Kis Miklós Zsolt a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó magyar álláspontot ismertetve kiemelte, hogy az elsődleges érdek a gyors elfogadással szemben a forráscsökkenés elkerülése, valamint a következő költségvetési és agrárpolitikai ciklus megfelelő színvonalú megalapozása. Aláhúzta egyúttal, hogy
az Európai Bizottság javaslata kapcsán meg kell találni a lehető legszélesebb közös nevezőt, amelyet a tagállamok a gazdálkodóik érdekében együttesen tudnak képviselni az uniós fórumokon.
Ehhez az alelnök szerint jelentős mértékben hozzájárul az a kiváló kapcsolat és együttműködés, amely a két ország agrárkamarája között az elmúlt években kialakult. Az előadásokat követően panelbeszélgetésre került sor, amelynek keretében szó esett számos, a KAP tagállami végrehajtását érintő, a horvát gazdálkodók által is hasznosítható magyar tapasztalatról és a két ország mezőgazdasági termelőit egyaránt érintő legfontosabb kérdésekről.
