0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

A veszettség megelőzhető

A veszettség megelőzhető! - hívja fel a figyelmet az ENSZ és a WHO. A két világszervezet 2030-ig teljesen fel szeretné számolni a veszettség miatti elhalálozásokat, ugyanis a megfelelő védőoltásokkal és felvilágosító programokkal a betegség fertőzése teljes mértékben megakadályozható.

Néhány afrikai és ázsiai országban a veszettség még mindig komoly gondokat okoz főként a nagyobb populációban élő kóbor kutyák miatt. Védekezés hiányában házi kedvenceink és haszonállataink is megfertőződhetnek. A vírusos megbetegedés az állatok és az ember központi idegrendszerét támadja meg. Amint a kór kifejlődik a szervezetben, végzetes kimenetelű mind emberekben, mind pedig az állatokban. A WHO becslése szerint évente 59 000 ember hal meg veszettség miatt, ami azt jelenti, hogy naponta 160 ember esik áldozatául a világ egyik leghalálosabban fertőző vírusának. A halálesetek 40 százaléka gyerekeket érint. A világ legszegényebb régióiban Afrikában és Ázsiában körülbelül 15 millió embert kezelnek veszettség-gyanús állattal való érintkezés miatt.

A veszettséget a vírussal fertőzött állatok terjesztik egymás között, azonban harapás útján átterjedhet az emberekre is. Kelet-Közép-Európában leggyakrabban a rókák hordozzák a halálos vírust. A magyar állategészségügyi szolgálat évente kétszer vakcinázza a rókaállományt.

A veszettség miatti halálesetek 95%-át kutyák okozzák, amelyek legtöbbször a veszett vadállatokkal való érintkezés során fertőződhetnek meg. Hazánkban a 40-es évek óta kötelező a kutyákat nyilvántartani és veszettség ellen beoltani, így a megbetegedés jelentősen visszaszorult, azonban a NÉBIH összesítése szerint Magyarország sem veszettségmentes, minden éven előfordul pár eset. Utoljára 1994-ben történt emberi halálozás veszettség miatt.

A fertőzés elterjedésének megelőzése érdekében a magyar jogszabály a három hónaposnál idősebb kutyák veszettség elleni rendszeres védőoltását írja elő. A macskák esetében a védőoltás nincs szabályozva, de erősen javasolt.

„A veszettség kordában tartása Magyarországon is kiemelt feladat, hiszen a megfelelő óvintézkedések hiányában a járvány bármikor újra felütheti a fejét”

– mondta Kopasz Gábor, a Boehringer Ingelheim állatgyógyászati üzletágának vezetője, a veszettség elleni küzdelem világnapja kapcsán. Hozzátette, hogy a betegség terjedését az állatorvosok, kisállat-tulajdonosok, a haszonállat tartók, valamint a kormányzati és civil szervezetek, egészségügyi hatóságok együttműködése révén lehet megelőzni.

A veszettséget nagyon nehéz diagnosztizálni. A betegségre jellemző tünetek közé tartozik a hirtelen megváltozott viselkedés és folyamatosan súlyosbodó bénulás, továbbá az izgatott, agresszív viselkedés vagy fásultság.

Vadállatoknál intő jel az embertől való félelem hiánya. Ha ilyen esettel találkozunk a helyi hatósági állatorvost, vagy pedig a helyi vadászati hatóságot kell értesíteni. A rendellenesen viselkedő vaddal minden kontaktust kerülni kell.

Ha házi kedvencünket veszett állat támadta meg, a legsürgősebb lépés a seb azonnali helyi kezelése: a sebet 15 percen keresztül bő szappanos vízzel mossuk ki , majd 70%-os alkoholos oldattal vagy jódtinktúrával fertőtlenítsük és igyekezzünk a hegesedést késleltetni. Ezt követően hívjuk az állatorvost, aki ellátja majd az állatot!

Ha veszett állat embert harapott meg, a sebet azonnal tisztítani és fertőtleníteni kell, majd hívjunk orvosi segítséget. Amennyiben az állat gazdája jelen van, kérjük el az állat oltási könyvét, amennyiben kóbor állatról van szó, mindenképpen konzultáljunk orvosunkkal, hiszen veszettség elleni posztexpozíciós sorozatoltásra lehet szükségünk.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu