Back to top

Béremelés és adócsökkentés jövőre, de miből?

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nem gondolkozik két számjegyű béremelésben 2019 vonatkozásában, már jövő januártól 2 százalékkal csökkentené a szochót, és optimalizálná a cafeteriát érintő adóterheket.

Dilemma előtt állnak a munkáltatók az ING Bank vezető elemzője szerint. Virovácz Péter a Világgazdaságnak azt mondta: a hatéves bérmegállapodás alapján jövőre – a kormány szándéka szerint júliustól – csökkenhet újabb 2 százalékponttal a szociális hozzájárulási adó (szocho), ha megvalósul a 6 százalékos reálbér-növekedés 2019 első negyedévében, amiről a hivatalos statisztikai adat májusban várható.

Az infláció szep­temberben 3,6 százalékkal nőtt, így a 6 százalékos reálkereset-emelkedéshez valószínűleg két számjegyű nominális béremelésre van szükség jövőre.

Ez a munkaadók egyik lehetősége Virovácz szerint, a másik az, hogy alacsonyabb lesz a béremelés mértéke 2019-ben, ám akkor elesnek az újabb szocho-csökkentéstől, s azt is kockáztatják, hogy a munkaerő-ínséges időszakban a dolgozó veszi a sátorfáját. Az elemző úgy véli: jövőre 10 százalék körül lesz az átlagos nominális béremelés – ezzel garantálható a 6 százalékos reálkereset-növekedés –, a minimálbér és a garantált bérminimum is megközelítően ilyen mértékben nőhet.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma januártól csaknem 40 százalékkal emelné meg a minimálbért és a garantált bérminimumot is; az előbbi bruttó 190 ezer, az utóbbi 247 ezer forint lenne.

A munkavállalói érdekképviselet bevezetné a diplomás bérminimumot, összegét 321 ezer forintban határoznák meg. A Magyar Szakszervezeti Szövetség azt szorgalmazza, hogy a személyi jövedelemadó 15 százalékos szintje számottevően mérséklődjön a minimálbérért vagy garantált bérminimumért dolgozó munkavállalóknál.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre a Világgazdaságnak korábban úgy nyilatkozott:

2019-ben 12 százalékos minimálbér-emelkedésre lenne szükség, a szakmunkásokra vonatkozó garantált bérminimumot viszont 15 százalékkal növelné a súlyosbodó munkaerőhiány miatt, hogy ne külföldön próbáljanak szerencsét a munkavállalók.

Ez reálértéken mintegy 9, illetve 12 százalékos bérnövekedés lenne. Palkovics úgy látja: az átlagkereseteknek bruttó 12-15 százalékkal kellene növekedniük jövőre, ez oldaná az utóbbi időszak bértorlódását is, amikor a minimálbér dinamikus emelkedését nem feltétlenül követte mindenhol az átlagbérek számottevő gyarapodása.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc szerint a 12-15 százalékos szakszervezeti béremelési javaslatok elrugaszkodnak a valóságtól, nincs realitásuk.

A béreket akkor lehet emelni, ha nő a termelékenység. Magyarországon tavaly 2 százalékkal nőtt a termelékenység, erre rakódik rá az infláció, 1-2 százalék pedig alku kérdése – mondta. A 2019-es minimálbér, garantált bérminimum és átlagos bérnövekedés viszonylatában nem kívánt konkrét számot mondani, de hangsúlyozta:

nem két számjegyű bérnövekedésben gondolkoznak. Szerinte a bértárgyalások a hónap végén indulhatnak meg.

Az MGYOSZ szorgalmazza, hogy a szocho 2 százalékos mérséklése, az előző évekhez hasonlóan, 2019-ben is januárban lépjen életbe, az ehhez szükséges 6 százalékos reálkereset-növekedés az idén megvalósul. Így a munkaadók könnyebben tervezhetnék meg a jövő évre vonatkozó béremelési lehetőségeiket.

A munkaadói érdekképviselet felmérése szerint 2019-ben számos vállalatnak 2 százalékos bérköltség-növekedést okoz a növekvő adóterhek miatt önmagában az, hogy megadja a dolgozóinak a jelenlegi cafeteriajuttatást. Az MGYOSZ javasolja, hogy egyes béren kívüli juttatások – a munkavállalóra fordított munkáltatói egészségügyi kiadások (orvosi vizsgálatok, egészségpénztár), önkéntes nyugdíjpénztári befizetés vagy mobilitási célú lakhatási támogatás – esetében az adóterhelést optimalizálják.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Trónt veszít a zöldségek királynője?

A spárgatermesztés jövedelmezősége számottevően romlott az utóbbi évtizedben, ezért már 1-2 veszteséges évet is nehezen viselnek el a termelők. Márpedig az előző év után, idén is gyorsan visszaesett a felvásárlási ár.

Deloitte: ha nem teljesült, sztornózható a számla, és nem kell áfát fizetni

A Kúria legutóbbi döntése értelmében sztornózható a számla, és nem kell általános forgalmi adót (áfa) fizetni, ha az adóhatóság szerint a számla teljesítése nem történt meg - hívja fel a figyelmet a Deloitte.

A határidőig aktualizálja őstermelői adatait

Több mint 58 ezer gazdálkodó nem aktualizálta, illetve nem érvényesítette őstermelői igazolványát. Nem érvényes és nem aktualizált adatokkal őstermelőként értékesítési tevékenységet nem lehet folytatni.

A munkavállalók a középpontban - ez lesz a jövő üzleti stratégiája?

A folyamatos tanulás erősítése, a pénzbeli és nem pénzbeli ösztönző elemek továbbfejlesztése, a HR-t támogató digitális technológiák alkalmazása, a vállalaton belüli mobilitás fokozása – többek között ezekre a területekre fordítanak kiemelt figyelmet a cégek a Deloitte felmérése szerint.

Újra bért emel az Auchan

A januárban bejelentett bérfejlesztésen túl április 1-től újabb jelentős béremelést hajtott végre az Auchan Retail Magyarország. Az 1150 vezető és beosztott munkavállalót érintő, átlagosan 9 százalékos bérnövekedéssel 2 milliárd forintra nő az áruházlánc új javadalmazási rendszerébe 2019 folyamán befektetett összeg.

Fűnyírók a meredélyen - videó

A gazdálkodás a meredek hegyoldalban speciális gépek bevonását igényli. A gépgyártók különleges eszközökkel próbálják megkönnyíteni a hegyvidéki gazdálkodók munkáját.

Charolais tenyésztők: fokozni kell a versenyképességet

Egyelőre sok bizonytalanság övezi az állattenyésztéssel kapcsolatos hazai és európai uniós szabályozás változását, de a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete szerint mindenképpen javítani kell a versenyképességet és hatékonyabban kellene felhasználni a tenyésztés-szervezésre kapott magyarországi támogatásokat.

Az alma- és meggytermelők pozícióját erősíti a felvásárlás kötelező szerződésbe foglalása

A feldolgozási céllal értékesített alma- és meggy felvásárlásához kapcsolódó kötelező szerződéskötés bevezetése fontos lépés a termelők pozíciójának megerősítésére. Az Agrárminisztérium számára kiemelten fontos az alma- és meggytermelő gazdálkodók kiszámítható értékesítési környezetének megteremtése.

Bevált az indiai dolgozó a tehenészetben

Mára az ország több tehenészetében is dolgoznak külföldi vendégmunkások, miután helyi, magyar munkaerőt nem nagyon lehet találni az állatokkal való munkára. A bevándorlók közül is kiemelkednek az indiai dolgozók, akikkel nagyon jó tapasztalatok vannak az ország több tehenészetében is. Egyikük, Sandeep Kumar nyilatkozott a magyarmezogazdasag.hu-nak.

Ha hangos a kolomp...

Egy müncheni bíróság elutasította egy bosszús házaspár keresetét, amit a szomszéd hangos tehénkolompjai miatt nyújtottak be. A Münchenhez közeli Holzkirchenben lakó házaspár első keresetét 2015-ben nyújtotta be és a minap elutasított legutolsó próbálkozás ellenére is a fellebbezést tervezik.