Back to top

A franciáktól tanulták a tejfeldolgozást

Gyakorlatorientált franciaországi tanulmányúton vett részt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében 12 magyar kecsketej- és juhtejtermelő illetve feldolgozó. A szakemberek a gyártástechnológia mellett a termelői összefogásról is hasznosítható tapasztalatokat szereztek.

A kiskérődző ágazat egyik kitörési pontja a tejtermelés növelése, valamint a minél magasabb feldolgozási fokú, magas hozzáadott értékű termékek előállítása. Ennek eredményeként növekedhet a hazai élelmiszeripari kapacitás, a foglalkoztatottság, a versenyképesség és a fogyasztás.

A juhtejre és a kecsketejre, valamint az ezekből készített tejtermékekre ugyanis a fogyasztói igény lényegesen nagyobb, mint amennyi ilyen terméket jelenleg az ágazat előállít.

A felvásárolt és feldolgozott juhtej mennyisége jelenleg mintegy 700 ezer liter, a feldolgozással elsősorban közepes és kisebb méretű előállítók foglalkoznak. A kecsketejtermelés becsült mennyisége 3-5 millió liter évente, de ebből mindössze 600 ezer liter tejet dolgoznak fel a tejüzemek. Jellemző az ágazatra, hogy a fő bevételnek számító tejet és a saját készítésű tejterméket döntő hányadban a gazdálkodók közvetlenül értékesítik.

Sok specifikus információra, támogatásra van szükség ahhoz, hogy a gazdaságok nemzetközi viszonylatban is versenyképesebbé váljanak, minél több, jobb minőségű terméket állítsanak elő, és azokkal eljussanak a megfelelő piacokra. Ezt szem előtt tartva a Kamara egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy tagjai sikerességét elősegítse, az ágazatban tevékenykedők képességeit, szakmai ismereteit is fejlesztve. A Kamara korábbi szakmai rendezvényeinek tapasztalatai is azt mutatták, hogy

az élelmiszeripari vállalkozások és az őstermelők körében egyaránt jelentős igény mutatkozik olyan gyakorlati, piacképes tudás megszerzésére, amely azonnal átültethető a mindennapi tevékenységükbe.

Ezért is döntött az eddig jól bevált gyakorlatorientált programok folytatása mellett a NAK Élelmiszeripari Igazgatósága. Ennek keretében 2018. október 15-19. között tizenkét kecsketej- és juhtejtermelő illetve -feldolgozó kamarai tag utazhatott Franciaországba, a NAK által szervezett és részben a Kamara által finanszírozott sajttechnológiai szakmai tanulmányútra.

A csoportban kézműves sajtkészítők, mezőgazdasági és élelmiszeripari családi vállalkozások és tejipari kisüzemek szakemberei vettek részt, hogy gazdagítsák ismereteiket a sajtkészítés területén.

Erre bőven volt lehetőségük az egyik legismertebb francia mezőgazdasági iskolában, az ACTALIA képzőközpont carmejane-i mezőgazdasági technikumában működtettet manufakturális sajtműhelyben. A program résztvevői valós üzemi gyártás közben sajátíthatták el a savas alvasztású friss „túró” sajtok és krémsajtok, valamint a kecsketejből kézműves technológiával előállított kékpenészes sajt gyártását, továbbá az úgynevezett TOME típusú félkemény sajt érlelt változatának juhtejből történő elkészítését.

A gyártástechnológiai ismeretek mellett lehetőség nyílt megismerni a francia farmgazdálkodók saját termelésű és előállítású termékeinek forgalmazására létrehozott szövetkezeti üzletek működését.

A résztvevők a kis családi farmgazdaságok integrációjáról is átfogó képet kaptak, mód volt egy családi farmon a tulajdonosokkal tapasztalatokat cserélni a saját alapanyag-termelésről és -feldolgozásról, valamint az értékesítésről. Példaként ismertették, hogyan tudta a család uniós és állami támogatásból korszerűsíteni állattartó telepét, valamint megvalósítani a nyugdíjba vonuló gazda és fia közötti generációváltást.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem akar helyreállni a vadhúspiac

A pandémia hullámait, a HoReCa-szektor-bezárásokat, a határzár miatt a külföldi bérvadásztatásból származó bevételkiesést, az évek óta tartó ASP-járványt mind megérezte a vadgazdálkodási ágazat, ami a lőtt vad piaci árában is megmutatkozott. Telített hűtőházakról, a külföldi felvevőpiac változásáról is beszámolt kiadónknak Tapasztó Sándor, a VADEX Zrt. felvásárlási osztályvezetője.

Istálló gyarapodó és változó állományhoz – fejőrobot Szuhafőn

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn mindössze nyolcvanan laknak. A szlovák határtól két és fél kilométerre lévő településen él a Kocsis család. Vendégházat, sajtüzemet üzemeltetnek és van egy 700 hektáron gazdálkodó családi gazdaságuk. A korábban húsmarha-állományból egy kisebb ridegtartású csorda maradt és áttértek a tejtermelésre, illetve a sajtgyártásra.

A hulladék nem probléma, hanem lehetőség

A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.

Csemegekukorica-fajtabemutatót tartott az Orosco Kft.

A spanyolországi Semillas Fító vetőmagjai közül hármat ismerhettek meg a gazdálkodók. A rendkívül jó ízű, édes SF1379 egyre keresettebb a friss piac és az ipar részéről is.

Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Sokak pusztán gazosnak vélik azokat a méhlegelőket, amelyeket a Főkert Zrt. először alakított ki Budapesten. A kezdeményezés célja a nyugat-európai mintán alapuló urbanizált terek ökológiai átalakítása. Erről adott tájékoztatást kiadónknak Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője.

Drágult a vágósertés - emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak

Döntően az élő állatok felvásárlási árának megugrása miatt három hónap enyhe mérséklődés után májusban ismét gyorsult a mezőgazdasági termelői árak növekedési üteme.

1600 éves birkamúmia titkaira derült fény

1600 éves birkamúmia DNS-ét sikerült feltérképezni Írországi, iráni, német és osztrák genetikusok és régészek közreműködésével. A ritka lelet egy ősi iráni sóbányából, Chehrābād-ból került elő, ahol a speciális körülményeknek köszönhetően szokatlanul hosszú ideig őrződtek meg a lágyszövetek, és bennük az értékes genetikai anyag.

A pásztor

„Pásztor voltam, egy kirekesztett, aki mellett elhaladt az élet” – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Több csirkét vágtak le, az ára is nőtt

Nőtt a belföldi csirkefeldolgozás az idén, de közben a csirkehús termelői ára is emelkedett - derül ki az Agrárközgazdasági Intézet csütörtökön közzétett piaci jelentéséből.

Baromfi- és juhágazat: a takarmányár növekedésének hatásai

A baromfihizlalási ágazatban egy csirke előállítási ára tavasszal 127 forinttal kerül többe, mint tavaly, és a növekedés folyamatos. A juhágazat kissé könnyebb helyzetben van, legalábbis akkor, ha a gazdaság magának állítja elő a takarmányt. Azonban, ha nincs saját kaszáló, legelő, akkor bele se kezdjen senki a juhtartásba, hallottuk hazánknak ugyanezen táján egy gazdától.