Back to top

Kószapocok, az ismeretlen ismerős

Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.

Fotó: Bécsy László
Nálunk a közönséges kószapocok honos, mely az Atlanti-óceántól egészen Mongóliáig, a sarkkörtől Irán magasságáig gyakori állat. Az utóbbi évek genetikai vizsgálatai kiderítették, hogy az Európa magashegységeiben élő kószapockok más fajhoz tartoznak.

Évente mintegy félszáz utód

A közönséges kószapocok testhossza 12-16 centiméter, és farka is majd ekkora, míg testtömege 65-185 gramm között változik. Mivel legtöbbször alkonyatkor és éjszaka mozog, még ma is keveset tudunk viselkedéséről, sőt tudományos kutatásokat sem igen végeztek vele. Egy biztos, Magyarországon állománya állandónak mondható, nem szorul védelemre, sőt egyes helyeken mezőgazdasági kártevőnek számít, hiszen rágásával komoly károkat okozhat a gyümölcsösökben, zöldségeskertekben. Tápláléka leginkább növényi eredetű, különösen gumókon és gyökereken él, emellett olykor-olykor csigákat és ízeltlábúakat is fogyaszt. A házi és vándorpatkánytól legkönnyebben rőtes barna színezete és tömzsibb testfelépítése különbözteti meg.

Gyakran szerepel a ragadozó madarak, a hermelin, a menyét, a vidra s a róka tápláléklistáján, de az sem ritka, hogy kutyák és házimacskák zsákmányolják.

Viszont rendkívül szapora, tavasztól őszig a nőstény ötször is fialhat, s 21 napi vemhesség után akár hét utódot is világra hozhat. Ezek meglehetősen gyorsan fejlődnek, már kéthónapos korukban ivaréretté válnak.

A szaporodási időszak is igen hosszú, általában márciusban megjelennek az első kölykök a fészkekben, és még októberben is születhetnek újak.

Sajátságos járatrendszer

Fotó: Bécsy László
A kószapocok leginkább vizes élőhelyeken fordul elő, különösen ott, ahol magas a partoldal. Onnan nyílnak ovális keresztmetszetű járatai, amelyek jellemzően egy fő és több mellékfolyosóból állnak. A kijárattól általában jól kitaposott ösvény vezet a vízparthoz, mivel a kószapocok szívesen és jól úszik, akár hosszasan a víz alatt.

A kiterjedt járatrendszerből kitermelt földet gyakorta kupacokba hordja, így azt összetéveszthetjük a vakondtúrásokkal.

De ha jobban megfigyeljük, látjuk, hogy a kupac nem közvetlenül kapcsolódik az alagúthoz. A járatrendszer fontos részét képezik a különféle levelekkel, növényi szárakkal gondosan kibélelt üregek, ahol pihennek az állatok, és a nőstények is ott hozzák világra utódaikat.

Ingoványos vidékeken a kószapocok nem mindig a járatrendszerébe építi a fészkét, hanem egyszerűen a sűrű növényzetbe, így kevésbé veszélyeztetheti a pihenő példányokat az esetleges vízbetörés.

Bár a kószapocok nálunk sok helyen előfordul, mégsem ismerjük igazán – a magyar vadon egyik ismeretlen ismerőse.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Félmilliárd forint egy madárröpdében

A flamingók meglehetősen egyedi fizimiskájukkal sok fejtörést okoznak a zoológusoknak, akik rendszerezni szeretnék a madárvilágot, zárt téri szaporításuk pedig a megnövekedett igények miatt egyre nagyobb kihívást jelent a díszmadártenyésztő farmok szakemberei számára. A flamingók Ázsiában és Afrikában éppúgy elterjedtek, mint Közép- és Dél-Amerikában.

Továbbra se szedjük össze a gidákat, borjakat!

Ezekben a hetekben születnek a szarvasfélék kicsinyei, akár lakott terület mellett is találhatunk a fűben meglapuló, az ember elől nem menekülő gidákat, borjakat. Ezek nem betegek vagy sérültek. Ne közelítsük, ne érintsük meg őket, mert ezzel a legjobb szándéktól vezérelve is megpecsételjük a sorsukat!

Grandiózus méhkolónia a hálószobában

Egy házaspár Spanyolországban Pinos Puente városában, óriási, nyolcvanezer méhet számláló méhkast talált a hálószobájuk falában. A falból hallatszó folyamatos furcsa zúgás vezette el őket a meghökkentő felfedezéshez.

Ősi lófajtát őriznek az ország északi szegletében

A hucul fajta legnagyobb magyarországi állományának az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területei szolgálnak otthonául. A jósvafői ménesben zajló tenyésztés fő faladatai közé tartozik a génmegőrzés, a hagyományok ápolása, valamint a sportcélú lóelőállítás is.

Bécs - Fatelepítéssel az egyre forróbb nyarak ellen

Az osztrák főváros nyolcmillió eurót szám utcáinak és tereinek zöldítésére. Már most 480 000 fa található Bécs területén, számuk a plusz keretnek köszönhetően most jelentősen megnövekedhet - közölte a város Külképviseleti Irodája.

Megújul az országos madárvédelmi prioritási térkép

Az E.ON segítségével rajzolják újra azt az országos térképet, amelyet a madárbalesetek megelőzésére hívtak életre.

Új állattartó telepet adtak át Nagybajomban

A magyar kormány a 2014 és 2020 közötti évekre 38 milliárd forintot különített el a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból tíz nemzeti parkunk természetvédelmi fejlesztéseihez. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak ebből a forrásból közel 2,5 milliárd forint jutott.

Nászrepülés faággal vagy kígyóval: kígyászölyv

A kígyászölyv közepes sas nagyságú ragadozó, jóval nagyobb a közismert egerészölyvnél. Tömege 1600–2100 gramm, míg amazé csak 900–1000 gramm. Bár magyar neve az ölyvek közé sorolja, a rendszer­tanban a keselyűk és a rétihéják között kapott helyett.

Kenyában segít a magyar cég

Megkapta a forgalmazási engedélyt Kenyában a magyar Water&Soil Kft. talajkondícionáló készítménye, amely öntözés nélküli mezőgazdasági művelésben 6-20 százalékos terméshozam-többletet, öntözéses gazdálkodásban 50 százalékos vízmegtakarítást tesz lehetővé - közölte a cég.

Zöld trendek és marketing - borászat

Már csak azért is érdekes a szőlőműveléshez és a borkészítéshez kapcsolódó zöld szemléletmódok és a marketing kapcsolatának vizsgálata, mert sok borásznak, aki nem ezek egyikének megfelelően dolgozik, néha csak marketingfogásnak tűnik az egész.