Kitörési pontként tekint az öntözésre az agrárkormányzat, hiszen ez az egyik alapfeltétele az eredményes mezőgazdaságnak – mondta a Magyar Időknek adott nyilatkozatában Nagy István. Az agrárminiszter közölte:
– Ha csak a felszíni vizeket és a kiépített csatornanyomvonalakat használnánk, már akkor megháromszorozhatnánk az öntözött területek nagyságát. Önmagában ez is hatalmas eredményt jelentene – fogalmazott. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az öntözésfejlesztés egy olyan komplex témakör, amely több kormányzati szereplő szakterületét érinti.
A Belügyminisztérium felelősségi körébe tartozik a vízgazdálkodás, az Agrárminisztérium feladata pedig a hatékony mezőgazdasági termelés feltételrendszerének biztosítása.
– Az öntözés a termesztéstechnológia egyik eleme, amit csak a rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével és a vízkárelhárítással összehangoltan lehet megvalósítani, ezért a fejlesztésén mindkét tárca közreműködik – emelte ki.
Az érintett tárcák együttműködésével készül az öntözésfejlesztési stratégia, a tervezet véglegesítésén jelenleg is dolgoznak a szakemberek.
A tárcavezető szerint a következő időszak fejlesztési irányait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelzései alapján határozzák meg. A köztestület nemrég felmérte a termelők körében meglévő öntözési igényeket azokon a területeken, ahol jelenleg rendelkezésre áll vagy kis beavatkozással elérhetővé tehető a felszíni vízkészlet.
– Az alapanyag-termelés szempontjából a víz a legkritikusabb elem, éppen ezért a meglévő öntözőberendezések modernizációja elengedhetetlen. Az új berendezések csakis víz- és energiatakarékosak lehetnek, a vízveszteségeket pedig csökkenteni kell – emelte ki.
A 2020 és 2030 között rendelkezésre álló forrásból épülhet ki az öntözéshez szükséges infrastruktúra.
A fejlesztések sorrendjét és ütemezését a Belügyminisztériumnak és az Agrárminisztériumnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bevonásával kell meghatároznia.
A gazdálkodói oldalról már ma is jelentős források érhetők el a vízpótlással kapcsolatos beruházások finanszírozására. Míg a 2007 és 2013 közötti európai uniós költségvetési ciklusban összesen húszmilliárd forintot használtak fel a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére – ami nemcsak termelői beruházásokat jelentett, hanem közösségi fejlesztéseket is –, addig 2014 és 2020 között ennek több mint kétszerese, 49,5 milliárd forint fordítható öntözésfejlesztésre. További 19,3 milliárd forintot pedig az öntözéses ültetvények telepítésére fordíthatnak a gazdálkodók.
Az agrártárca emellett az úgynevezett öntözési ügynökség felállításának koncepcióján is dolgozik, a tervezet várhatóan e hónap végén készül el. – Az új intézmény elsősorban a nem állami tulajdonú vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetésének felügyeletéért és az öntözési célú termelői együttműködések elősegítéséért felel majd – mondta el Nagy István.
A mezőgazdasági vízgazdálkodással és az öntözéses gazdálkodással kapcsolatos kutatás-fejlesztések erősítése érdekében jött létre a közelmúltban a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (ÖVKI).
– Hazánkba kevesebb felszíni víz érkezik, mint amennyi távozik, ezért erkölcsi kötelezettségünk és érdekünk is a rendelkezésre álló víz hatékony felhasználása – jegyezte meg a miniszter.
A felszín alatti vizekkel kapcsolatban hozzátette: szem előtt kell tartanunk, hogy az ivóvízbázisunk féltett kincsünk. Így olyan megoldást kell találni, ami a jövő generációja számára megóvja az ivóvízbázist, ugyanakkor a gazdálkodók öntözési tevékenységét is segíti.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eközben jelezte, két évvel meghosszabbítanák az illegális kutak engedélyeztetésére vonatkozó határidőt. A kezdeményezés értelmében a tulajdonosoknak 2020 végéig lenne lehetőségük a fúrt kutak legalizálására.