Back to top

Eddig négy kiemelkedő gímbikát bíráltak Somogyban

A gímszarvas vadászati szezonja szeptember elsején kezdődik, s ilyenkorra szép terítékkel büszkélkednek a vadászok. Az ország egyik leghíresebb szarvasállománya éppen Somogy megyében található. A szarvasbőgés véget ért, jó szezont zártak a somogyi nimródok.

Folyamatosan viszik a trófeákat a vadászatra jogosultak a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Földművelésügyi Osztályára. Bognár Tamás vadászati felügyelő egész nap bírálja a terítékre hozott szarvasbikák trófeáit. – A bírálat szeptember 10-ével indul meg nagy számban – mondta Bognár Tamás. – Most vagyunk éppen a bírálat közepén. Általában 50 és 70 agancs között bírálunk egy nap, főleg gímszarvasokat, de a vadászok hozzák még az őzbak trófeákat is. A tavalyi évhez képest eddig kevesebb trófeát bíráltunk le, de ez nem számottevő, mert a nagyja még hátra van - írja a sonline.hu.

A hatóság bírált már kapitális gímbika trófeákat is.

Eddig négy kiemelkedő volt, amelyek meghaladták a 230-as ponthatárt – mondta a vadászati felügyelő. – Kettő szabadterületi bikánk volt és kettő a bőszénfai Szarvasfarmon élt.

Fotó: sonline.hu
A trófeabírálat bonyolult eljárás, melynek során mérhető és szubjektív értékeket kell figyelembe venni. Mérhető a súly, a szárhossz, az ágak hossza, a szubjektív értékek pedig a szépségpontok: az agancs színe, gyöngyözöttsége.

Szakszerűtlen elejtés esetén a lebírált trófea mínusz pontozása július 8-tól ismét hatályba lépett – jegyezte meg Bognár Tamás. – Ezek legnagyobb része korai kilövésből adódik.

A Kaszó Zrt. vadászterületén is szép trófeák estek a szeptember folyamán. – Úgy gondolom, hogy az átlagostól jobb szeptembert zártunk – mondta Galamb Gábor, a Kaszó Zrt. vezérigazgatója. 

Hatvan feletti bikát ejtettünk, a legnagyobb bikánk 12,10 kilogrammos. Ezenkívül hat bika volt 10 kilogramm feletti. Az érmes arányunk szeptemberben most már évek óta hetven százalék feletti, ez várhatóan az idén is meglesz.

A vendégvadászok száma azonban elmaradt a korábbi évekhez képest, tette hozzá a vezérigazgató. – Ennek tudható be, hogy az általános 65-70 közötti bika helyett kevesebb került terítékre – mondta Galamb Gábor. – Az idei trófeák minősége alapján elmondható, hogy a kilenc szezonnal ezelőtt elkezdett munkánk ismét egy apró eredménnyel mutatta, hogy reményeink szerint jó úton járunk.

Jó eredmények születtek Somogyban

Az Országos Magyar Vadászkamara Somogy Megyei Területi Szervezete vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottsága elnökeként Galamb Gábor elmondta: az egész megyére igaz, hogy kevesebb vendég érkezett.

– Ma már nem csak vendégvadászok megszerzése, de megtartásuk is komoly feladatot ró a vadgazdákra – fogalmazott a szakember. – Természetesen, ha a szolgáltatásaink minőséggel párosulnak, akkor egyszerűbb dolguk van a vadászatra jogosultaknak. Így ugyanis könnyebben tudják megtartani a vendégeket.

A Somogy megyében terítékre hozott gímbikák jó súlyúak, hiszen az egyedek között vannak 13 kiló feletti trófeasúlyúak is.

Forrás: 
sonline.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Üregi nyúl nem csak vadon

Az üregi nyulat vélhetően a rómaiak hozták el Pannóniába, s itt is kialakítottak úgynevezett leporáriumokat, ahol a tenyésztés folyt. Állítólag különösen kedvelték az újszülött nyulakat, pástétomot készítettek gyönge húsukból. A rómaiak utáni évszázadokból nem igazán tudni a Kárpát-medence üregi nyulairól.

Akármilyen árváknak tűnnek, ne nyúljunk hozzájuk!

A pettyes őzgidákat, valamint dám- és gímszarvasborjakat az anyjuk számtalan okból hagyhatja magukra az erdőkben. A magányos állatkölyköket azonban a legritkább esetben kell megmentenünk, , hívja fel a figyelmet a Budakaszi Vadaspark, ahol évről évre rengeteg olyan őzgidát, szarvasborjat vagy madárfiókát nevelnek fel, amelyet a kirándulók árvának hittek.

Egy cirkusz nemet mondott az állatkínzásra

A német Roncalli cirkusz nemet mondott az állatkínzásra és egy nagy igent a technológiára. Élő állatok helyett hologramokkal szórakoztatnak.

Pöttyös újszülöttek

Három vörhenyes színű, pöttyes dámborjú született néhány nappal ezelőtt a Budakeszi Vadasparkban. Elsőként Szőke, a különleges, fehér dámbika és az ugyancsak ritkaságszámba menő fekete dámtehén utódja született meg. A rozsdavörös csöppséget néhány nap múlva két újabb borjú követte. A Budakeszi Vadaspark dámállománya így immár egy tucatnyira bővült.

A fővárosba varázsolt erdők világa

Az 1960–70-es évek a mai magyar állami erdőgazdaságok jogelődjeinél igencsak izgalmas időszak volt: készültek az 1971-es vadászati világkiállításra. Az erőfeszítéseknek meglett az eredménye, hiszen utána nem rendeztek sem Magyarországon, sőt minden bizonnyal egész kontinensünkön sem ilyen jelentős, négy világrész állatvilágát, természeti értékeit bemutató hatalmas kiállítást.

Városjáró disznók

Már-már megszokott jelenség a lakott területen flangáló, vagy éppen virágágyást széttúró vaddisznók látványa. A Balaton környéki településeken a lakosság aggodalma és félelme a mindennapok velejárója, de másutt is gyakorta előfordul a vad rémületet keltő betévedése. A probléma kezelésére mihamarabbi megoldás szükséges, mielőtt végleg elpattan az amúgy is feszített „cérna”.

Megállíthatatlan egyelőre az aranysakál

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Magyar találmány a vadgázolásos balesetek elkerülésére

Évente több ezer bejelentett vadbaleset történik hazánkban, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a feltaláló.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...