Back to top

Sikeres a szalakóták védelme

Növekszik a szalakóták állománya a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén. Ez főként annak köszönhető, hogy a védelmük érdekében indított Life+ projekt egyik kiemelt feladata facsoportok és fasorok ültetése, így később a szalakóta természetes odvakban is fészkelhet a jövőben, de addig is folyamatosan helyeznek ki mesterséges odúkat.

Fotó: Borilei/Wikimedia Commons
A szalakóták hosszú távú vonulóként már elindultak Afrika déli részei felé. Egyesek már a Száhel-övezetben járnak, másokat még az elmúlt hetekben is lehetett látni hazánk füves pusztáin. A nemzeti park működési területén évről-évre növekszik a szalakóta állománya, mely főként a szakemberek által kihelyezett mesterséges odúknak köszönhető. A 2018-as év költési eredményekről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság oldalán jelent meg beszámoló.

A szalakóta odúlakó fajként szívesen elfoglalja más fajok (pl. zöld küllő) idős fákban kialakított odúit, de sikeresen megtelepszik az ember által kihelyezett mesterséges D-típusú odúkban is.

Azonban a fészkelőhelyek biztosítása mellett elengedhetetlen, hogy megfelelő táplálkozóterületet is biztosítsunk a faj számára. A 2014. szeptemberében indított Szalakóta védelme a Kárpát-medencében c. Life+ projekt egyik kiemelt feladata facsoportok és fasorok ültetése, melyekkel a későbbiekben a szalakóta természetes odvakban történő fészkelését szeretnék megalapozni .

A pályázat sikerességét bizonyítja, hogy míg a 2017-es évben 471 pár szalakóta költött a nemzeti park működési területén, addig 2018-ban számuk elérte az 528 párt! Ezek csak a mesterséges odúkban költő madarak számát jelenti, a természetes odvakban fészkelő párokkal együtt az állomány nagysága meghaladja az 550 párt.

A növekedés nem csak az élőhelyek védelmének –és ezáltal a javulásuknak- köszönhető, hanem annak is, hogy a tavasz folyamán több, mint 250 új odút kihelyeztek ki. Változás a korábbi évekhez képest, hogy nem csak a magterületekre (Dél-Heves, Mezőség) kerültek új odúk, hanem a hegylábi peremterületekre (Mátra- és Bükkalja) is. Így szeretnék elérni azt, hogy a szalakóták minél nagyobb területeken fészkelhessenek.

A szalakóta odúk száma a nemzeti park működési területén így már meghaladja, az 1100-at. Ezek alapján elmondható, hogy 2018-ban az odúkat közel 50%-os aránnyal szalakóták foglalták el.

Ez jó aránynak számít, a korábbi évekhez képest a kicsit alacsonyabb szám a sok új odúnak köszönhető, melyeket még nem vettek birtokba a madarak.

Az idei 528 pár szalakóta több mint 950 fiókát repített ki. A legtöbb szalakóta a Borsodi Mezőségben és a Dél-hevesi Tájegységben költött, de egyre növekszik a számuk a Bükkalján, a Mátraalján és a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben is.

Természetesen a szalakóta mellett más fajok is előszeretettel foglalják el az odúkat. 2018-ban a szalakóta után legnagyobb számban a seregély költött (179 pár), majd a mezei veréb (96 pár).A korábbi évekhez képest, idén jelentősen megnőtt a darazsas odúk száma.

A Mezőségben 2018-ban is költött egy kék vércse pár, mely már évek óta szalakóta odúban kotlik. Idén 4 pár füleskuvik költés is volt, ebből 3 a Bükkalján és 1 a Dél-hevesi Tájegység területén.

A 2018-as költési eredmények is jól reprezentálják, hogy mennyire fontos a szalakóták számára a megfelelő fészkelőhelyek biztosítása, ugyanakkor elengedhetetlen a jó táplálkozóterületek fenntartása is. Ezért a pályázat keretén belül továbbra is folytatódnak az odúkihelyezések, valamint további fasorok és facsoportok ültetése.

Forrás: 
www.bnpi.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Üregi nyúl nem csak vadon

Az üregi nyulat vélhetően a rómaiak hozták el Pannóniába, s itt is kialakítottak úgynevezett leporáriumokat, ahol a tenyésztés folyt. Állítólag különösen kedvelték az újszülött nyulakat, pástétomot készítettek gyönge húsukból. A rómaiak utáni évszázadokból nem igazán tudni a Kárpát-medence üregi nyulairól.

Akármilyen árváknak tűnnek, ne nyúljunk hozzájuk!

A pettyes őzgidákat, valamint dám- és gímszarvasborjakat az anyjuk számtalan okból hagyhatja magukra az erdőkben. A magányos állatkölyköket azonban a legritkább esetben kell megmentenünk, , hívja fel a figyelmet a Budakaszi Vadaspark, ahol évről évre rengeteg olyan őzgidát, szarvasborjat vagy madárfiókát nevelnek fel, amelyet a kirándulók árvának hittek.

Baglyok versengenek az év madara címért

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek.

Óriási területen küzdenek a szúnyogok ellen

Az országos szúnyoginvázió miatt folyamatosan dolgoznak a szakemberek. Április 30-a óta 570 település belterületén, összesen 251 ezer hektáron léptek fel a szakemberek a vérszívók ellen. A szúnyograjzás miatt a következő hetekben több településen és nagyobb területen lesz szúnyoggyérítés, mint eddig.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Újabb natúrparkkal lettünk gazdagabbak

A hazai települések 9,5%-ára, az ország területének pedig 9%-ára terjed ki a natúrparki hálózat - jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Tápió Natúrpark címátadó ünnepségén, szombaton, Farmoson.

A csalán hat nem tipikus használata

A csalán az egyik leginkább zavaró gyomnövény: gyorsan növekszik, gyorsan terjed, elveszi a helyet más növények elől és nem mellesleg kellemetlenül csíp. Mégis jobb, ha nem szabadulunk meg tőle a kertben. Miért? Ismerje meg a csalán hat nem tipikus használatát!

Heti két óra a természetben egészségesebbé tesz

Legalább heti két órát kellene a természetben tölteni hetente ahhoz, hogy megőrizzük egészségünket és biztosítsuk saját jólétünket - ezt erősíti meg egy 20 ezer ember bevonásával készült tanulmány.

Hazai tájaink felfedezése földön, vízen, kerékpáron

A táborokról az embernek mindig nosztalgikus érzése támad. Nyár, természet, kirándulás, kalandok, régi emlékek. Ennek az összetéveszthetetlen érzésnek, valamint a diákok számára a természetjárás szépségeinek megismertetése céljából 2017-ben útjára indították a Vándortábort, amely minden évben valamivel megújul, és jövőre is további fejlesztéseket terveznek a tábor bővítése érdekében

Egy cirkusz nemet mondott az állatkínzásra

A német Roncalli cirkusz nemet mondott az állatkínzásra és egy nagy igent a technológiára. Élő állatok helyett hologramokkal szórakoztatnak.