Back to top

Etetés vagy táplálás?- Hetedik rész

A ló szervezete és a külső környezet között határvonalak húzódnak, ilyen a bőrön kívül egyebek között a gyomor is. Kapcsolatot teremtenek, de egyben el is választanak, védelmet adnak.

Rajz: Marton Zsófia
Félreérthető lehet a gyomorsav szerepe, elsősorban ez ugyanis egy barrier. Ez a szó határt jelent, vagyis a takarmánnyal bejutó baktériumok és más kórokozók elleni védelmi vonalat. Másrészt – habár az emésztés nem a sav dolga –, hozzájárul a fehérjék lebontásához. A fehérjék, mint tudjuk, az izmok építőkövei. A széna igen kevés fehérjét tartalmaz,azt is leginkább csak akkor, ha van benne pillangós virágú növény (lucerna, réti here, bükköny stb.). Az abrakban viszont sok fehérje (és szénhidrát) koncentrálódik. A széna rágása sok nyálképződéssel jár, ellenben az abrakkal, amit percek alatt befal a ló, de alig termel hozzá nyálat. Ezért érdemes az abraketetést szénaetetéssel kombinálva megoldani.

A szabály: előbb a széna, és csak utána az abrak, de még jobb, ha maga az abrak is keverve van szecskázott szénával.

Ha top sportlovad van, és sok abrakot kap – mert ettől lesz fitt és energikus – akkor sok kicsi részletben kapja meg azt! Akár 6-8 alkalomra elosztva, közben legyen előtte bőven széna is. Így beviszed a sportteljesítmény fenntartásához szükséges fehérjét is, de a széna miatti bőséges nyálképződéssel

Rajz: Marton Zsófia
elkerülheted a gyomorfekélyt és biztosítasz elég rostot a lovadnak. Újabban egyre inkább olajokkal is pótolják a ló energiaigényét. Ennek több oka van (erről majd később), de tény, hogy az olajok bontásához nem fehérjebontó enzim kell. Itt az epesavak játsszák a döntő szerepet. A nyál- és epetermelést fokozhatjuk lovaknál is – ami olajokkal bevitt energia esetén igen hasznos –, méghozzá keserű gyógynövényekkel. Meglepő (vagy mégsem?) módon a legtöbb ló a legelés során csipeget néhány igen keserű gyógynövényt is. Ezekből legismertebb a pitypang, ami nem extrém keserű, de ha kóstoltad már a tejnedvét, akkor tudhatod, hogy nem mondható éppen édesnek. Ilyenek még a bogáncsfélék, a vérehulló fecskefű, vagy egyes fák kérge (ezekben már cseranyag is van, annak más a szerepe). Mindezek serkentik az emésztőnedvek termelését, segítik az emésztést. Istállóban, karámban tartott lovaknak ezért is nagyon fontos, hogy egészítsük ki emésztésre ható gyógynövényekkel a mindennapi, normális, egészségmegőrző étrendjüket! Ha beteg egy ló, akkor nyilván már más herbákra van szüksége, vagy legalábbis más dózisban. A gyógynövények egyik csoportját képezik a digestivumok, magyarul emésztést segítő szerek. Aki kóstolt ezekből teát, az tudja, hogy borzasztó keserűek tudnak lenni, akárhogy hígítjuk! A fehér üröm, a kis ezerjófű, a benedekfű vagy a tárnics jó példa erre. A keserű ízérzés a szájnyálkahártya ízérző receptoraiból induló, egy ideg által közvetített reflexszel fokozza a nyál- és gyomorsósav-elválasztást.

A keserűanyagok az emésztés további fázisait is segítik az epe- és hasnyálelválasztás, valamint a bélperisztaltika fokozásával.

Rajz: Marton Zsófia

A keserűanyag-tartalmú gyógynövénydrogok alkalmazása időskori étvágytalanság esetében is javasolt, mivel ilyenkor az étvágytalanság oka gyakran az ízérző receptorok csökkent érzékenysége vagy száma, de előfordulhat csökkent emésztőnedv- termelés is. Tipikus jele, ha fogy az idős ló, vagy a szőrváltás lassan halad. A keserű gyógynövényes készítmények ízét nem szabad édesítéssel elfedni, mert akkor nem alakul ki a fenti, reflexes hatás. Az elején néhány ló nem szívleli a keserű ízt (meglepően kevesen vannak!), nekik a fokozatosság elvét alkalmazzuk. Egy ló normál gyógynövényadagja 30-50 gramm körül van, ezt „főétkezésekre” osztjuk el. Az ízekre érzékenyebb lovaknak egy-egy abrakoltatásnál az elején elég 1-2 grammot odakínálni, majd párnaponta emelhetjük a dózist a kívánt szintig.

Rajz: Marton Zsófia
Az összes illóolaj-tartalmú gyógynövény (ánizs, menta, kakukkfű, édeskömény, koriander stb.) rendelkezik bizonyos mértékű étvágyfokozó hatással Ezt fincsi ízüknek köszönhetik, és annak, hogy a gyomorban vérbőséget okoznak. Gyomorfekélyes lovaknál ezért nagyon észnél kell lenni, hogy milyen gyógynövényt adunk. Savtermelést fokozó, valamint a gyomornyálkahártya vérbőségét kiváltó gyógynövényekkel nem teszünk jót lovunknak, de igazából az arányok számítanak itt is. A fekélyről a későbbiekben lesz bővebben szó, de ott a nyálkaanyag-tartalmú, bevonó és gyulladáscsökkentő drogoké a főszerep.

 

Írta és rajzolta: Marton Zsófia agrármérnök, a Lóherba – Gyógynövények lovaknak című könyv szerzője

Lektorálta: Dr. Kutasi Orsolya PhD. dipl. ECEIM, lóegészségügyi szakállatorvos, szaktanácsadó, oktató

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2018/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az utolsó pillanatban menekültek meg az európai búzamezők

A száraz, tavaszi időjárás kis híján megtizedelte az európai búzatermést, de a májusi eső időben érkezett és a legnagyobb búzatermesztő országok számításai szerint jó év vár a gazdákra.

A takarmányozás kihívásai - jelentős változások jönnek

„A növényi összetevők legújabb generációja a takarmányozás hatékonyságának növeléséért” címmel tartották Herceghalmon idén a Biomin Magyarország Kft. konferenciáját, melyre rangos hazai és külföldi előadók érkeztek. A megnyitón Gerhard Galsterer, a Biomin GmbH regionális igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

Európa első őszi lencsefajtái

Európában elsőként nemesített és regisztrált őszi lencsefajtákat a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete. Két új télálló fajta, a „Pinklevi” és a „Rézi” kapott állami elismerést.

Átadták az UBM kerelőszentpáli takarmánygyárát

Péntek délelőtt a Maros megyei Kerelőszentpálon adták át az UBM Csoport, East Csoport és Oprea Avicom tulajdonában levő UBM Feed Romania SRL új gyárát, amely az eddigi legjelentősebb magyar tőkével megvalósuló agrárberuházás Romániában. Az avatóünnepségen ahol Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mondott, részt vett Jákli Gergely az EXIM vezérigazgatója is.

A jó szilázs titka

Legalább másfél évtizede van jelen a hódmezővásárhelyi kiállításon a Kokoferm Kft., amely 2019-ben ünnepli megalakulásának negyedszázados évfordulóját. A gyöngyösolymosi családi válalkozás az idei évtől az állati takarmányozás kapcsán megkapta a teljes Lallemand szilázs oltóanyag repertoárját.

Látogatóknak és versenyzőknek is izgalmas lesz az idei lovasíjász világkupa

Új versenyszámmal, valamint felnőtteknek és gyermekeknek szóló interaktív családi programokkal készülnek a szervezők az idei Nemzetközi Lovasíjász Világkupára és Nagydíjra.

Világörökségi listára kerülhet a lipicai ló tenyésztése

Ausztria és Szlovénia közösen kezdeményezi, hogy a lipicai ló tenyésztését vegyék fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára – erről kedden állapodott meg a két ország külügyminisztere.

Nehézsúlyban kezdjük az Állattenyésztési Napokat

Csütörtökön indul a 26. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok. A kiállítást kiállítást Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese nyitja meg, utána indul a szarvasmarhák és lovak bírálata. Este juh ágazati konferencia lesz. Mi végig itt leszünk és tudósítunk az eseményekről, kövesse a magyarmezogazdasag.hu-t.