Back to top

Béremelés és adócsökkentés jövőre, de miből?

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nem gondolkozik két számjegyű béremelésben 2019 vonatkozásában, már jövő januártól 2 százalékkal csökkentené a szochót, és optimalizálná a cafeteriát érintő adóterheket.

Dilemma előtt állnak a munkáltatók az ING Bank vezető elemzője szerint. Virovácz Péter a Világgazdaságnak azt mondta: a hatéves bérmegállapodás alapján jövőre – a kormány szándéka szerint júliustól – csökkenhet újabb 2 százalékponttal a szociális hozzájárulási adó (szocho), ha megvalósul a 6 százalékos reálbér-növekedés 2019 első negyedévében, amiről a hivatalos statisztikai adat májusban várható.

Az infláció szep­temberben 3,6 százalékkal nőtt, így a 6 százalékos reálkereset-emelkedéshez valószínűleg két számjegyű nominális béremelésre van szükség jövőre.

Ez a munkaadók egyik lehetősége Virovácz szerint, a másik az, hogy alacsonyabb lesz a béremelés mértéke 2019-ben, ám akkor elesnek az újabb szocho-csökkentéstől, s azt is kockáztatják, hogy a munkaerő-ínséges időszakban a dolgozó veszi a sátorfáját. Az elemző úgy véli: jövőre 10 százalék körül lesz az átlagos nominális béremelés – ezzel garantálható a 6 százalékos reálkereset-növekedés –, a minimálbér és a garantált bérminimum is megközelítően ilyen mértékben nőhet.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma januártól csaknem 40 százalékkal emelné meg a minimálbért és a garantált bérminimumot is; az előbbi bruttó 190 ezer, az utóbbi 247 ezer forint lenne.

A munkavállalói érdekképviselet bevezetné a diplomás bérminimumot, összegét 321 ezer forintban határoznák meg. A Magyar Szakszervezeti Szövetség azt szorgalmazza, hogy a személyi jövedelemadó 15 százalékos szintje számottevően mérséklődjön a minimálbérért vagy garantált bérminimumért dolgozó munkavállalóknál.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre a Világgazdaságnak korábban úgy nyilatkozott:

2019-ben 12 százalékos minimálbér-emelkedésre lenne szükség, a szakmunkásokra vonatkozó garantált bérminimumot viszont 15 százalékkal növelné a súlyosbodó munkaerőhiány miatt, hogy ne külföldön próbáljanak szerencsét a munkavállalók.

Ez reálértéken mintegy 9, illetve 12 százalékos bérnövekedés lenne. Palkovics úgy látja: az átlagkereseteknek bruttó 12-15 százalékkal kellene növekedniük jövőre, ez oldaná az utóbbi időszak bértorlódását is, amikor a minimálbér dinamikus emelkedését nem feltétlenül követte mindenhol az átlagbérek számottevő gyarapodása.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc szerint a 12-15 százalékos szakszervezeti béremelési javaslatok elrugaszkodnak a valóságtól, nincs realitásuk.

A béreket akkor lehet emelni, ha nő a termelékenység. Magyarországon tavaly 2 százalékkal nőtt a termelékenység, erre rakódik rá az infláció, 1-2 százalék pedig alku kérdése – mondta. A 2019-es minimálbér, garantált bérminimum és átlagos bérnövekedés viszonylatában nem kívánt konkrét számot mondani, de hangsúlyozta:

nem két számjegyű bérnövekedésben gondolkoznak. Szerinte a bértárgyalások a hónap végén indulhatnak meg.

Az MGYOSZ szorgalmazza, hogy a szocho 2 százalékos mérséklése, az előző évekhez hasonlóan, 2019-ben is januárban lépjen életbe, az ehhez szükséges 6 százalékos reálkereset-növekedés az idén megvalósul. Így a munkaadók könnyebben tervezhetnék meg a jövő évre vonatkozó béremelési lehetőségeiket.

A munkaadói érdekképviselet felmérése szerint 2019-ben számos vállalatnak 2 százalékos bérköltség-növekedést okoz a növekvő adóterhek miatt önmagában az, hogy megadja a dolgozóinak a jelenlegi cafeteriajuttatást. Az MGYOSZ javasolja, hogy egyes béren kívüli juttatások – a munkavállalóra fordított munkáltatói egészségügyi kiadások (orvosi vizsgálatok, egészségpénztár), önkéntes nyugdíjpénztári befizetés vagy mobilitási célú lakhatási támogatás – esetében az adóterhelést optimalizálják.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pórul járt méhcsempész

12 méhcsaládot próbált meg Svájcba másodszor is bevinni személyautójában egy férfi. Miután nem vetette magát alá a vámvizsgálatnak és gyorsan továbbhajtott, a svájci vámosok kisebb autós üldözésbe kezdtek.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

Nyáron népszerű az egyszerűsített foglalkoztatás

Ilyen jogviszony a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, ami alkalmi munka keretében létesíthető. Az egyszerűsített foglalkoztatás kedvező adózással és egyszerű adminisztrációval jár.

Mezőgazdasági közfoglalkoztatási és szociális földprogram indul

Minden korábbinál nagyobb volumenű mezőgazdasági közfoglalkoztatási és szociális földprogramot indít a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) - mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek szerdán.

Libatartó javára döntött a bíróság

Egy libatartónál kimúlt az integrátor által felnevelésre kihelyezett szárnyasok egyhatoda. A libatartó kártérítést követelt, de az általa számolt összeghez képest csak elenyésző kártérítéshez jutott.

Font: őszre kész lesznek az állattenyésztési rendelet részletei

A parlament hamarosan elfogadja a keretjogszabályt, utána pedig társadalmi egyeztetés következik a rendelet véglegesítéséhez.

Módosult a vetőmag előállításról és forgalmazásról szóló jogszabály

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja az érintetteket, hogy május 31-én megjelent az Agrárminiszter új rendelete, amely módosította a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat. A változások érintik az igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint az azok fizetésére vonatkozó előírásokat is.

Rabokkal pótolnák a hiányzó idénymunkásokat a Brexit után

A gazdák szerint a rabok helyettesíthetnék az Brexit miatt elmaradozó idénymunkásokat. Így lenne, aki leszüretelné a termést.

Online számlák: ahol az adatok rendben vannak, ott nincs ellenőrzés

Az online számla rendszer a tisztességes adózóknak is segít észlelni az apróbb könyvelési, bevallási hibákat, így azokat saját maguk is javíthatják valamint partnereik adatszolgáltatásait is kontrollálhatják, ahol pedig minden rendben van, ott az adóhatóság sem vizsgálódik - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn.

Zöldség- és gyümölcskereskedőknél razziázik a NAV

Az ország több megyéjében is vizsgálatsorozatot rendelt el erre a hétre a helyi zöldség- és gyümölcskereskedőknél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)