Az Élelmezési világnap ötlete egy 1979-es, római FAO-konferencián született meg, méghozzá a magyar küldöttség javaslata alapján. Ennek eredményeképpen október 16-a már nem pusztán a nemzetközi szervezet létrehozásának napjára emlékeztet, hanem az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondokra is felhívja a figyelmet, egyúttal pedig ösztönzi a kormányokat és a közvéleményt azok megoldására. Magyarországon a hagyomány szerint e napon magáncégek élelmiszer-adományait szállító konvoj szeli át a fővárost, hogy aztán a Hősök terén tartott „szemlét” követően a Magyar Élelmiszerbank Egyesület számára juttassák el rakományukat – idén huszonegy cég jóvoltából.
A szervezet elnöke, Cseh Balázs az akciót kísérő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, ez az alkalom kiváló példája annak, milyen eredmények érhetők el, ha az ügyben érintett szervezetek és vállalatok együttműködnek. Mint mondta, az ez alkalomból összegyűjtött adományokból körülbelül hatezer élelmiszercsomagot tudnak szétosztani a rászorulók közt, akik a partnercégek révén egyre több s több segítséghez jutnak.
– mondta Cseh Balázs, aki úgy véli, az idei év végéig még mintegy tízezer tonna élelmiszer várható az említett cégektől.
youtube://v/VsEhCxCekaM
A sajtótájékoztatón ezt követően elhangzott: noha világszinten elegendő élelmiszert termelünk, e mennyiség mintegy 40%-a azonban nem jut el a fogyasztók asztalára, hisz az emberek egy részének nincs rá pénzük. Mindez pedig azt jelenti, hogy egyre szélesebb körben hódítanak teret maguknak az olcsó, ugyanakkor rossz minőségű, cukorban és zsírban gazdag, alacsony tápértékű élelmiszerek. Ezek veszélyeire hívta fel a figyelmet Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke, aki szerint e termékek vásárlása után évekkel később, az általuk okozott betegségek orvoslásakor kell megfizetni az árat a szó mindkét értelmében.
Mint arra emlékeztetett, a kormány éppen ezért indította útjára 2014-ben közétkeztetési reformját, amely a helyi alapanyagokból készült, minőségi ételek széles körben történő elosztását szorgalmazza. „A módosítás nemcsak az egészséges táplálék biztosítását, hanem tudatosabb étkezés elősegítését, egyszersmind pedig szemléletváltás elérését tűzte ki célul” – hangsúlyozta a Nébih elnöke. Utóbbira most igen nagy szükség van, hiszen ahogy ez alkalomból többször is elhangzott, a fejlett országokban – köztük hazánkban is – egyre súlyosabb gondot okoz a nagymértékű élelmiszer-pazarlás. Oravecz Márton ennek kapcsán a Nébih Maradék nélkül elnevezésű programját emelte ki, amely ennek visszaszorítására törekszik, illetve emlékeztetett a nemrégiben véget ért EU-s LIFE Food Waste Platform Meeting 2018-ra is, amelynek házigazdája a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal volt.
A szakember szavai szerint a tapasztalatok azt mutatják, a legtöbb élelmiszert a háztartások pazarolják el, ugyanakkor például a mezőgazdasági termékek jelentős része is veszendőbe megy a megfelelő infrastruktúra, raktárkapacitás, helyi piacok, illetve az elsődleges feldolgozás hiánya miatt.
Hazánk a FAO tagjaként mindemellett a határokon túl is igyekszik segíteni a szervezetet az élelmezési problémák megoldásában. Az Agrárminisztérium partnerszervezetekkel együttműködve például Ugandában indított el a tavalyi évben egy agrárképzési projektet, amely hosszútávon biztosítja az ottani mezőgazdasági szakemberek gyakorlatorientált képzését. „Ezen felül Magyarország agráregyetemei 2008 óta negyvenkét alacsony jövedelmű ország összesen kétszáznyolcvankilenc hallgatóját képezték ösztöndíjprogrammal, a FAO-val együttműködve” – tette hozzá Oravecz Márton.
Hogy a világszintű összefogásra mekkora szükség van most, azt Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató-helyettesének, Európáért és Közép-Ázsiáért felelős regionális képviselőjének példái szemléltették.
„A konvoj célja, hogy az embereket változásra ösztökélje, hisz az Élelmezési világnap fő üzenete azt sugallja, a tetteink alakítják a jövőt. Itt az ideje, hogy elköteleződjünk egy fenntartható, éhezési és táplálkozási problémáktól mentes időszak iránt” – emelte ki Vladimir Rakhmanin. A FAO főigazgató-helyettesének szavai szerint közös erőfeszítéssel 2030-ra felszámolható az éhezés. „Ennek elérésére a Magyarországhoz hasonló fontos és megbízható partnerekre van szükségünk” – tette hozzá a szakember a Hősök terén tartott sajtótájékoztatón.
