Back to top

A bírálat nem hibakeresés

A ló törzskönyvezésének első lépése (a származásellenőrzés után) a küllemi és mozgás bírálat. Ezzel a munkával, szinte minden tenyésztő találkozik, aki törzskönyvezett lovat tart.

Annak érdekében, hogy a tulajdonos a bírálati lap kézhezvételekor az ott számokban kifejezett értékelést értelmezni tudja, illetve a párosításkor a legmegfelelőbb döntés reményében tudjon tervezni, hasznos, ha a tenyésztő rendelkezik bizonyos tudással a lóküllemtan tekintetében.

Szem előtt a használhatóság

A ló küllemének szakszerű és hiteles megítéléséhez több dolog szükséges. Az egyik, hogy a bíráló rendelkezzen megfelelő elméleti képzettséggel az állattenyésztés, ezen belül a lótenyésztés területén, a másik, hogy ezt lehetőleg minél több gyakorlati tapasztalattal egészítse ki. A hitelességet illetően pedig fontos, hogy a bíráló a tenyésztőközösség részéről elismert, elfogadott személy legyen. (Természetesen itt is, mint az élet egyéb területein, találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.) A bírálat során mindig szem előtt kell tartani, hogy a bírálat nem hibakeresés, illetve, hogy funkcionális küllemi bírálatról beszélünk.

Ez azt jelenti, hogy a küllem megítélése mindig a ló használata szempontjából történjen, nem önmagáért való.

Egy négyéves kanca bírálata
Egy négyéves kanca bírálata

A hivatalos bírálatot rendszerint több bíráló végzi együtt a lehető legszakszerűbb megítélés érdekében. A bírálatot valamilyen bírálati lapon írásban rögzítik, amit törzskönyvi dokumentumként archivál a törzskönyvező szerv, illetve egy példányt megkap a tulajdonos. Többféle bírálati lapot használnak a különböző fajtáknál, ahol a különböző testtájak megítélésénél eltérően súlyozhatnak, illetve eltérhetnek a bírálati szempontok számában is. Gyakori az, hogy az összpontszám 100, illetve az egyes bírálati szempontokra adható maximális pontszám 5 vagy 10. Ezen a skálán belül kell megtanulni elhelyezni a látottakat.

Általában vezérlő elv, hogy ha egy tulajdonságra az adható maximális pontszám felénél kevesebbet adunk, akkor az tenyésztésből kizáró ok.

Vagyis, ha egy 5 pontra értékelhető tulajdonságra a ló 2 pontot kap, az annyira rossz, hogy tenyésztésben tartása erősen ellenjavallt. Ilyen lehet egy várhatóan öröklődő durva lábszerkezethiba, pl. kifejezett bakpata minden lábvégen. 1-es pontot gyakorlatilag nem szoktunk adni. A 3-3,5-es számmal jellemzett tulajdonság egy átlagos testalakulást jelent. (A bírálat során fél pontokat még használunk a gyakorlatban, kisebb értékű törtet nem.) A 4-es pontszám egy előnyös, a fajtaátlagnál jobb testalakulást jelent, a 4,5 egészen kiváló, ritkán látható módon megközelíti a fajta szempontjából tökéletesnek vélt szintet. Maximális, 5-ös vagy 10-es pontot gyakorlatilag nagyon ritkán adnak bírálaton, de azért előfordul.

A küllem mellett ilyenkor értékelik és pontozzák a ló mozgását is, alapvetően lépésben és ügetésben, elővezetve.

Vágtában azért nem, mert vágtában nem lehet elővezetni a lovat, viszont a lépés minősége nagyon szoros összefüggésben van a vágta minőségével. Ahol van rá lehetőség, ott szabad mozgásban is bírálják a lovat, ami rendszerint magasabb pontszámokat eredményez, mint az elővezetésnél kapott pontok.

Az új és a régi módszer

A számokban kifejezett értékelésnek az a hátránya, hogy nem ad egyértelmű választ arra, hogy az adott testtáj milyen irányban tér el az ideálistól.

Vagyis túl kicsi- e, vagy túl nagy? Az egyenes helyett domború vagy homorú? A lábtengely kifelé vagy befelé tér el? A nyak túl rövid, túl vastag vagy túl vékony? A kondíció túl sok vagy túl kevés? Ennek érdekében a bírálati lapon helye van nagyon rövid szöveges értékelésnek is, amikor is a bíráló jellemzi a tulajdonságot, ha a pontszám oka nem egyértelmű.

Például, ha egy kifejlett ló bottal 150 cm, akkor a fejlettségre egyértelmű, hogy miért kap 2,5 pontot. Viszont ha az elülső lábszerkezetre kap 2,5 pontot, akkor indokolni kell, hogy pl. erősen franciás vagy durván X lába van a lónak. A szöveges jellemzés helyett régen egy rendkívül praktikus és nagyon gyorsan elvégezhető jelrendszert használtak a bírálatokon: a bírálati lapra nyomtatva volt egy ló rajza, és azon a testtájakat egy-egy jellel jellemezték. Külön jele volt az izmoltságnak, a burkoltságnak, a rövidnek, a hosszúnak, a feszesnek, a lazának stb. Ezek a jelek egy-két rövid vonalból álltak, így egy gyakorlott szakember 1-2 perc alatt leírt vele egy lovat, amely jelrendszer szükség esetén szöveges jellemzésként volt átírható vagy felolvasható. Sajnos ezt a jelrendszert egyre kevesebben ismerik és használják, pedig rendkívül praktikus és hasznos.

A különböző testtájak értékelési szempontjait magyarázza dr. Pataki Balázs (oktakó)
A különböző testtájak értékelési szempontjait magyarázza dr. Pataki Balázs (oktakó)

A leírt témában került sor egy egynapos képzésre május 18-án Baracson, a Reál-Száll ménesben. A képzést a Kisbéri és Gidrán Egyesület szervezte, elsősorban saját tenyésztői részére, de természetesen nyitott volt minden érdeklődő számára. A képzés egy kb. egyórás elméleti oktatással kezdődött, melyen az elhangzottak diákkal voltak szemléltetve. Ezt követően a képzés vezetője, dr. Pataki Balázs hangosan, részletesen elbírált és lepontozott egy kancát. Utána a további 7-8 lovat a tanfolyamvezető jellemezte, de nem pontozta. A pontozást már a résztvevőknek saját maguknak kellett elvégezni a saját bírálati lapjukon, majd az utolsónak elővezetett lónál már teljesen önállóan értékeltek és pontoztak a résztvevők.

Ezzel párhuzamosan az egyesület két hivatalos bírálója is elbírálta az elővezetett lovakat, a résztvevőktől hallótávolságon kívül. A bírálatok végén a „hivatalos” bírálatokat kivetítették, és mindenki össze tudta hasonlítani a saját értékelésével.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Jócskán emelkedett a vágómarha felvásárlási ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-III. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek ára 13,3% százalékkal drágult, az élő állatoké és az állati termékeké viszont 1,2% százalékkal csökkent.

Fontos, összetett és sokszereplős stratégiai terület a sertéságazat

Magyarországon egyre több családi vállalkozás találja majd meg a helyét és útját a hagyományokra építve, összefogással és kitartással – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Hevesi család megújult sertéstelepének átadóján, Mindszenten.