Back to top

Jön az öntözési ügynökség terve

Kiemelt feladatként kezeli az agrártárca az öntözésfejlesztéshez szükséges beruházások előkészítését. A Belügyminisztériummal közösen kialakítandó stratégia hamarosan elkészül, ez alapján határozzák majd meg azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyek a kormány által elkülönített évi 17 milliárd forintból megvalósulhatnak a jövőben.

Kitörési pontként tekint az öntözésre az agrárkormányzat, hiszen ez az egyik alapfeltétele az eredményes mezőgazdaságnak – mondta a Magyar Időknek adott nyilatkozatában Nagy István. Az agrárminiszter közölte:

jelenleg 80 ezer hektáron öntözünk, holott a ­csatornáink nyomvonalai 200 ezer hektárra elegendő öntözhető területet tudnának biztosítani.

– Ha csak a felszíni vizeket és a kiépített csatornanyomvonalakat használnánk, már akkor megháromszorozhatnánk az öntözött területek nagyságát. Önmagában ez is hatalmas eredményt jelentene – fogalmazott. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az öntözésfejlesztés egy olyan komplex témakör, amely több kormányzati szereplő szakterületét érinti.

A Belügyminisztérium felelősségi körébe tartozik a vízgazdálkodás, az Agrárminisztérium feladata pedig a hatékony mezőgazdasági termelés feltételrendszerének biztosítása.

– Az öntözés a termesztéstechnológia egyik eleme, amit csak a rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével és a vízkárelhárítással összehangoltan lehet megvalósítani, ezért a fejlesztésén mindkét tárca közreműködik – emelte ki.

Az érintett tárcák együttműködésével készül az öntözésfejlesztési stratégia, a tervezet véglegesítésén jelenleg is dolgoznak a szakemberek.

A tárcavezető szerint a következő időszak fejlesztési irányait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelzései alapján határozzák meg. A köztestület nemrég felmérte a termelők körében meglévő öntözési igényeket azokon a területeken, ahol jelenleg rendelkezésre áll vagy kis beavatkozással elérhetővé tehető a felszíni vízkészlet.

– Az alapanyag-termelés szempontjából a víz a legkritikusabb elem, éppen ezért a meglévő öntözőberendezések modernizációja elengedhetetlen. Az új berendezések csakis víz- és energiatakarékosak lehetnek, a vízveszteségeket pedig csökkenteni kell – emelte ki.

Az öntözésfejlesztés szükségességét és a hatékony vízgazdálkodásban rejlő lehetőségeket felismerve a kormány nemrég évi 17 milliárd forintot különített el erre a célra.

A 2020 és 2030 között rendelkezésre álló forrásból épülhet ki az öntözéshez szükséges infra­struktúra.

A fejlesztések sorrendjét és ütemezését a Belügyminisztérium­nak és az Agrárminisztériumnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bevonásával kell meghatároznia.

A gazdálkodói oldalról már ma is jelentős források érhetők el a vízpótlással kapcsolatos beruházások finanszírozására. Míg a 2007 és 2013 közötti európai uniós költségvetési ciklusban összesen húszmilliárd forintot használtak fel a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére – ami nemcsak termelői beruházásokat jelentett, hanem közösségi fejlesztéseket is –, addig 2014 és 2020 között ennek több mint kétszerese, 49,5 milliárd forint fordítható öntözésfejlesztésre. További 19,3 milliárd forintot pedig az öntözéses ültetvények telepítésére fordíthatnak a gazdálkodók.

Az agrártárca emellett az úgynevezett öntözési ügynökség felállításának koncepcióján is dolgozik, a tervezet várhatóan e hónap végén készül el. – Az új intézmény elsősorban a nem állami tulajdonú vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetésének felügyeletéért és az öntözési célú termelői együttműködések elősegítéséért felel majd – mondta el Nagy István.

A mezőgazdasági vízgazdálkodással és az öntözéses gazdálkodással kapcsolatos kutatás-fejlesztések erősítése érdekében jött létre a közelmúltban a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (ÖVKI).

– Hazánkba kevesebb felszíni víz érkezik, mint amennyi távozik, ezért erkölcsi kötelezettségünk és érdekünk is a rendelkezésre álló víz hatékony felhasználása – jegyezte meg a miniszter.

A felszín alatti vizekkel kapcsolatban hozzátette: szem előtt kell tartanunk, hogy az ivóvízbázisunk féltett kincsünk. Így olyan megoldást kell találni, ami a jövő generációja számára megóvja az ivóvízbázist, ugyanakkor a gazdálkodók öntözési tevékenységét is segíti.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eközben jelezte, két évvel meghosszabbítanák az illegális kutak engedélyeztetésére vonatkozó határidőt. A kezdeményezés értelmében a tulajdonosoknak 2020 végéig lenne lehetőségük a fúrt kutak legalizálására.

Forrás: 
 Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó példával jár elöl a Kis-Balaton most átadott vízvédelmi rendszere

Teljessé vált a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer, amelynek utolsó elemét, a Marótvölgyi öblözetet szerdán adták át Somogysámson és Sávoly határában.

Itt jelentheti be, ha méhpusztulást észlel

Hamarosan megkezdődik a napraforgó virágzása, amikor is a méhészek gyakran tapasztalják a méhcsaládok gyengülését, pusztulását. A méhelhullási esetek hatékony és szakszerű kivizsgálása érdekében az Agrárminisztérium kéri, hogy a méhészek haladéktalanul jelentsék az eseteket a Nébih ZöldSzámán (06-80/263-244).

Öntözés-korszerűsítés: nő az érdeklődés

Mostanra 60 kérelem érkezett az öntözőrendszerek korszerűsítésére fordítható állami támogatással kapcsolatban a szlovák Agrárkifizető Ügynökséghez (PPA), pedig egy hónappal korábban még csak 12 kérvény volt az ügynökség listáján.

Nagy István: nem kérhetünk többet a gazdáinktól, kevesebbért

A mezőgazdaság versenyképességének növelését támogató agrárpolitikai háttér kialakítása, új támogatási formák és azok megfinanszírozása, az öntözésre elkülönített 170 milliárd forint, erősödő agrárigazgatás. Címszavakban ezeket az intézkedéseket tartja hivatalba lépésének egyéves évfordulóján az eddig elért legnagyobb eredményeknek Nagy István agrárminiszter.

Újabb könnyítések segítik az erdősültség növelését

Az Agrárminisztérium a szakma elvárásaihoz igazította a facsemete-minősítés és forgalmazás feltételeit, hogy ezzel is hozzájáruljon az erre az évre tervezett 6000 hektárnyi új erdő telepítéséhez.

Bővíti az Országos Iskolakert-fejlesztési Programot az Agrárminisztérium

Az agrártárca számára fontos célkitűzés a városi zöldfelületek megőrzése és bővítése, a helyi közösségek fejlesztése – jelentette ki László Tibor Zoltán környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Országos Iskolakert-fejlesztési Program rendezvényén, kedden, Budapesten.

Az ország borversenye

Május 21-én és 22-én Kecskeméten rendezte a 40. Országos Borversenyt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). Az ország legnagyobb ágazati rendezvényén 908 tétellel 262 hazai borászat nevezett. A szőlész-borász szakmai önkormányzat az idei évben a Kunsági borvidéket választotta a verseny házigazdájának, követve azt a hagyományt, mely szerint minden évben más hazai borvidék ad otthont a versenynek.

A hatékonyságot szolgálja az AKI integrációja

Nem az AKI önállóságának csorbítását, hanem hatékonyabb együttműködést, az egyes kutatói szervezetek összehangoltabb közös munkáját eredményezi majd az, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) csatlakozik a NAIK-hoz – mondta el Nagy István a témáról tartott sajtótájékoztatón.

Új jövedelempótló támogatást igényelhetnek a méhészek

A mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen méhészeti tevékenység versenyképesebbé tétele, valamint a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzése érdekében az agrártárca új támogatási konstrukciót dolgozott ki a méhészek számára. A magyar méhágazat ebben az évben külön figyelmet kap, 2019 a beporzók éve.

Magyarország egyik fő gazdasági potenciálja az agrárium és az élelmiszeripar

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért makrogazdasági jelentősége meghatározó - mondta Nagy István agrárminiszter a külgazdasági attasék éves értekezletén, Budapesten.