Back to top

Gyümölcsösök trágyázása szüret után

A lágyszárúaktól eltérően a fás kultúrák a szüret utáni időszakban is folytatják élettevékenységüket, egészen addig, amíg a lombjuk le nem hullik, és be nem következik a téli nyugalom. A fák tápanyagellátásához jól kell ismerni a növényélettant, mert a különböző elemeket más ütemben veszik és használják föl.

A felhasznált tápanyagok mennyisége függ az ültetvény korától, az alanytól és az elért termésmennyiségtől.

Például egy hatéves almaültetvényben egy év alatt egy hektárról körülbelül 55 kilogramm nitrogént, 11 kilogramm foszfort, 83 kilogramm káliumot, 74 kilogramm kalciumot és 19 kilogramm magnéziumot használnak fel a fák.

Tizenöt éves szőlőben egy hektáron nitrogénből 42, foszforból 5, káliumból 54, kalciumból 60, magnéziumból 10 kilogramm fogy.

A különböző növényi részek más-más arányban használják föl a tápanyagokat. Almánál az összes fölvett kálium 45 százalék a gyümölcsbe kerül, 29 százalékot a lomb használ föl, 15 százalék halmozódik föl a fás részekben és 12 százalék körüli a veszteség, ami a lemetszett részekkel kerül ki az ültetvényből. A nitrogénfelhasználás ennél jóval kiegyensúlyozottabb: 28-29 százalék a gyümölcsben és a fás részekben hasznosul, 20-22 százalék pedig a lombban, illetve ennyi kerül ki a nyesedékkel.

Fotó: Horváth Csilla
Alma esetében a foszfor példázza a fordított tápanyagfelvétel esetét: kis mennyiséget vesznek föl a fák a talajból tavasszal és nyár elején, aztán augusztus elejétől kezdve 50 napon keresztül érzékelhetően nő a felvétele fél kilogrammról 1,3 kilogrammra hektáronként, végül a fölvett mennyiség meghaladja a 2 kilogrammot január elejéig. Ez a folyamat figyelhető meg a háncsrészben is: a foszfor mennyisége márciustól júniusig körülbelül a felére csökken az ágakban, a törzsben és a gyökerekben. Vagyis a fák ősszel és tél elején halmozzák föl a foszfort a gyökér szöveteiben, hogy tavasszal a fakadáskor hatékonyan fölhasználhassák. A tenyészidő során minimális foszforkoncentráció az almafák szöveteiben a fakadástól a terméshozás és a rügydifferenciálódás időszakáig.

Mindezek alapján tehát két fontos időszakban kell rendelkezésre állni a talajban a foszfornak: július végén-augusztus elején a gyümölcsnövekedés időszakában, illetve szüret után, hogy újra föltöltődjenek a fák raktárai.

A nitrogénfölvétel is megélénkül ősszel, mert ezt a tápelemet is raktározzák a fák a gyökérzetben, az ágakban és a rügyekben. Szüret után érdemes ismét nitrogénműtrágyát kijuttatni, ugyanis az egész évi nitrogénadag negyedét augusztus végén-szeptemberben veszik föl a fák. Ha elég nitrogént tudnak raktározni, a következő tavasszal életerősen indulnak fejlődésnek.

A kálium fölvétele a tenyészidőszakra koncentrálódik, elsősorban a terméskötődéstől a termésnövekedés és érés idejére. Káliumot tehát főként a tenyészidőben kell adagolni, de tekintve a gyenge mozgását a növényen belül, kisebb mennyiséget szüret után is kijuttathatunk.

Forrás: 
L'Informatore Agrario/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazánkban is gyorsan fejlődik a biotermesztés

A csengeri Szatmári-Ízek Kft. 7000 tonna almájának a harmada biotermesztésű, amit frissen és földolgozva is forgalmaznak. A termelői szervezet vezetője, Gulácsi Mihály szerint a bióban van a jövő, ezért is rendeztek már harmadszor szakmai tanácskozást és bemutatót.

Az oltás a konzervuborka termésbiztonságát is egyértelműen fokozza

Elsősorban a Heves megyei Csány térségében termesztenek fóliasátrakban konzervuborkát. A zömmel fűtetlen berendezésekből a 10-12 centiméter hosszú, úgynevezett kovászolni való uborkával látják el a frisspiacot, valamint a vecsési savanyítókat. A tavaszi hűvös időjárás kedvezőtlen hatása a védett termesztésben is érzékelhető volt, az oltott növényeket azonban kevésbé viselte meg.

Új cseresznye- és meggyfajták Érdről

A NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet érdi állomásán közel 70 éve nemesítenek cseresznyét és meggyet. Az idén fajtaújdonságokat mutatott be nemesítőjük, Apostol János. Fontos szelekciós szempont volt a méret és húskeménység, cseresznyénél a repedésre való hajlam, meggynél a betegségekre való érzékenység. A már névvel rendelkező fajták mellett 26 ígéretes hibrid is van az ültetvényben.

Kitart a bioalma-készlet

Az új szüretig kitart a bioalma – olvasható a biogyümölcs-termesztő szervezeteket tömörítő Európai Biogyümölcs Fórum közleményében.

5 tipp, hogy kiválaszthassuk a tökéletes görögdinnyét

Nem kell a jó szerencsében bízni görögdinnye vásárláskor. Vannak módszerek, melyekkel érett, lédús és édes dinnyét választhatunk.

Lisztharmatrezisztens paprikaállomány

A szegedi Flóratom Kft. szentmihályi kertészetében több évtizede hajtatnak paprikát, ami az áttelelő technológiából, a termálvizes fűtésből adódóan, valamint a téli, kora tavaszi jó árak miatt jövedelmező. Ugyanakkor a termesztőberendezés, a termesztésmód jellegéből és a szélsőségessé vált időjárásból eredően keresik azokat a fajtákat, megoldásokat, amelyekkel növelhetnék a jelenlegi bevételeket és nyereséget.

Növényvédelmi előrejelzés – Minden egyszerre támad

Az átlagosnál hűvösebb május után nyáriasan meleg június köszöntött a mezőgazdaságra. A meleg és a bőséges vízellátottság hatására a növények intenzív hajtásnövekedésbe kezdtek. A jelenlegi időjárás nemcsak a növényeknek, hanem a betegségeknek és a kártevőknek is kedvez, ezért bőségesen akad növényvédelmi tennivaló.

A szívünk látja kárát, ha nem fogyasztunk elég gyümölcsöt és zöldséget

Évente milliók halálát okozhatják a világon olyan szív- és érrendszeri betegségek, amelyek hátterében a zöldségek és gyümölcsök nem elengedő bevitele állhat.

Még nem tudni, hogy alakul idén a meggy ára

Egy héttel a meggyszezon teljes berobbanása előtt még mindig kérdés, hogy az árakat a földbe döngöli vagy az egekbe repíti az idei termékmennyiség. Mégis, mondjon már valaki valamit! - követelték a gazdák, akik a 10. Keceli Meggyfesztiválhoz kapcsolódó szakmai konferencián részt vettek június 7-én pénteken.

El Nino miatt rengeteg mangó termett

Olcsó lett a mangó a Fülöp-szigeteken, mert 2 millió kilogrammal több termett belőle az eladhatónál. A kormány támogatásával külön standokat állítottak fel hétfőn szerte a fővárosban, Manilában, hogy vevőre találjon a fölös mennyiség, mielőtt megromolna. A gyümölcs kilója átszámítva már 100 forintért is kapható, de az ár függ a minőségtől. A fölöslegből exportra is juthat.