Back to top

Átadták a Brunszvik-kertet

Átadták a megújult Brunszvik-kertet Martonvásáron. A megnyitó keretein belül bemutatták a hamarosan megnyíló Agroverzum Tudományos Élményközpontot és ismertették az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Agrárinnovációs Centrum Projekt új kutatási tömbjét is.

Ünnepélyes keretek között átadásra került a Brunszvik-kert Martonvásáron. A közpark funkciójú kert a századfordulói, korhű formájában várja a látogatókat. Az újjáépítés során hetven őshonos fát és több mint kétezer díszcserjét telepítettek be. Ezzel a kert gyűjteményjellegű állományra tett szert.

Fotó: Vécsy Attila

A park megújulására az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Agrárinnovációs Centrum Projektje keretében került sor. Az átadó ünnepségen beszédet mondott Lovász László, az MTA elnöke, Balázs Ervin, az MTA ATK főigazgatója, Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, miniszterelnöki biztos és Szabó Tibor Martonvásár polgármestere. A ceremónia végén Spányi Antal megyés püspök megszentelte a kertet.

A kert jelenlegi formáinak kialakításáért Takács Kata tájépítész lelkiismeretes, mindenre kiterjedő tájtörténeti munkájának köszönhető, mely egyben emléket állít Ludwig van Beethovennek, aki többször is Martonvásáron vendégeskedett.

A martonvásári Brunszvik-birtok története 1758-ig nyúlik vissza. Ebben az időszakban alakult ki a kastély angolkertjének elődje. Bár a kastély a barokk építészet irányelvei alapján épült meg, a kert a feltételezések szerint a barokk és a tájképi stílus közti átmenetet képviselte, egyes részeiben a szentimentális kertekre való utalásokkal. A kert a család anyagi helyzetétől függően, lépésről-lépésre épült ki. -ismertette a kert ünnepélyes átadásán Balázs Ervin, az MTA ATK igazgatója.

Fotó: MTA Agrártudományi Kutatóközpont

A megnyitón a 10 milliárd forintos kormányzati támogatással megvalósuló AIC Projekt került bemutatásra,

amely az létrehozása mellett egy új kutatási tömböt is létrehoz a Magyar Tudományos Akadémia agrárkutatási kapacitásának nagy mértékű koncentrálása miatt.

Lovász László, a beszédében elmondta, hogy a társadalmat is befolyásoló problémákra - mint a klímaváltozás, az aszály és az invazív kártevő fajok elterjedése- és az ezzel kapcsolatos kérdésekre, a tudományos kutatások képesek megfelelő válaszokat adni. Ezeket az eredményeket a társadalom felé közvetíteni kell. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke kiemelte, hogy fontos az emberek megismertetése a tudományos kutatások folyamatáról és a módszertanáról és eredményeiről. Ebben vállal majd kiemelkedő szerepet a jövő év februárjában megnyíló Agroverzum Tudományos Élményközpont, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja, amely az Akadémia első tudománykommunikációs Intézménye.

MTA ATK Agrárinnovációs Centrum - új kutatótömb látványterve
Fotó: MTA Agrártudományi Kutatóközpont

A tervek szerint a kétszintes, 1100 négyzetméteren helyet foglaló komplexum ismeretterjesztő központként és tudományos játszóházként működik majd,

ahová a különböző programokra 35-40 ezer érdeklődőt várnak évente. Lovász hozzátette, hogy Magyarország kiemelkedő agrárpotenciállal rendelkező ország, ezért fontos az agrárkutatás jelentőségének megismertetése.

Fotó: Vécsy Attila

Az Agrárkutatási centrum egyik célja, hogy a programokkal fiatal tehetségeket vonjon be az agrár pályára.

A megnyitó további részében Tessely Zoltán, országgyűlési képviselő és miniszterelnöki biztos gratulált a martonvásáriaknak az eddig létrehozott fejlesztésekért. Majd Szabó Tibor Martonvásár polgármestere mondott beszédet, aki elsőként a megnyitón részt vevő gyerekekhez szólt. Elmondta, hogy a megnyitó kapcsán ismertetett fejlesztések hozadéka a fiatalabb generáció életére lesz majd hatással.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete konzorciumot hoztak létre, vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A konzorcium 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs hivatalhoz GINOP program keretében.

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Dokumentumfilm mutatja be a Janka Tanya autista fiataljait

A Hosszú út című film a tótvázsonyi segítő közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól készült, a társadalmi beilleszkedés bátorító példájáról szól. A dokumentumfilm létrejöttét a SPAR támogatása tette lehetővé.

A baktériumoknak és a gombáknak köszönhetjük, hogy a Föld nem Mars

Mint egy precíz óramű, úgy dolgoznak össze a földben élő mikroszkopikus szervezetek. Pontos és szervezett együttműködésük nélkül sem tisztára szűrt ivóvizünk, sem életet adó talajunk nem lenne, vagyis gyakorlatilag nekik köszönhetjük, hogy nálunk nem olyan a táj, mint a Marson – mutattak rá svájci kutatók.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

A digitalizáció alkalmazása nélkül nem lehet sikeres az agrárium

A magyar agrárium sikerét tradícióink megóvása, a kiemelkedő szakmai tudás és az innovatív megoldások alkalmazása biztosítja. A 21. század mezőgazdasága, a termeléstől a feldolgozáson át nagymértékben a tudományok és technológiák fejlődésén, azok alkalmazásán múlik – fogalmazott a III. Nemzetközi Vidékfejlesztési Konferencián elhangzott köszöntőjében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.