Back to top

Digitalizációra és a fiatalok bevonására van szükség az agráriumban

Középtávon a hazai mezőgazdaság és élelmiszerágazat hatékonyságának növelése, hosszútávon a magyar lakosság biztonságos élelmiszerellátása és az exportpiacokon való érvényesülés az agrárium fő célkitűzése – mondta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója egy agrárinformatikai megoldásokról szóló konferencia kerekasztal beszélgetésén.

Az ITSZÜRET 2018 – Egy marék vetőmag, az agrárium digitális transzformációja konferencián részt vevő Erős Veronika, az Agrárinformatikai klaszter menedzsere, Dr. Oláh Izabella, Agrodat – tanácsadó, a SZIE GTK tanára és Dobó Mátyás, az Invitech stratégiai és üzleti támogatások igazgatóhelyettese az AMC vezetőjével közösen azt taglalta, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeri ágazat hazai fejlődésének kulcsa az agrárdigitalizáció, ami kiváló hívószó a fiataloknak és figyelemfelkeltő az idősebb generációnak is.

Fotó: AMC

Az AMC ügyvezető igazgatója a kerekasztal beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy meglévő erőforrásaink nem kellő hatékonyságú felhasználását több statisztika igazolja:

„az egy év alatt megtermelt agrár jövedelmeket nézve azt látjuk, hogy a magyar átlag az Európai Uniós átlag harmada, a Nyugat-Európai 80-82 ezer eurós összegnek pedig csupán tizede; emellett hazánk hektáronként az uniós átlagtermésnek is csupán 54 %-át éri el.”

Hozzászólásában Ondré Péter kitért arra is, hogy adottságainkat és elhelyezkedésünket nézve látható, hogy Magyarország nemzetközi viszonylatban „sportnyelven” szólva pole-pozícióban van. Ha előre tudunk lépni a fejlesztendő területeinken, akkor az ügyvezető szerint gazdaságunk 2050-ben is el tudja látni a hazai lakosságot és mellette a külföldi piacokat is jó minőségű, GM-mentes élelmiszerekkel.

Ondré Péter emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy bár fontos az agráriumban felhalmozott tőke és a kellő technikai paraméterekkel rendelkező eszközpark kérdése, de amíg nincs az agráriumban szemléletváltás és nem aktiválódik az agrárium területén az a generáció, amelyikben megvan a fogékonyság az IT eszközök iránt is, addig nem lesz hatékonyabb a terület. Ennek kapcsán az ügyvezető igazgató kiemelte: a magyar piacon fellelhető gépeknek ma már szinte mindegyike tud valamilyen digitális IT technológiát, de ezek közel 60-65 százalékával a magyar gazdák nem élnek. A számok azt mutatják - tette hozzá Ondré Péter -, hogy egy átlagos mezőgazdasági gép tudásának csupán 40-45%-át használják ki a magyar gazdaságokban, a megfelelő IT technológiai tudás hiányában.

A generációk közötti tudásmegosztás és a fiatalok behívása megoldás lehet, ehhez azonban meg kell találnunk azokat az üzeneteket és hívó szavakat, amelyekkel a fiatalok az agráriumba behívhatók és megszólíthatók

– hangsúlyozta az Agrármarketing Centrumot irányító szakember. A kerekasztal résztvevői a tanácskozáson abban egyetértettek, hogy a fiatalokat legfőképpen a digitalizáció oldaláról lehet megfogni az agrárium számára, hiszen számukra az okoseszközök világa otthonos és vonzó. Ugyanakkor az idősebbeknek a digitalizációval egyszerűbbé tehető feladatok, csökkenthető terhek a pozitív üzenetek, hiszen őket az adminisztráció nyomasztja leginkább hangzott el az egyeztetésen.

Ondré Péter szerint a jól képzett fiatalok bevonásához két dolgot kell feléjük közvetíteni: egyrészt az agráriumban elérhető jövedelmi szinteket, másrészt pedig azt, hogy ma már ez az ágazat is trendi. „A mezőgazdaság már nem a régi, lejáratott beidegződések mentén működik, nem a sáros csizmával azonos, hanem a precíziós technológiák, GPS sorvezetők, hozamtérképek, drónok, differenciált input anyag kijuttató, kormány vezérelt robotok irányába halad” - közölte Ondré.

Annak érdekében, hogy minél több fiatalhoz eljuthassanak ezek az üzenetek az AMC november végén „Fiatalok az agrárpályán” címmel olyan konferenciát szervez, amely iránytűként szolgálhat arra, hogy miként tehető a fiatalok számára is kompatibilissé az agrárium. Olyan agrárvállalkozókat kívánunk megszólaltatni, akik munkavállaóként tekintve a fiatalokra elmondják, hogy milyen munkára és milyen jövedelmi viszonyokra lehet számítani napjainkban azoknál a nagy magyar agrárcégeknél, amelyek integrálni, fejleszteni tudnak a gépek és a humánerőforrás terén is – zárta felszólalást az AMC ügyvezető igazgatója.

Forrás: 
AMC sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vezető nélküli traktor

Ez a futurisztikus Case-IH traktor számítógéppel vagy tablettel irányítható, és munkája is nyomon követhető. A modern erőgépet a legkülönfélébb technikával szerelték fel, ez pedig azt jelenti, hogy a szántóföldön a traktor teljes mértékben önállóan képes dolgozni, nincs szüksége vezetőre, így fülkére sem.

Nagy István: nem kérhetünk többet a gazdáinktól, kevesebbért

A mezőgazdaság versenyképességének növelését támogató agrárpolitikai háttér kialakítása, új támogatási formák és azok megfinanszírozása, az öntözésre elkülönített 170 milliárd forint, erősödő agrárigazgatás. Címszavakban ezeket az intézkedéseket tartja hivatalba lépésének egyéves évfordulóján az eddig elért legnagyobb eredményeknek Nagy István agrárminiszter.

Növényvédelmi Szakmérnök képzés a Georgikonon

A keszthelyi Georgikon Európa legpatinásabb agrárfelsőoktatási intézménye. A Pannon Egyetem Georgikon Karának Növényvédelmi Intézete az elmúlt évtizedekben, posztgraduális képzés keretében folyamatosan képez agrárszakembereket Növényvédő Szakmérnöki szakon. A Növényvédelmi Szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak magyar nyelvű négy félévet felölelő levelező képzés.

Magyarország egyik fő gazdasági potenciálja az agrárium és az élelmiszeripar

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért makrogazdasági jelentősége meghatározó - mondta Nagy István agrárminiszter a külgazdasági attasék éves értekezletén, Budapesten.

„Ha kijön a matek, bele kell vágni”

Alapvető érdek az uniós támogatási rendszer minél kedvezőbb feltételek és összegek melletti fennmaradása, de az ezt övező bizonytalanság dacára sem javasolja a jól megtervezett beruházások halogatását Takáts Zsolt.

Az agrár-felsőoktatás aktualitásairól egyeztettek

A Kaposvári Egyetem volt a házigazdája a Magyar Rektori Konferencia Agrártudományi Bizottsága szerdai ülésének, amelyen mintegy 30 dékán és egyetemi vezető vett részt. A bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpontban tartott tanácskozásról Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese, az Agrár-és Környezettudományi Kar dékánja, a bizottság elnöke számolt be a Magyar Mezőgazdaságnak.

Nehéz harc elé néz az agrárium

Agrártechnológiai eljárásokat kell elsajátítania a gazdáknak, hogy megőrizhető legyen a földben lévő víz és biztonságosabbá váljon a termelés – közölte az InfoRádiónak nyilatkozva az agrárminiszter.

A precíz munka pénzben is megtérül

„Hektáronként akár 10-30 ezer forint profit különbség is elérhető a hagyományos és a precíziós gazdálkodás között”- hangzott el a Magtár Kft. és a az Agro Aim Hungária Kft. által Szolnokon szervezett első közös konferencián. Az előadók által legtöbbet hangoztatott kulcsszavak a tudatosabb gazdálkodás, a tervezhetőség, a hatékonyság növelése, és legfőképp a profit voltak.

Villámárvizek kezelésére készült magyar okostelefon-alkalmazás

Villámárvizek elleni védekezést segítő okostelefon-alkalmazást fejlesztett ki a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) a Technokrats Kft. közreműködésével - tájékoztatta a vízügyi igazgatóság az MTI-t.

Digitális infrastruktúra térkép készül

A magyar mezőgazdaság versenyképességének alapvető feltétele a mezőgazdaság modernizációja – mondta Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös szervezésében megrendezett, a „Digitalizációs eszközök a 2020 utáni Közös Agrárpolitikában” című műhelynapon.