Back to top

A lakosság nélkül nem sikerülhet az özönfajok visszaszorítása

Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők közösen léptek fel a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok ellen. Ez esetben a lágyszárúka közül a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak. A kezelések sikerültek, de a Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához a helyi lakosság segítségét is kérik.

Az idegenhonos, Ázsiából vagy Észak-Amerikából származó növényeknek hazai viszonyok között gyakorlatilag nincs ellensége, fogyasztója, viszont megfelelőek számukra a termőhelyi viszonyok, ezért hamar eluralkodnak egy-egy területen.

A japánkeserűfű és a selyemkóró egyaránt emberi közreműködéssel került a Kárpát-medencébe, és azon belül a Dunakanyarba.

Sok helyen dísznövényként ültetik őket a kertekben, ahonnan kivadulnak, számos esetben pedig az erdő szélére szabálytalanul kihordott zöld hulladékba keveredve jutnak a védett területre.

A japánkeserűfű-fajok rendkívül gyorsan növekednek: egy vegetációs időszak alatt akár 2-4 méteres hajtásokat hoznak. Nemcsak gyorsan nőnek, hanem hasonló ütemben terjeszkednek is: sarjadzásra képes gyökereikből az anyanövénytől akár 10-20 méter távolságra nőnek ki az új hajtások, miközben már 1 centiméteres gyökér- vagy szárdarabjaik is képesek új növénykolóniát létrehozni.  Gyakran a patak- és folyóvizek is messzire szállítják életképes részeit. A selyemkóró Észak-Amerikából származik, már az 1600-as években betelepítették Európába, de a Dunakanyar védett erdeiben csak az utóbbi években jelent meg. Sikerét részben úgynevezett allelopatikus hatásának köszönheti:

olyan anyagokat termel, amik a talajba jutva meggátolják a többi növény csírázását.

Fotó: selyemkóró
Gyors terjedésében az is szerepet játszik, hogy magról és sarjadzással is jól szaporodik, ami hozzájárul gyors elterjedéséhez.

A fajok visszaszorításához a mechanikus irtás mellett vegyszeres kezelésre is szükség van. A Pilisi Parkerdő Zrt.-nek korábbi élőhelyvédelmi programjaiból is komoly tapasztalata van az egyedi, úgynevezett injektálásos vegyszeres kezelésben, amit ezúttal a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei is segítettek. Az erdészek és természetvédők közös akciója során Visegrádon az Apátkúti-völgyben és a Fekete-hegyen, míg Pilismarót térségében az ún. hoffmanni út mellett vágták vissza az inváziós növényeket, majd a tövekbe egyenként injektálták az újbóli kihajtást megakadályozó vegyszert.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A selyemkóró esetében a növény nagy levelein keresztül felszívódó vegyszert használtak.

Mindkét faj elleni kezelés sikerült,  bár teljes kiirtásuk nehéz, rövid távon a terjedési ütemük lassítása, visszaszorításuk a cél. 

Ebben a munkában a lakosság és az erdőjárók segítségét és odafigyelését is kérik az erdészek és a természetvédők,

hiszen ha a kertekből az erdőbe illegálisan kihordott zöld hulladékkal folyamatos az özönfajok utánpótlása, akkor szinte lehetetlen az ellenük való védekezés.

 

 

Forrás: 
Pilisi Parkerdő

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Gyerekeket lepett meg az erdészet és a motoros csoport

Az EGERERDŐ Zrt. és a Szelíd Motorosok facebook csoport tavasszal meghirdetett plüssállat gyűjtési akciója sikerrel zárult, mely az erdőgazdaság tavaszi véradónapjával lett összekapcsolva. A segítő kezet nyújtó emberektől, erdészektől és a civil lakosságtól több száz plüssállat gyűlt össze Egerben.

Víz-világtalálkozó lesz Budapesten

A szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz. És mindhárom súlyos gazdasági következményekkel jár - jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Keress rengeteget!

Hol vannak erdők Magyarországon? Minden fás terület erdő? Milyen erdőterületen járok? Magántulajdonban van-e a terület? Milyen turistautak vannak az erdőben? Védett területen haladok? Erre a kérdésrengetegre ad válaszokat az Erdőtérkép (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/).

A Balaton élővilága meg tud birkózni a klímaváltozással

Az európai tavakat érintő problémákról és a megoldási lehetőségekről tanácskoztak hétfőn Balatonfüreden. Az előadók egyetértettek abban, hogy a klímaváltozásra fel kell készülni, következményeit orvosolni kell.

Erdei kutyafuttató és kézilabdapálya erdészek közreműködésével

Két budapesti kerületben is a Budapesti Erdészet támogatásával valósultak meg fejlesztések. Az erdészet és a XVIII. kerületi önkormányzat együttműködésében készült el a főváros első erdei kutyafuttatója, a II. kerületben pedig szintén önkormányzati támogatással új kézilabdapályát vehettek birtokukba a családok a Nagyréten.

Látványetetés, madárgyűrűzés, állatijó-bemutató

Május 11-én madárgyűrűzéshez kapcsolódó játékokkal, interaktív előadásokkal, valamint a népszerű látványetetésekkel és állattréningekkel is várják az érdeklődőket a Budakeszi Vadasparkban.