Back to top

Spontán jelent meg a poloskák ellensége

Az ázsiai márványpoloska az amerikai gyümölcsösökben is rengeteg kárt okoz. Mivel ott is inváziós fajnak számít, nincs természetes ellensége. A tudósok ezért eredeti otthonából, Ázsiából próbáltak behozni egy apró darázs-fajt, mely felveheti a versenyt a bűzös rovarral.

2005-ben Kim Hoelmer entomológus (rovarász) és csapata az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) Mezőgazdasági Kutató Szolgálata (ARS) a klasszikus biológiai növényvédelemhez fordult:

Ázsiába utaztak, hogy felkutassák a poloska természetes ellenségeit.

Számos mezőgazdasági területet és botanikus kertet kerestek fel, ahol a rovar pete-csomóit vizsgálták. Olyan parazitoid* darázsfajt kerestek, amely a poloska petéibe rakja saját petéit, így a fejlődő lárva felfalja a poloska utódait. (*A parazitoid és a parazita közötti különbség, hogy előbbi megöli a gazdaszervezetet, melyen élősködik)

A legelterjedtebb faj, amit találtak, a szamuráj darázs volt (Trissolcus japonicus), ami hangzatos neve ellenére még fullánkkal sem rendelkezik, és kisebb, mint egy szezámmag.

Az ARS csoport több törzset is importált a darázsból egy karantén alatt álló komplexumba Newarkba, és hosszas tesztelésbe kezdtek annak érdekében, hogy megállapítsák: alkalmas-e biológiai növényvédelemre a faj.

2014-ben azonban Hoelmer váratlan hívást kapott. Elijah Talamas, a gainesvillei Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat Floridai Osztályának taxonómusa azzal kereste meg, hogy szamuráj darazsat talált Marylandban. Talamas eredetileg egy másik ARS csoport tagjaként azt vizsgálta, hogy mely, az államokban honos darazsak fertőzik a poloskák petéit. A tudós egyébként a Trissolcus fajok szakértője.

„Döbbenetes hír volt” emlékszik vissza Hoelmer.

Éveket töltött a laboratóriumban azzal, hogy megbizonyosodjon róla: ha szabadon engedik a darazsat, nem okoz gondot az őshonos fajoknak. Csakhogy az élősködők már ott voltak. A genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a marylandi példányok nem a karanténban tartott törzsekből szöktek meg, hanem "maguktól jöttek".

A szamuráj darázs betelepítésének lehetőségeit évekig kutatták, majd egyszer csak felbukkant magától.
A szamuráj darázs betelepítésének lehetőségeit évekig kutatták, majd egyszer csak felbukkant magától.
Fotó: Elijah Talamas
Az évtizedek során számos hasonló példa volt rá, hogy a biokontroll jelöltek maguktól jelentek meg az új kontinenseken: ilyen például egy gombafaj (Entomophaga maimaiga), mely az erdőket letaroló gyapjaslepkéket pusztítja, vagy a parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa), mely az erősen allergén parlagfüvet falja fel.

„A példák egyre csak gyűlnek” mondta Donald Weber, az marylandi College Park ARS entomológusa, aki tagja volt annak a csapatnak, mely először találta meg a szamuráj darazsakat az Egyesült Államokban. „Eddig úgy gondoltuk, hogy a természetes ellenségek nehezebben honosodnak meg” mint az inváziós kártevők. Néha azonban könnyebben megy, mint gondolnánk.

A spontán betelepedések azonban megkérdőjelezik a rovarok kutatásával és szabadon engedésével kapcsolatos jogi szabályozást, és megzavarja a tudósok és törvényhozók munkáját. Erre jó példa a szamuráj darázs érkezése, hiszen egy ígéretes biokontroll-alany, melyet a tudósok már kutattak, és elbírálás alatt volt az elengedésére benyújtott kérelem is.

Az Ausztráliába meggondolatlanul betelepített óriásvarangy rengeteg kárt okoz.
Az Ausztráliába meggondolatlanul betelepített óriásvarangy rengeteg kárt okoz.
Korábban volt már példa óriási sikerre a biológiai növényvédelem terén: Afrikában az 1980-as években telepítettek be egy dél-amerikai darázsfajt, az Apoanagyrus lopezi-t egy édesburgonyán élősködő bíbortetű faj ellen (Phenacoccus manihoti). A projekt eredményeképpen sikerült megvédeni az alapélelmiszernek számító maniókát, és becslések szerint ezzel 20 millió életet mentettek meg.

Azonban számos ellenpélda is van: a patkányok elpusztítására mongúzokat engedtek szabadon Hawaiion 1883-ban, aminek az őshonos madarak és teknősök estek áldozatul. 1935-ben Ausztráliában az óriásvarangy betelepítése a cukornádat pusztítót rovarok ellen ökológiai katasztrófához vezetett: mivel a kétéltű maga mérgező, számtalan őshonos hüllő, béka, madár és emlős pusztult el, miután megpróbálták elfogyasztani az idegenhonos varangyot.

Ennek eredményeképpen mára sokkal óvatosabbak a biológiai növényvédelemre szánt élőlények betelepítésével, és komoly kutatásokat kell végezni az őshonos élővilág védelme érdekében.

Az USDA Állat- és Növényegészségügyi Felügyeleti Szolgálatához (APHIS) kell benyújtani az erre vonatkozó kérvényeket, aminek tartalmaznia kell a laboratóriumi kísérletek eredményeit. Ezekből ki kell derülnie annak, milyen valószínűséggel fog a kérdéses faj (rovar, gomba, baktérium) elfogyasztani vagy a parazitájává válni a célfajon kívül más élőlényeknek. Ezután három csoport vizsgálja meg a bizonyítékokat: egy tudósokból álló testület, melyben kanadai és mexikói megbízottak is vannak, egy APHIS hivatalnok, és esetenként az Egyesült Államok Halászati és Vadvédelmi Szolgálata. Az eljárás éveket is igénybe vehet .

Azonban a szamuráj darázs esetében erre már nincs szükség. A 2014-es spontán felbukkanása óta 10 államban jelent meg, és a tudósok legalább 10 különböző törzsüket azonosították.

Ez azt jelenti, hogy több helyen is felbukkantak, nemcsak Marylandban. Elképzelhető, hogy fertőzött poloska-peték érkeztek a vízi úton szállított növények levelein, amiből az új kontinensre érkezve keltek ki a darazsak, de akár felnőtt állatok is átkerülhettek Amerikába potyautasként.

Most, hogy már az Egyesült Államokban vannak, Anne Nielsen, a Missouri Egyetem entomológusa szerint új kérdések merültek fel.

Eredeti hazájában a szamuráj darázs a márványpoloskák tojásainak 90 százalékát megfertőzi – de vajon hogy viselkedik az új élőhelyén? Hol fognak összegyűlni és táplálkozni?

Poloska petéből frissen kikelő darázs
Poloska petéből frissen kikelő darázs
Fotó: Chris Hedstorm
Vajon képesek lesznek-e jelentősen visszaszorítani a poloska-populációt? Segíthetik-e a gazdálkodók a darazsak munkáját azzal, hogy például kevesebbet permeznek ott, ahol a rovarok összegyűlnek? Az eddigi tanulmányok alapján a jelölt nagyon ígéretes. Ugyan a laboratóriumi vizsgálatok során őshonos fajokat is megfertőzött a szamuráj darázs, de erősen kötődik a márványpoloskához.

Idén májusban kísérleti jelleggel 3600 szamuráj darazsat engedtek el egy New Jerseyben lévő őszibarack ültetvényben. Ugyan a faj egyelőre még nem telepíthető be bárhová szabadon, de ahol már bizonyítottan jelen van, ott hasonló kísérletekre lehetséges engedélyt kapni. A kutatást Nielsen és Kevin Rice entomológusok irányították. Sárga színű ragadós lapokat helyeztek ki az ültetvényben, melyekre csalinak poloska petecsomókat tettek. A nyári ellenőrzéskor azt találták, hogy a darazsak nagyjából egyenletesen oszlottak el a barackfák és a közeli erdők között, ami azt jelenti, hogy a parazita megfelelően képes kontroll alatt tartani a kártevőt. A csapat tervei szerint hamarosan azt is megvizsgálja, hogyan terjednek a darazsak más kultúrákban, nevezetesen a szójababban.

Ezalatt Talamas újabb meglepetést kapott kaliforniai kutatóktól: egy másik Trissolcus parazitoid darázsfaj is előkerült, mely eredetileg Indiában és Pakisztánban őshonos. Az új faj egy másik behozott poloskafaj, a Bagrada hilaris petéjéből került elő.

„Úgy gondolom, hogy a fajok behurcolása folyamatos” mondta Talamas, hozzátéve, hogy csak akkor kerülnek szem elé, amikor a taxonómusok veszik a fáradtságot, és vizsgálódni kezdenek.

Weber szerint ezek a spontán megjelenések igencsak lelombozóak, hiszen arra emlékeztetnek, hogy az embernek kevesebb beleszólása van a környezet alakításába, mint gondolnánk.
Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újrafeldolgozható fóliák

Az élet minden területén, így az áruk csomagolásakor is a környezetkímélő megoldások kerülnek előtérbe. A minél kisebb környezetterhelés érdekében csökkenteni kell a felhasznált csomagolóanyagok mennyiségét, illetve változtatni kell a csomagolóanyagok összetételén.

Szüret után is fontos az ápolás

Bár átlagos évjáratokban november eleje a szőlő természetes lombhullásának időszaka, a korai őszi fagyok hatására ez a biológiai folyamat gyakran előbb indul meg. A szőlő nyugalmi időszaka alatt, ami a lombhullástól a könnyezésig tart, néhány hónap áll rendelkezésre mindazon növényvédelmi jellegű munkák elvégzésére, amelyek célja a szőlő felkészítése a következő tenyészidőszakra.

A hermelin

A Vadonleső Program 2009 óta gyűjti 18 növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatait. A program keretében hét éve indították útnak az Év Emlőse kezdeményezést, amely során egy egész éven át tartó eseménysorozattal kívánják felhívni a figyelmet az aktuális védett vagy fokozottan védett állat fontosságára, jellemzőire. 2021-ben az Év Emlőse a hermelin lett.

Tartós eredményeket hozott a túzokvédelem fél évszázada

Az átfogó védelmi intézkedéseknek köszönhetően sikerült stabilizálni a túzokállományt Magyarországon, a legutóbbi felmérésen a fokozottan védett faj mintegy 1600 egyedét regisztrálták a szakemberek hazánkban – jelentette ki az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára.

Talajlakó kártevők

A talajlakó kártevők összetétele, jelentősége és az ellenük való védekezés az elmúlt pár évtizedben jelentős mértékben változott. Számos talajfertőtlenítő szert vontak ki a forgalomból, helyettük biológiai készítményeket vethetünk be a kártétel megelőzésére.

Másfél milliárd hasznos rovar Olaszországból

Új központot épített Cesenában a biológiai növényvédelemhez használható rovarokat tenyésztő Bioplanet. Az olasz vállalkozás a világ számos országába exportálja a hasznos ragadozókat, parazitákat. Évente 1,5 milliárd rovart tenyésztenek.

Dióhéjban a biodinamikus termesztésről

Létezik a biokertészetnek egy olyan válfaja, amely nem merül ki a vegyszer- és műtrágyamentes földművelésben, hanem követői számára az egész életet átható komplex rendszert jelent, amiben az emberek, állatok, növények és a talaj együtt munkálkodnak.

Friss saláta vagy szamóca az üzletben szedve

A német Infarm cég 200 millió dolláros tőkeemelést hajtott végre a vertikális kertészet további fejlesztésére. Ebben régi és új befektetők is részt vettek, többek közt a katari beruházási alap, amely a cég közel-keleti terjeszkedését kívánja elősegíteni.

A MATE dendrológusa bemutatja a 2022-es év fafaját, a nagylevelű hársat

Immár kilencedik alkalommal választották meg az Év Fáját Magyarországon. Az Országos Erdészeti Egyesület által kezdeményezett online szavazáson bárki leadhatta kedvenc fafajára a voksot. A beérkező 2192 szavazatból 1419 a nagylevelű hársra érkezett. Ez a fafaj igen hosszú életkort ér meg, hazánkban többszáz éves famatuzsálemek is ismertek, emelte ki Sütöriné dr. Diószegi Magdolna, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének munkatársa.

A gyökerektől a pohárig: egy kutató szellem

Június végén doktorált Kovács Barnabás: a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Borászati Tanszékének fiatal tanársegédje megnyugodhatott, ennek a fontos eseménynek a pandémia sem tehetett keresztbe. Ötéves munkájának végére szándéka szerint nem tett pontot, de ez a lépés meghatározó az életében.