Back to top

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit, amelyek értelmében a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

A környezetvédelemért felelős uniós miniszterek kedd délutáni ülésén tizenöt ország is támogatásáról biztosította a még határozottabb fellépést: Belgium, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, valamint Svédország és Szlovénia.

A luxembourgi tanácsülés résztvevői "mély aggodalmukat" fejezték ki az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) friss jelentése miatt, amely szerint

a szén-dioxid-kibocsátás mértékét 2030-ra a 2010-es adatokhoz képest 45 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.

"A tudósok régóta figyelmeztetnek, hogy bolygónk lángokban áll, és ráadásul gyorsabban ég, mint gondoltuk. Az európai kormányok többsége kezdi elismerni, hogy ők is látják a füstöt. Ez csak az első lépés, a valódi kérdés azonban az, hogy milyen intézkedéseket fog tenni Európa a tűz eloltása érdekében" - közölte Tara Connolly, a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet klímapolitikai igazgatója. Hangsúlyozta:

fontos lenne a 2030-as célkitűzések szigorítása, illetve az európai szén-dioxid-kibocsátás nullára való leszorítása 2040-re.

A tanács nyilatkozatot fogadott el kedden, amelyben leszögezték, hogy az EU továbbra is vezető szerepet kíván betölteni a klímaváltozás elleni globális harcban, és azt is, hogy csak közös fellépéssel lehet eredményeket elérni, márpedig ez rendkívül sürgető, a negatív hatások ugyanis már most világszerte jól érzékelhetőek.

Kiemelték végezetül a párizsi klímamegállapodás fontosságát, aláhúzva ugyanakkor, hogy

az Európai Unióban 53 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) 1990 és 2016 között, miközben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 22,4 százalékkal csökkent.

Az EU korábban azt vállalta, hogy 2030-ig összességében legalább 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az Európai Bizottság várhatóan november végén teszi közzé a 2050-es klímastratégiája tervezetét.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

Nagy brit összefogás az élelmiszer-pazarlás csökkentéséért

Hatalmas méreteket ölt a nyugati világ élelmiszer-pazarlása napjainkban. A brit kormány az ország legnagyobb élelmiszeripari szereplőivel - köztük a Tesco-val, az Aldival és a Sturbucks-szal - együtt készül a kritikus helyzet mérséklésére.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

A beporzók védelméről tanácskoztak a V4 országok környezetvédelmi vezetői

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen a szlovákiai Tatranska Lomnicaban.

Öntözés hiányában jelentős terméskiesést okozhat a klímaváltozás

A klímaváltozás a gabonafélék magyarországi termesztésére is jelentős hatással lehet: változhat az optimális vetési idő és csökkenhetnek a terméshozamok – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet (NAIK-AKI) legfrissebb felméréséből.

Tömeges halpusztulás a Palicsi-tóban

Vajdaság egyik gyöngyszeme a Palicsi-tó és környéke. Nem csak a helybéliek, de a turisták kedvenc üdülőhelye is. Végre megérkezett a jó idő, a tó látványa viszont most nem vonzza, inkább taszítja az oda látogatókat.

Ausztráliában is nő a darvak száma

A Hortobágyon megfigyelhető daruvonulás, a szürkedarvak tömege óriási élményt jelent sokak számára. Évről évre egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ezek a gyönyörűséges madarak. Sőt, a közelmúltban megfigyelték azt is, hogy újra költenek nálunk. A hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek s a természetközeli mezőgazdaságnak köszönhetően a világ más területein is hasonló sikereket érnek el.

Létezik panda foltok nélkül?

A kutatók eddig csak gyanították, hogy él valahol albínó, vagyis teljesen fehér panda. Áprilisban sikerült lencsevégre kapni az első foltok nélküli példányt egy kínai természetvédelmi területen.

Fejlett vetőmagválogató technológiát adtak át Prügyön

A gabonaágazat helyzetéről, a mezőgazdasági termelést segítő támogatásokról és a Közös Agrárpolitika 2020 után várható szabályozásáról tartott előadást Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Prügyi Mg. Zrt. által szervezett Őszi Kalászos Fajtasor Bemutatón.