Back to top

Elhunyt Szentiványi Péter, a hazai diófajták nemesítője

Szentiványi Péter neve összeforrt a magyar diótermesztés fejlődésével, nemcsak szelektált és keresztezett fajtái, hanem élettani és technológiai kutatásai, fejlesztései révén is. Az ő munkájának az eredménye, hogy a magyar diót magasra értékelik a piacon koraisága, minősége és értékes beltartalmi jellemzői miatt.

Szentiványi Péter
Fotó: Horváth Csilla
Szentiványi Péter 1926-ban született Budapesten, egyetemi oklevelét 1951-ben szerezte meg az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság Tudományi Karán, de már előtte eljegyezte magát élete végéig tartó témájával, a dióval és a gesztenyével, amikor Mohácsy Mátyás mellett ezekkel a növényekkel kezdett foglalkozni.

Hazánkban 1950-ben kezdődött az értékes gyümölcsfajták felkutatása, amiben végzés után ő is részt vett, különös tekintettel a dióra és a gesztenyére. A munka nagyságrendjét jól jelzik az általa szelektált, nemesített fajták nevei, hiszen Milotától Tiszacsécsén, Alsószentiványon, Pencen, Nagymaroson, Iharosberényen keresztül Kőszegszerdahelyig járta a falvakat, figyelte a kijelölt fákat.

Milotai 10 diófajta
Fotó: Horváth Csilla
Ő szemelte ki a hosszú évtizedekig kimagasló minőségével kitűnő, első számú diófajtánkat, a Milotai 10-et, amit később nemesítési alapanyagként is használt keresztezéseihez.

Célja hasonlóan jó minőségű, korai érésű, nagy, de oldalrügyön is termő diófajták létrehozása, amelyekkel számottevően növelhető a hektáronkénti termés.

Életében 10 diófajtáját ismerték el, köztük a keresztezéses nemesítésből származó Milotai intenzív, Milotai kései, Milotai bőtermő, Alsószentiváni kései és Bonifác nevű, oldalrügyön termő fajtákat, amelyeket mind szívesebben telepítenek a hazai termesztők, miután sikerült megoldani a növényvédelmüket. Az ő munkájának az eredménye, hogy a magyar diót magasra értékelik a piacon koraisága, minősége és értékes beltartalmi jellemzői miatt.

Szentiványi Péter hat szelídgesztenye- és egy mogyorófajtát is jegyez, de a nemesítés mellett nagy energiát fordított az élettani és technológiai kutatásokra is.

Feltárta a túlporzásból eredő virágelrúgás jelenségét, a fagytűrés fenológiai törvényszerűségeit. Kidolgozta a dió és a gesztenye kézbenoltásos szaporítási módszerét, amivel sokkal biztosabbá vált a szaporításuk. Kiváló kapcsolatban volt a termesztőkkel, fáradhatatlanul járta az ültetvényeket és szívesen segített a gyakorlati problémák megoldásában, illetve sok előadást tartott szakmai rendezvényeken.

Szerteágazó nemzetközi kapcsolatokat ápolt szakterülete kutatóival, ő indította el a nemzetközi diószimpóziumok szervezését az ISHS-nél.

Neve összeforrt a magyar diótermesztés fejlődésével, nagy űrt hagyott maga után.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Hungarikum extra dry, avagy szőlőfajták és pezsgő

Mint tudjuk, a bor és a szőlő minőségének egyik legfőbb kulcsa a fajta. Nincs ez másként a pezsgő esetében sem. Vannak egészen szélsőséges vélemények, melyek szerint Chardonnay nélkül nem készülhet minőségi pezsgő. Cikkünkben a pezsgőkészítésre használt fajták körét boncolgatjuk. Rendhagyó módon azonban nemcsak szőlész, de borász szemmel is értékeljük a fajtákat, pezsgőkészítési lehetőségeket, trendeket.

Kiszámolták, mennyivel kevesebb vegyszerrel lehet megvédeni a rezisztens szőlőket

Mint a világon mindenütt, Olaszországban is a betegség-ellenálló szőlőfajták felé fordul a figyelem. Saját nemesítésű fajtáik vannak, most pedig közreadták a számokat a növényvédelemben felhasznált szerek mennyiségéről. Ezek a szőlők nemcsak ellenállók a betegségekkel és a klímaváltozás hatásaival szemben, hanem lényeges megtakarítás is elérhető velük a hagyományos fajtákkal és művelésmódokkal szemben.

Tért hódítanak az új rezisztens szőlőfajták

A minőségi borkészítés világában rossz hírük van az ellenálló szőlőfajtáknak, de ez a visszautasítás enyhülni látszik az utóbbi időben. Az USA szőlőtermesztői is ódzkodnak tőlük, és annak ellenére ragaszkodnak az elismert európai fajtákhoz, hogy azok különösen érzékenyek a peronoszpórára és a lisztharmatra, erre a két Amerikából eredő betegségre. Most új francia rezisztens hibrideket próbálhatnak ki.

Burgonya: még a jó ár sem motivál

A korábbi évekkel ellentétben – és más hazai burgonyabemutatókkal szemben – Gyulatanyán ezúttal óriási volt az érdeklődés. Legalább háromszázan vettek részt a tanácskozáson és a hozzá kapcsolódó szakmai mustrán.

Növényvédelmi előrejelzés – Sok rossz hír és egy jó

A július végi zivatarok után kialakult növényegészségügyi helyzet a betegségeknek és a kártevőknek egyaránt kedvez, elsősorban a magas páratartalom és az erős éjszakai harmatképződés miatt. Rengeteg a teendő, de figyelem! Még a nehezen megoldható problémáknál se folyamodjunk illegális technológiához!

Tavaly több mint 2700 használt traktor talált új gazdára Magyarországon

Az elmúlt évben a használt traktorok forgalma, csak négyszázzal maradt el az új traktorok mögött. Ez ugyan valamivel (2,5%-kal) kisebb, mint a 2017. évi adat, de jelentősnek mondható az eladott új traktorok számához viszonyítva. A legtöbb használt traktor – az összesnek a 45 százaléka – a téli hónapokban kelt el, amikor a gazdáknak jobban volt idejük utánanézni a kínálatnak és a műszaki állapotoknak.

Őszi káposztarepcére is készül ajánlati fajtalista

Bekerült a posztregisztrációs kísérleti programba a második legfontosabb olajnövény, az őszi káposztarepce is, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pedig a jogszabályi felhatalmazás szerint a vizsgálati eredmények alapján 2020-ra ajánlati fajtalistát szeretne összeállítani. Ennek legfőbb célja, hogy a termelők támpontot kapjanak a fajtaválasztáshoz.

A tájfajta ősgabonák lehetőségei

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), Magyarország egyetlen önálló, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó szervezete az első, februári ágazati egyeztetés után júniusban a szlovákiai peszektergenyei Biocentrum Biogazdaságba hívta szakmai napra, kóstolóra és szántóföldi bemutatóra az ősi kenyérbúzák termesztése iránt érdeklődőket, illetve a ter­mesztésükben érdekelteket.

Szárazságtűrő szőlőkkel a klímaváltozás ellen

Az Adelaide Egyetem borászai Ciprusról származó, szárazságtűrő szőlőfajtákat vizsgálnak. A cél az, hogy az egyre szárazodó ausztrál klímát is toleráló tőkéket találjanak.