Back to top

Mégsem az állattenyésztés a felelős a klímaváltozásért?

Ahogyan a klímaváltozás hatásai egyre kiterjedtebbek és szélsőségesebbek, úgy kerül a húsfogyasztás csökkentése is reflektorfénybe. Számos tanácsadó arra biztatja a nagy nyilvánosságot, hogy a környezetvédelem jegyében kevesebb húst egyenek. Amerikában még a hús megadóztatása is szóba került.

Ennek oka egy korábbi kijelentés, miszerint a húsipar több üvegházgáz kibocsátásért felelős, mint az egész közlekedési szektor együttvéve. Azonban Frank M. Mitloehner állattudományi professzor kutatásai alapján ez a kijelentés nem teljesen igaz. A levegőminőséggel is foglalkozó szakember, aki a Kaliforniai Egyetemen dolgozik, több oldalról is megvizsgálta, hogyan befolyásolja az állattenyésztés a levegő minőségét és a klímaváltozást.

2009-ben a Washington D.C.-beli Worldwatch Institute állítása szerint a világ üvegházgáz kibocsátásának 51 százaléka az állattenyésztéshez köthető. Azonban 2016-ban az USA Környezetvédelmi Ügynöksége szerint Amerikában a legnagyobb üvegház kibocsátó az elektromos ipar volt, 28 százalékkal, utána sorban: közlekedés – 28 százalék, és az ipari termelés – 22 százalék.

A teljes mezőgazdaság (a növénytermesztést is beleértve) összesen 9 százalékkal járult hozzá a kibocsátáshoz – ennek pedig kevesebb, mint a fele az állattenyésztésből származó üvegházgáz: 3,9 százalék.

Akkor honnan származik a félreértés? 2006-ban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) tett közzé egy tanulmányt „A háziállat-állomány hosszú árnyéka” címen. Ebben szerepelt a kijelentés, miszerint a világ üvegházgáz kibocsátásának 18 százalékáért az állattenyésztés felelős. Ebből a szervezet azt a következtetést vonta le, hogy az állattartás több kárt okoz a környezetben, mint az összes közlekedési mód egyben.

Ez a kijelentés azonban nem igaz, és azóta a jelentés vezető-szerzője, Henning Steinfeld javította is.

A fő probléma az volt vele, hogy az állatoknál az egész életciklusra kiterjedő analízist végeztek, még a közlekedésnél nem volt ennyire átfogó a vizsgálat.

Az állattartásnak minden részét beleszámolták az elemzésbe, ami a húshoz köthető volt. Tehát beletartozott a műtrágya gyártástól kezdve az erdők legelővé alakításán keresztül a takarmánytermelésig és az állatok által kibocsátott szennyező anyagokig (gázok és trágya) minden, a születéstől a halálig.

Eközben azonban a közlekedés ökológiai lábnyomának meghatározásánál nem foglalkoztak olyan tényezőket, mint a gépjárművek gyártásánál, összeszerelésénél jelentkező negatív hatások, az úthálózatok, hidak és repterek fenntartása.

Egyedül a járművek által kibocsátott gázokat vették figyelembe.

Így aztán az állattenyésztés és a közlekedés által kibocsátott üvegházgázok mennyiségének összehasonlításakor fals eredmények születtek.

Mitloehner 2010-ben rá is mutatott ezekre a hibákra, amit a média akkor fel is kapott. A

FAO ugyan rögtön elismerte a hibáit, azonban továbbra is elterjedt nézett maradt, hogy az üvegházgáz-kibocsátásban oroszlánrész jut az állattartásnak.

A legutóbbi FAO jelentés szerint a kibocsátott üvegházgázok 14,5 százaléka köthető az emberi tevékenységhez. Nincs konkrét, összehasonlítási alapot képező tanulmány a közlekedést illetően. Steinfeld azonban rámutatott, hogy a direkt kibocsátás a közeledés és az állattenyésztés esetén összehasonlítható, és 14 és 5 százalékban lehet meghatározni.

A húsfogyasztás feladása nem fogja megmenteni a világot

Sokan gondolják, hogy a hús elhagyása jelentős befolyással bír a klímaváltozásra. Azonban egy amerikai tanulmány szerint, ha az összes, államokban élő ember kivenné az állati fehérjét az étrendjéből, akkor az USA üvegházgáz kibocsátása 2,6 százalékkal csökkenne. A Kaliforniai Egyetemen végzett kutatás szerint, ha a „Húsmentes hétfő” (Meatless Monday) kezdeményezést minden amerikai átvenné, akkor 0,5 százalékkal csökkenne a kibocsátás.

Egy érdekes adat, hogy a technológiai, genetikai és gazdálkodási módszerekben bekövetkezett változásokkal az USA mezőgazdasága az elmúlt 70 évben az állattenyésztést jóval hatékonyabbá tette, kevesebb üvegházgáz kibocsátása mellett.

A FAO statisztikai adatai szerint az amerikai állatállomány összes közvetlen gázkibocsátása 11,3 százalékkal csökkent 1961 óta, miközben a termelés több, mint duplájára nőtt.

Egyre nő a hús iránti kereslet a fejlődő országban, melyek közül vezető helyet foglalnak el a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Délkelet-Ázsia országai. Az egy főre jutó húsfogyasztás azonban még itt is jóval elmarad a fejlett országokétól. 2015-ben a fejlett országok húsfogyasztása évi 92 kilogramm volt, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 24, Délkelet-Ázsiában pedig csupán 18.

Az állattenyésztésben rejlő értékek

Kivenni az állatokat az amerikai mezőgazdaságból egy kis mértékben csökkentené az üvegházgázok kibocsátását, azonban a megnehezítené az emberek számára a megfelelő tápanyagbevitelt. Sok állattenyésztést bíráló azzal érvel, hogyha csak növényeket termesztenénk, akkor nagyobb mennyiségű élelmiszer jutna minden embernek, aminek a kalóriatartalma is több. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy az egészséges táplálkozáshoz nagy mennyiségű makro- és mikrotápanyag is szükséges.

Persze az USA tekintetében nehéz lenne bizonyítani, hogy kalória hiányban szenved, tekintve a felnőtt- és gyerekkori elhízás mértékét. Azonban az állattartás több táp- és gazdasági értékkel egészíti ki a növénytermesztést.

A növényekben tárolt energia nagyrésze cellulóz formájában van jelen, ami az emberek számára emészthetetlen. Azonban a szarvasmarhák, juhok és egyéb kérődzők le tudják bontani és felhasználják a benne tárolt energiát.

A FAO adatai szerint pedig a világ mezőgazdasági területeinek 70 százaléka csak legelőként hasznosítható az állatállomány számára.

A világ népessége az előrejelzések szerint eléri a 9, 8 milliárdot 2050-re. Ennyi embert etetni nagy kihívást jelent.

A hús tápértéke pedig magasabb adagonként, mint a vegetáriánus alternatívák, a kérődzők pedig nagyrészt olyan táplálékot fogyasztanak, ami az emberek számára emészthetetlen.

Az állattartás pedig a fejlődő országokban jó bevételi lehetőség a kistermelők számára. Világszerte az állattenyésztés 1 milliárd ember megélhetéséhez járul hozzá.

A klímaváltozás azonnali cselekvést kíván, és az állattenyésztési iparágnak hatalmas ökológiai lábnyoma van, ami befolyással bír a levegőre, vízre és a szárazföldre. Ezeket összevetve a gyorsan növekvő népességgel számtalan okunk van arra, hogy tovább dolgozzunk az állattartás hatékonyságának növelésén. Ehhez pedig a legjobb kiindulópont a tudományosan megalapozott tények felismerése.

Forrás: 
theconversation.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az olaj, ami javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében

Érdemes hozzáadni az étrendünkhöz ezt az olajat. Egy új kutatás megerősítette, hogy javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében.

Szövetkeznek az ausztrál gazdák

Jelentős összeggel támogatja az ausztrál kormány a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását. A halászatok és a mezőgazdasági termelők már léptek ebbe az irányba.

"Ízeltes" kenyér: nem guszta, de egészséges, és az alapanyag hegedül is

Az Egyesült Királyságban a tücskök a természetből a konyhába is beköltöztek: a Roberts Bakery az országban elsőként vágott bele a rovaralapú kenyérkészítésbe. A termék előállításához több száz tücsköt használnak fel.

Csokiünnep: 450 tonna csokimikulás kétmilliárd forint értékben

8 és fél millió darab csokimikulást vettek a magyar fogyasztók több mint kétmilliárd forint értékben 2018. november-decemberben: ez 5 százalékos mennyiségi növekedést jelent 2017 azonos időszakához képest. Tarolnak a tejcsokoládé-figurák, amiket jellemzően a hipermarketekben szerzünk be az ünnepi szezonban. A sajátmárkás mikulásédességek is népszerűek - derül ki a Nielsen összefoglalójából.

Nincs annyi bárány az országban, amennyire igény lenne

Bár minden korábbinál nagyobb kereslet lenne a karácsonyi exporthoz magyar bárányokra, sok hazai állattartó mégsem tudja kihasználni a lehetőséget. A részletekről Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója számolt be.

December közepétől beadható a sertés állatjóléti kérelem

A 2020-ra vonatkozó sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány és közlemény már megtalálható a Magyar Államkincstár honlapján. Beadható december 15. és 31.között!

Lesz elegendő facsemete

Hiába a kormány erőfeszítése az erdőterületek növelésére, ha nem lenne hozzá elegendő szaporítóanyag. Kicsit háttérbe szorított, ám nagyon fontos terület az erdei csemetetermesztés. Az eredményes őszi csemeteszezonról sajtótájékoztató keretében számolt be Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár és Zsigmond Richárd, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.

Csirkebumm a lengyeleknél

Rekordokat dönt a csirkeágazat Lengyelországban: októberben 122 millió naposcsibe került a tenyésztőkhöz. A szárnyalást csupán a feldolgozóüzemek kisebb kapacitása állíthatja meg.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.

Juhászkutyák helyett alpakák védik a karácsonyi pulykákat

Nem kellenek pitbullok és juhászkutyák, van ugyanis egy új őrző-védő állat. Bár nem néznek ki ádáz vadállatnak, de egy berkshirei farmon egy tíz alpakából álló nyáj már vagy három éve őriz 24 ezer értékes karácsonyi pulykát.