Back to top

Kincs a nyúltrágya!

A házinyúl trágyáját sokan lebecsülik, gazdasági értéket nem tulajdonítanak neki, sőt gyakorta a ház körüli állattartás szükséges, de rossz melléktermékeként értékelik. Pedig érdemes tisztában lenni vele, hogy nagy értéket képvisel – megéri kihasználni!

Fotó: Tóth Zsigmond
Egy házinyúl után évente mintegy 40-50 kilogrammnyi ürülék és vizelet keletkezik, mely hagyományos tartás mellett az almozás módszereitől függően 75-100 kilogrammnyi anyagot jelent. Ha belegondolunk, hogy egy átlagos nyulásznak legalább két anyanyula van, akkor a szaporulatot is figyelembe véve már 3-4 mázsányi trágyával kell számolnunk éves szinten.

A házinyúltrágya lényegesen jobb, mint a lóé vagy a szarvasmarháé, mivel tápanyagokban különösen gazdag. Sajátos tulajdonsága, hogy rendkívül gyorsan bomlik.

Különösen melegágyak készítésénél használhatjuk fel, legjobb ilyenkor falevéllel vagy lótrágyával összekeverni, így nagyobb mennyiséget kapunk. Érdemes a házinyúltrágyát kukoricaszárból és falevélből készült komposzttal is vegyíteni, így egy nem túl heves szerves trágyát nyerünk, melyet a ház körüli veteményesben, gyümölcsösben, szőlőben vagy éppen a virágágyásokban különösen jól hasznosíthatunk.

Az elkövetkezendő hetekben célszerű még a fagyok beállta előtt beásni a házinyúltrágyát, ugyanis ha a tavasz beköszöntével akarjuk ezt véghezvinni, a trágya gyorsan bomlani kezd – s ez különösen homokos talajban a növények kiégését eredményezheti.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazánkban is gyorsan fejlődik a biotermesztés

A csengeri Szatmári-Ízek Kft. 7000 tonna almájának a harmada biotermesztésű, amit frissen és földolgozva is forgalmaznak. A termelői szervezet vezetője, Gulácsi Mihály szerint a bióban van a jövő, ezért is rendeztek már harmadszor szakmai tanácskozást és bemutatót.

Az oltás a konzervuborka termésbiztonságát is egyértelműen fokozza

Elsősorban a Heves megyei Csány térségében termesztenek fóliasátrakban konzervuborkát. A zömmel fűtetlen berendezésekből a 10-12 centiméter hosszú, úgynevezett kovászolni való uborkával látják el a frisspiacot, valamint a vecsési savanyítókat. A tavaszi hűvös időjárás kedvezőtlen hatása a védett termesztésben is érzékelhető volt, az oltott növényeket azonban kevésbé viselte meg.

Új cseresznye- és meggyfajták Érdről

A NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet érdi állomásán közel 70 éve nemesítenek cseresznyét és meggyet. Az idén fajtaújdonságokat mutatott be nemesítőjük, Apostol János. Fontos szelekciós szempont volt a méret és húskeménység, cseresznyénél a repedésre való hajlam, meggynél a betegségekre való érzékenység. A már névvel rendelkező fajták mellett 26 ígéretes hibrid is van az ültetvényben.

Miért ennyire drága egy virágcsokor?

Az egyik legszebb ajándék a virágcsokor. Változatos, színpompás és illatos, de vajon miért ilyen drága?

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

5 tipp, hogy kiválaszthassuk a tökéletes görögdinnyét

Nem kell a jó szerencsében bízni görögdinnye vásárláskor. Vannak módszerek, melyekkel érett, lédús és édes dinnyét választhatunk.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

Ne hagyj az autóban! – matricakampány újratöltve

Újra matricakampánnyal próbálja felhívni a Nébih az emberek figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A napon ugyanis percek alatt felforrósodik az autó belseje, és az emberi felelőtlenségnek súlyos egészségkárosodás, rosszabb esetben halál is lehet a következménye.

A tollazat az egészség tükre: húsgalambjaink vedlése

Vedlésen azt a folyamatot értjük, amikor a galambok régi tollaikat eldobják, újakra cserélik ki, és a folyamat során a test védőtakarója megújul. A tollak saját maguktól nem tudnak megújulni, az új tollakat a szervezetnek kell kitermelnie.

Ausztráliában is nő a darvak száma

A Hortobágyon megfigyelhető daruvonulás, a szürkedarvak tömege óriási élményt jelent sokak számára. Évről évre egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ezek a gyönyörűséges madarak. Sőt, a közelmúltban megfigyelték azt is, hogy újra költenek nálunk. A hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek s a természetközeli mezőgazdaságnak köszönhetően a világ más területein is hasonló sikereket érnek el.