Back to top

Nagy változások az állattenyésztésben: kihívások az EU-ban

A Keszthelyen megrendezett Országos Húsmarhatenyésztési konferencia központi témája az Európai Unió új állattenyésztési rendelete volt, amely a jövőben jelentősen megváltoztatja a tagországok eddigi tenyésztéssel kapcsolatos szabályozását.

A konferenciát a Magyar Állattenyésztők Szövetsége a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Pannon Egyetem Georgikon Karával közösen rendezte meg. Az eseményen köszöntőt mondott a konferencia levezető elnöke dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSz ügyvezető igazgatója, a NAK Állattenyésztési Osztályának elnöke. Beszédet tartott dr. Polgár J. Péter, a Georgikon Kar dékánja, melyben elmondta:

„öröm, hogy manapság már a marhahússal kapcsolatos minőségi kérdések kerülnek előtérbe hazánkban. Ez így van rendjén, az előrelepéshez elengedhetetlen, hogy az árualap minden szempontból kiváló legyen.”

A konferencia első előadója Tarpataki Tamás, az Agrárgazdasági Minisztérium mezőgazdaságért felelős helyettes államtitkára volt, aki a húsmarha-ágazat fejlesztését célzó kormányzati intézkedésekről, valamint a tenyészállat előállítás és forgalmazás új jogszabályi kereteiről beszélt. Az előadásában kifejtette, hogy a húsmarha ágazat fejlődik, 2010-óta számottevően nőtt az állomány és az élőállat export is, fő célországok közé tartozik Törökország, Oroszország és Ausztria. Azonban a marhahús külkereskedelem értékében negatív. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az ágazat egyértelmű kitörési pontja a nagyobb hozzáadott érték előállítása lenne.

Az előadás további részei az agrárium támogatási rendszerét, és annak várható változásait, továbbá a szarvasmarha-egészségügy hazai helyzetét és a november 1-jétől életbe lévő Európai Unió állattenyésztésről szóló rendeletét érintették.

A támogatási rendszerekkel kapcsolatban elmondta, hogy a nemzeti támogatások célja a támogatási szint fenntartása.

Az egészségügyet érintő kérdésekben pedig kitért arra, hogy a szarvasmarha magyarországi helyzete alapvetően jó, június 29-óta pedig hivatalosan is kéknyelv betegség mentes.

A közös agrárpolitikával kapcsolatosan elmondta, hogy annak jövőbeni működése nagyban függ attól, hogy milyen források állnak majd rendelkezésre. A Brexit és a migránsválság miatt előreláthatóan szűkülnek a pénzügyi források az agrárium tekintetében is. 

Tarpataki felhívta a figyelmet, hogy az EU állattenyésztési rendeletéből következően alapvető változások lépnek életbe az állattenyésztés szabályozási rendszerében. Az egyik jelentős változtatás, hogy

ugyanazon fajta esetében több tenyésztőszervezet is kaphat elismerést és hajthat végre tenyésztő programot, illetve a tenyésztő szervezeteknek lehetőségük nyílik más EU tagállamban is működni, határon átnyúló tevékenységet is végezni.

A konferencia további részében Lionel Giraudeau, a Francia Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének igazgatója tartott előadást

"Szakmai szervezetek a tenyésztők szolgálatában: a francia példa" címmel, melyben a francia tenyésztőket és tenyésztésszervezést is érintő, az új EU rendelet hatása miatt kialakult kihívásokat és kockázatokat ismertette. Elmondta, hogy ugyan nagy szakmai próbatétel előtt állnak a hagyományos 120 év alatt kiépített francia tenyésztési-szervezési modell uniós rendelethez való igazításával, mégis bízik az eddig elért közös munkában. Hisz az összefogásban, mely nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten is megvalósítható.

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasági alelnöke, a szervezet által az elmúlt időszakban végrehajtott és tervezett, a tenyésztőket segítő intézkedésekről szólt, kiemelve: a támogatásaikat a jövőben is biztosítani kívánják.

Bognár László, HFTE ügyvezető igazgatója, "Szarvasmarhatenyésztés szervezése a 21. században, a Holstein-fríz példája" címmel tartott előadást, melyben kiemelte, hogy nem könnyű a helyzet, társadalmi és szakmai kihívásoknak egyaránt meg kell felelniük. Továbbá beszélt még a tenyésztőszervezetek feladatairól, a teljesítményvizsgálatokról, a tenyészértékbecslés kihívásairól és a genomika kilátásairól.

A konferencia az előadók és a hallgatók közti „párbeszéddel” zárult.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

Júniusban a likőrkészítés lesz a tananyag a NAK-nál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatóságának „Tanuljunk együtt!” ingyenes szakmai programsorozata tovább folytatódik: júniusban a likőrkészítés témakörében mélyedhetnek el a kamarai tagok.

Leépülőben a zöldségnövény-termesztés

Szerbia behozatalból fedezi paradicsom-, uborka-, burgonya-, káposzta- és babszükséglete nagy részét, holott a bab például nemzeti eledelnek számít.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.