Back to top

Ismét keselyű körözött Magyarország felett

Múlt hét pénteken figyeltek meg egy fakó keselyűt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Montág-puszta felett. Bármily hihetetlen is, az egzotikusnak tűnő, dögevő madár hajdan közönséges fajnak számított a Kárpát-medencében.

Fakó keselyű
Fakó keselyű
A megfigyelés érdekessége, hogy a keselyűt két parlagi sas is „kísérte”. Az elmúlt években is észlelték ilyen ritka vendégeket: 2016. október elején két fakó keselyű tűnt fel a Csókakői várnál, majd vélhetően ez a páros éjszakázott a budatétényi Rózsakert lakótelep fűtőművének kéményén (mellyel akkor 269-re növekedett Budapest madárfaj listája). Egy évvel azelőtt (2015. szeptember 23-án) pedig a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén, Pély közelében figyeltek meg nem is egyet, hanem rögtön 15-öt a ritka madárból. 2017-ben pedig egy sárga szárnylappal megjelölt, sérült, fakó keselyűt találtak szeptember 26-án, a 6-os számú főút mentén.

Fakó keselyűk Budatétényben / Griffon Vultures in Budatétény, Budapest (2016.10.04.)

 

Persze elképzelhető, hogy jóval gyakrabban hasítják Magyarország egét keselyűk, csak nem kerülnek a kíváncsi madarászok távcsövei elé.

Szakállas saskeselyű
Szakállas saskeselyű
2016-ban ugyanis egy másik eseményről is beszámolt a Magyar Madártani Egyesület: "Adonis", egy francia visszatelepítési programból származó, műholdas jeladóval felszerelt, fiatal hím, szakállas saskeselyű észak-délkeleti irányban átrepült Magyarország felett október 5-én. Látni senki sem látta, a jeladója miatt derült ki, hogy nálunk járt.

Visszatérve a nála gyakoribb fakó keselyűre: egykor többé-kevésbé közönséges fajnak számított a Kárpát-medencében. Paleontológiai adatok alapján a holocénben folyamatosan jelen volt. Ekkor nagy kiterjedésű erdőssztyepp jellegű élőhelyek borították a Kárpát-medencét, ahol óriási nagyvadcsordák legeltek. Ezek pedig kiváló táplálékforrásnak bizonyultak, míg a környező hegységek fészkelő helyeket is biztosítottak.

Később, egészen a múlt század közepéig, ha nem is tudatosan, de az ember segítette e faj fennmaradását. Háziállatait nagy számban legeltette külterjes módon, az elhullott egyedek pedig fenntartották a keselyűállományt.

Sajnos a fakó keselyűk eltűnése is antropogén okokra vezethető vissza. Egyrészt a dúvadmérgek megjelenése (sztrichnin), másrészt a kíméletlen vadászat, de a tojásgyűjtés is hozzájárult az állománycsökkenéshez. A legelő állatállomány drasztikus csökkenése aztán végleg megpecsételte e faj hazai sorsát. Manapság a legnagyobb veszélyeztető tényező erre a fenséges madárra nézve az állatgyógyászati szerek alkalmazása, különösen a Diclofenac nevű szer. Ez egy gyulladáscsökkentő szteroid hatású gyógyszer, melynek szermaradványai a kezelt háziállatok elhullásával sajnos nem illannak el. A ragadozó- vagy dögevő madarak szervezetébe kerülve pedig súlyos vesekárosodást okoznak, ami szinte minden esetben az vadállatok pusztulásához vezet.

 

Forrás: 
MME Csongrád megyei Csoport/MME

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Víz-világtalálkozó lesz Budapesten

A szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz. És mindhárom súlyos gazdasági következményekkel jár - jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.

A Balaton élővilága meg tud birkózni a klímaváltozással

Az európai tavakat érintő problémákról és a megoldási lehetőségekről tanácskoztak hétfőn Balatonfüreden. Az előadók egyetértettek abban, hogy a klímaváltozásra fel kell készülni, következményeit orvosolni kell.

Kacagó gerlét ne tartsunk házigalambokkal!

A kacagó gerle egyik leggyakrabban tartott díszmadár hazánkban – nem véletlenül. Ennek a kedves hangú madárnak oly sok jó tulajdonsága van, mely vonzóvá teszi szinte minden madártenyésztő számára, függetlenül attól, hogy éppen egzotikus díszpintyek vagy galambok tartására szakosodott.

Az apróvad volt a középpontban

A mezei nyúl állomány felmérésének lehetőségeiről, illetve az intenzív apróvad-gazdálkodás modelljeiről rendeztek vadászati konferenciát május 10-én a hódmezővásárhelyi XXVI. Alföldi Állatenyészési és Mezőgazda Napokon. A konferencián a magyar apróvad helyzetéről kaptak tájékoztatást az érdeklődők.

Papagájok – már ötvenmillió éve Földünkön

Ha papagájokról van szó, gyakran gondolják, hogy buja trópusi erdők lakóiról van szó, melyek talán csak az elmúlt évezredekben alakultak ki Földünkön. Pedig a valóság ennél lényegesen árnyaltabb, hiszen igen sokféle élőhelyet benépesítenek a félsivatagoktól kezdve a magas hegységek bérceiig – a papagájok a csontleletek tanulsága szerint az Antarktisz kivételével minden földrészt meghódítottak.