogy hazánk egész területéről akadálytalanul szállítsák a szarvasmarhákat és a kiskérődzőket a közel-keleti országba.

Az Agrárminisztérium és a magyar állategészségügyi hatóság a továbbiakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy a még fennálló kereskedelmi korlátozásokat enyhítse, illetve új piacokat nyisson a magyar vállalkozók számára.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Istálló gyarapodó és változó állományhoz – fejőrobot Szuhafőn

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn mindössze nyolcvanan laknak. A szlovák határtól két és fél kilométerre lévő településen él a Kocsis család. Vendégházat, sajtüzemet üzemeltetnek és van egy 700 hektáron gazdálkodó családi gazdaságuk. A korábban húsmarha-állományból egy kisebb ridegtartású csorda maradt és áttértek a tejtermelésre, illetve a sajtgyártásra.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

A húst semmi sem pótolhatja?

Egy tanulmány szerint a növényi alapú húspótlók nem tekinthetők táplálkozási szempontból felcserélhetőnek a valódi hússal. Habár a növényi alapú húspótlók íze és textúrája hasonló lehet például a marhahúséhoz, ám a kettő tápanyagtartalma nagymértékben eltérhet.

Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Sokak pusztán gazosnak vélik azokat a méhlegelőket, amelyeket a Főkert Zrt. először alakított ki Budapesten. A kezdeményezés célja a nyugat-európai mintán alapuló urbanizált terek ökológiai átalakítása. Erről adott tájékoztatást kiadónknak Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője.

1600 éves birkamúmia titkaira derült fény

1600 éves birkamúmia DNS-ét sikerült feltérképezni Írországi, iráni, német és osztrák genetikusok és régészek közreműködésével. A ritka lelet egy ősi iráni sóbányából, Chehrābād-ból került elő, ahol a speciális körülményeknek köszönhetően szokatlanul hosszú ideig őrződtek meg a lágyszövetek, és bennük az értékes genetikai anyag.

A pásztor

„Pásztor voltam, egy kirekesztett, aki mellett elhaladt az élet” – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Baromfi- és juhágazat: a takarmányár növekedésének hatásai

A baromfihizlalási ágazatban egy csirke előállítási ára tavasszal 127 forinttal kerül többe, mint tavaly, és a növekedés folyamatos. A juhágazat kissé könnyebb helyzetben van, legalábbis akkor, ha a gazdaság magának állítja elő a takarmányt. Azonban, ha nincs saját kaszáló, legelő, akkor bele se kezdjen senki a juhtartásba, hallottuk hazánknak ugyanezen táján egy gazdától.

Szuperkórokozók: láthatatlanok és halálosak

2019-ben harmincháromezren haltak meg Európában az antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A világon évente mintegy hétszázezerre tehető és folyamatosan nő az ilyen halálesetek száma.

Kaposvári Állattenyésztési Napok 14.0, vagyis KÁN Egyetemi Napok

Pannon Lovasakadémia létesítményei zsúfoltak lesznek október 1. és 3. között. Idén már 14 alkalommal adnak helyet ezek a pályák az állattenyésztési napoknak. A szakmai találkozó idén a MATE Udvarral is kiegészül, ahol az agrárium népszerűsítése mellett az egyetem intézeteit is megismerhetik a látogatók. A programok egy része elsősorban a szakmai közönségnek, a gazdatársadalomnak lehet majd érdekes.

Kaposvár? Október eleje? KÁN Egyetemi Napok!

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusa és a Magyar Mezőgazdaság Kft. 2021. október 1-3. között újra megrendezi a KÁN Egyetemi Napokat a kaposvári Pannon Lovasakadémia területén – jelentették be a rendezvényt beharangozó tájékoztatón. A magyar állattenyésztés már nagyon várt szakmai találkozója idén a MATE Udvarral is kiegészül, ahol az agrárium népszerűsítése mellett az egyetem intézeteit is megismerhetik a látogatók.