Back to top

Spontán jelent meg a poloskák ellensége

Az ázsiai márványpoloska az amerikai gyümölcsösökben is rengeteg kárt okoz. Mivel ott is inváziós fajnak számít, nincs természetes ellensége. A tudósok ezért eredeti otthonából, Ázsiából próbáltak behozni egy apró darázs-fajt, mely felveheti a versenyt a bűzös rovarral.

2005-ben Kim Hoelmer entomológus (rovarász) és csapata az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) Mezőgazdasági Kutató Szolgálata (ARS) a klasszikus biológiai növényvédelemhez fordult:

Ázsiába utaztak, hogy felkutassák a poloska természetes ellenségeit.

Számos mezőgazdasági területet és botanikus kertet kerestek fel, ahol a rovar pete-csomóit vizsgálták. Olyan parazitoid* darázsfajt kerestek, amely a poloska petéibe rakja saját petéit, így a fejlődő lárva felfalja a poloska utódait. (*A parazitoid és a parazita közötti különbség, hogy előbbi megöli a gazdaszervezetet, melyen élősködik)

A legelterjedtebb faj, amit találtak, a szamuráj darázs volt (Trissolcus japonicus), ami hangzatos neve ellenére még fullánkkal sem rendelkezik, és kisebb, mint egy szezámmag.

Az ARS csoport több törzset is importált a darázsból egy karantén alatt álló komplexumba Newarkba, és hosszas tesztelésbe kezdtek annak érdekében, hogy megállapítsák: alkalmas-e biológiai növényvédelemre a faj.

2014-ben azonban Hoelmer váratlan hívást kapott. Elijah Talamas, a gainesvillei Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat Floridai Osztályának taxonómusa azzal kereste meg, hogy szamuráj darazsat talált Marylandban. Talamas eredetileg egy másik ARS csoport tagjaként azt vizsgálta, hogy mely, az államokban honos darazsak fertőzik a poloskák petéit. A tudós egyébként a Trissolcus fajok szakértője.

„Döbbenetes hír volt” emlékszik vissza Hoelmer.

Éveket töltött a laboratóriumban azzal, hogy megbizonyosodjon róla: ha szabadon engedik a darazsat, nem okoz gondot az őshonos fajoknak. Csakhogy az élősködők már ott voltak. A genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a marylandi példányok nem a karanténban tartott törzsekből szöktek meg, hanem "maguktól jöttek".

A szamuráj darázs betelepítésének lehetőségeit évekig kutatták, majd egyszer csak felbukkant magától.
A szamuráj darázs betelepítésének lehetőségeit évekig kutatták, majd egyszer csak felbukkant magától.
Fotó: Elijah Talamas
Az évtizedek során számos hasonló példa volt rá, hogy a biokontroll jelöltek maguktól jelentek meg az új kontinenseken: ilyen például egy gombafaj (Entomophaga maimaiga), mely az erdőket letaroló gyapjaslepkéket pusztítja, vagy a parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa), mely az erősen allergén parlagfüvet falja fel.

„A példák egyre csak gyűlnek” mondta Donald Weber, az marylandi College Park ARS entomológusa, aki tagja volt annak a csapatnak, mely először találta meg a szamuráj darazsakat az Egyesült Államokban. „Eddig úgy gondoltuk, hogy a természetes ellenségek nehezebben honosodnak meg” mint az inváziós kártevők. Néha azonban könnyebben megy, mint gondolnánk.

A spontán betelepedések azonban megkérdőjelezik a rovarok kutatásával és szabadon engedésével kapcsolatos jogi szabályozást, és megzavarja a tudósok és törvényhozók munkáját. Erre jó példa a szamuráj darázs érkezése, hiszen egy ígéretes biokontroll-alany, melyet a tudósok már kutattak, és elbírálás alatt volt az elengedésére benyújtott kérelem is.

Az Ausztráliába meggondolatlanul betelepített óriásvarangy rengeteg kárt okoz.
Az Ausztráliába meggondolatlanul betelepített óriásvarangy rengeteg kárt okoz.
Korábban volt már példa óriási sikerre a biológiai növényvédelem terén: Afrikában az 1980-as években telepítettek be egy dél-amerikai darázsfajt, az Apoanagyrus lopezi-t egy édesburgonyán élősködő bíbortetű faj ellen (Phenacoccus manihoti). A projekt eredményeképpen sikerült megvédeni az alapélelmiszernek számító maniókát, és becslések szerint ezzel 20 millió életet mentettek meg.

Azonban számos ellenpélda is van: a patkányok elpusztítására mongúzokat engedtek szabadon Hawaiion 1883-ban, aminek az őshonos madarak és teknősök estek áldozatul. 1935-ben Ausztráliában az óriásvarangy betelepítése a cukornádat pusztítót rovarok ellen ökológiai katasztrófához vezetett: mivel a kétéltű maga mérgező, számtalan őshonos hüllő, béka, madár és emlős pusztult el, miután megpróbálták elfogyasztani az idegenhonos varangyot.

Ennek eredményeképpen mára sokkal óvatosabbak a biológiai növényvédelemre szánt élőlények betelepítésével, és komoly kutatásokat kell végezni az őshonos élővilág védelme érdekében.

Az USDA Állat- és Növényegészségügyi Felügyeleti Szolgálatához (APHIS) kell benyújtani az erre vonatkozó kérvényeket, aminek tartalmaznia kell a laboratóriumi kísérletek eredményeit. Ezekből ki kell derülnie annak, milyen valószínűséggel fog a kérdéses faj (rovar, gomba, baktérium) elfogyasztani vagy a parazitájává válni a célfajon kívül más élőlényeknek. Ezután három csoport vizsgálja meg a bizonyítékokat: egy tudósokból álló testület, melyben kanadai és mexikói megbízottak is vannak, egy APHIS hivatalnok, és esetenként az Egyesült Államok Halászati és Vadvédelmi Szolgálata. Az eljárás éveket is igénybe vehet .

Azonban a szamuráj darázs esetében erre már nincs szükség. A 2014-es spontán felbukkanása óta 10 államban jelent meg, és a tudósok legalább 10 különböző törzsüket azonosították.

Ez azt jelenti, hogy több helyen is felbukkantak, nemcsak Marylandban. Elképzelhető, hogy fertőzött poloska-peték érkeztek a vízi úton szállított növények levelein, amiből az új kontinensre érkezve keltek ki a darazsak, de akár felnőtt állatok is átkerülhettek Amerikába potyautasként.

Most, hogy már az Egyesült Államokban vannak, Anne Nielsen, a Missouri Egyetem entomológusa szerint új kérdések merültek fel.

Eredeti hazájában a szamuráj darázs a márványpoloskák tojásainak 90 százalékát megfertőzi – de vajon hogy viselkedik az új élőhelyén? Hol fognak összegyűlni és táplálkozni?

Poloska petéből frissen kikelő darázs
Poloska petéből frissen kikelő darázs
Fotó: Chris Hedstorm
Vajon képesek lesznek-e jelentősen visszaszorítani a poloska-populációt? Segíthetik-e a gazdálkodók a darazsak munkáját azzal, hogy például kevesebbet permeznek ott, ahol a rovarok összegyűlnek? Az eddigi tanulmányok alapján a jelölt nagyon ígéretes. Ugyan a laboratóriumi vizsgálatok során őshonos fajokat is megfertőzött a szamuráj darázs, de erősen kötődik a márványpoloskához.

Idén májusban kísérleti jelleggel 3600 szamuráj darazsat engedtek el egy New Jerseyben lévő őszibarack ültetvényben. Ugyan a faj egyelőre még nem telepíthető be bárhová szabadon, de ahol már bizonyítottan jelen van, ott hasonló kísérletekre lehetséges engedélyt kapni. A kutatást Nielsen és Kevin Rice entomológusok irányították. Sárga színű ragadós lapokat helyeztek ki az ültetvényben, melyekre csalinak poloska petecsomókat tettek. A nyári ellenőrzéskor azt találták, hogy a darazsak nagyjából egyenletesen oszlottak el a barackfák és a közeli erdők között, ami azt jelenti, hogy a parazita megfelelően képes kontroll alatt tartani a kártevőt. A csapat tervei szerint hamarosan azt is megvizsgálja, hogyan terjednek a darazsak más kultúrákban, nevezetesen a szójababban.

Ezalatt Talamas újabb meglepetést kapott kaliforniai kutatóktól: egy másik Trissolcus parazitoid darázsfaj is előkerült, mely eredetileg Indiában és Pakisztánban őshonos. Az új faj egy másik behozott poloskafaj, a Bagrada hilaris petéjéből került elő.

„Úgy gondolom, hogy a fajok behurcolása folyamatos” mondta Talamas, hozzátéve, hogy csak akkor kerülnek szem elé, amikor a taxonómusok veszik a fáradtságot, és vizsgálódni kezdenek.

Weber szerint ezek a spontán megjelenések igencsak lelombozóak, hiszen arra emlékeztetnek, hogy az embernek kevesebb beleszólása van a környezet alakításába, mint gondolnánk.
Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

Két faj összesen 65000 milliárd forintnyi kárt okozott

Nemcsak rovarok vagy emlősök okozhatnak jelentős gazdasági kárt az ökoszisztémában, hanem akár hüllők és kétéltűek is. Egy friss felmérés szerint egy sikló- és egy békafaj több milliárd dolláros kártételt okozott világszerte.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Egy hét a csillagok alatt - már elindultak a programok

Augusztus 5. és 14. között országszerte több mint 80 helyszínen várják csillagászati bemutatókkal amatőr és hivatásos csillagászok az érdeklődőket az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű programsorozaton.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

Élmények a pásztorok és madarak földjén

Az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park egész nyáron várja látogatóit gazdag programkínálatával, melyben mindenki megtalálja a megfelelőt, akár a természetbe vágyik, akár a kulturális értékeket kutatja.

Ezt kell tudni a hamarosan induló Agro-ökológiai Programról

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.