Back to top

Mégsem az állattenyésztés a felelős a klímaváltozásért?

Ahogyan a klímaváltozás hatásai egyre kiterjedtebbek és szélsőségesebbek, úgy kerül a húsfogyasztás csökkentése is reflektorfénybe. Számos tanácsadó arra biztatja a nagy nyilvánosságot, hogy a környezetvédelem jegyében kevesebb húst egyenek. Amerikában még a hús megadóztatása is szóba került.

Ennek oka egy korábbi kijelentés, miszerint a húsipar több üvegházgáz kibocsátásért felelős, mint az egész közlekedési szektor együttvéve. Azonban Frank M. Mitloehner állattudományi professzor kutatásai alapján ez a kijelentés nem teljesen igaz. A levegőminőséggel is foglalkozó szakember, aki a Kaliforniai Egyetemen dolgozik, több oldalról is megvizsgálta, hogyan befolyásolja az állattenyésztés a levegő minőségét és a klímaváltozást.

2009-ben a Washington D.C.-beli Worldwatch Institute állítása szerint a világ üvegházgáz kibocsátásának 51 százaléka az állattenyésztéshez köthető. Azonban 2016-ban az USA Környezetvédelmi Ügynöksége szerint Amerikában a legnagyobb üvegház kibocsátó az elektromos ipar volt, 28 százalékkal, utána sorban: közlekedés – 28 százalék, és az ipari termelés – 22 százalék.

A teljes mezőgazdaság (a növénytermesztést is beleértve) összesen 9 százalékkal járult hozzá a kibocsátáshoz – ennek pedig kevesebb, mint a fele az állattenyésztésből származó üvegházgáz: 3,9 százalék.

Akkor honnan származik a félreértés? 2006-ban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) tett közzé egy tanulmányt „A háziállat-állomány hosszú árnyéka” címen. Ebben szerepelt a kijelentés, miszerint a világ üvegházgáz kibocsátásának 18 százalékáért az állattenyésztés felelős. Ebből a szervezet azt a következtetést vonta le, hogy az állattartás több kárt okoz a környezetben, mint az összes közlekedési mód egyben.

Ez a kijelentés azonban nem igaz, és azóta a jelentés vezető-szerzője, Henning Steinfeld javította is.

A fő probléma az volt vele, hogy az állatoknál az egész életciklusra kiterjedő analízist végeztek, még a közlekedésnél nem volt ennyire átfogó a vizsgálat.

Az állattartásnak minden részét beleszámolták az elemzésbe, ami a húshoz köthető volt. Tehát beletartozott a műtrágya gyártástól kezdve az erdők legelővé alakításán keresztül a takarmánytermelésig és az állatok által kibocsátott szennyező anyagokig (gázok és trágya) minden, a születéstől a halálig.

Eközben azonban a közlekedés ökológiai lábnyomának meghatározásánál nem foglalkoztak olyan tényezőket, mint a gépjárművek gyártásánál, összeszerelésénél jelentkező negatív hatások, az úthálózatok, hidak és repterek fenntartása.

Egyedül a járművek által kibocsátott gázokat vették figyelembe.

Így aztán az állattenyésztés és a közlekedés által kibocsátott üvegházgázok mennyiségének összehasonlításakor fals eredmények születtek.

Mitloehner 2010-ben rá is mutatott ezekre a hibákra, amit a média akkor fel is kapott. A

FAO ugyan rögtön elismerte a hibáit, azonban továbbra is elterjedt nézett maradt, hogy az üvegházgáz-kibocsátásban oroszlánrész jut az állattartásnak.

A legutóbbi FAO jelentés szerint a kibocsátott üvegházgázok 14,5 százaléka köthető az emberi tevékenységhez. Nincs konkrét, összehasonlítási alapot képező tanulmány a közlekedést illetően. Steinfeld azonban rámutatott, hogy a direkt kibocsátás a közeledés és az állattenyésztés esetén összehasonlítható, és 14 és 5 százalékban lehet meghatározni.

A húsfogyasztás feladása nem fogja megmenteni a világot

Sokan gondolják, hogy a hús elhagyása jelentős befolyással bír a klímaváltozásra. Azonban egy amerikai tanulmány szerint, ha az összes, államokban élő ember kivenné az állati fehérjét az étrendjéből, akkor az USA üvegházgáz kibocsátása 2,6 százalékkal csökkenne. A Kaliforniai Egyetemen végzett kutatás szerint, ha a „Húsmentes hétfő” (Meatless Monday) kezdeményezést minden amerikai átvenné, akkor 0,5 százalékkal csökkenne a kibocsátás.

Egy érdekes adat, hogy a technológiai, genetikai és gazdálkodási módszerekben bekövetkezett változásokkal az USA mezőgazdasága az elmúlt 70 évben az állattenyésztést jóval hatékonyabbá tette, kevesebb üvegházgáz kibocsátása mellett.

A FAO statisztikai adatai szerint az amerikai állatállomány összes közvetlen gázkibocsátása 11,3 százalékkal csökkent 1961 óta, miközben a termelés több, mint duplájára nőtt.

Egyre nő a hús iránti kereslet a fejlődő országban, melyek közül vezető helyet foglalnak el a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Délkelet-Ázsia országai. Az egy főre jutó húsfogyasztás azonban még itt is jóval elmarad a fejlett országokétól. 2015-ben a fejlett országok húsfogyasztása évi 92 kilogramm volt, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 24, Délkelet-Ázsiában pedig csupán 18.

Az állattenyésztésben rejlő értékek

Kivenni az állatokat az amerikai mezőgazdaságból egy kis mértékben csökkentené az üvegházgázok kibocsátását, azonban a megnehezítené az emberek számára a megfelelő tápanyagbevitelt. Sok állattenyésztést bíráló azzal érvel, hogyha csak növényeket termesztenénk, akkor nagyobb mennyiségű élelmiszer jutna minden embernek, aminek a kalóriatartalma is több. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy az egészséges táplálkozáshoz nagy mennyiségű makro- és mikrotápanyag is szükséges.

Persze az USA tekintetében nehéz lenne bizonyítani, hogy kalória hiányban szenved, tekintve a felnőtt- és gyerekkori elhízás mértékét. Azonban az állattartás több táp- és gazdasági értékkel egészíti ki a növénytermesztést.

A növényekben tárolt energia nagyrésze cellulóz formájában van jelen, ami az emberek számára emészthetetlen. Azonban a szarvasmarhák, juhok és egyéb kérődzők le tudják bontani és felhasználják a benne tárolt energiát.

A FAO adatai szerint pedig a világ mezőgazdasági területeinek 70 százaléka csak legelőként hasznosítható az állatállomány számára.

A világ népessége az előrejelzések szerint eléri a 9, 8 milliárdot 2050-re. Ennyi embert etetni nagy kihívást jelent.

A hús tápértéke pedig magasabb adagonként, mint a vegetáriánus alternatívák, a kérődzők pedig nagyrészt olyan táplálékot fogyasztanak, ami az emberek számára emészthetetlen.

Az állattartás pedig a fejlődő országokban jó bevételi lehetőség a kistermelők számára. Világszerte az állattenyésztés 1 milliárd ember megélhetéséhez járul hozzá.

A klímaváltozás azonnali cselekvést kíván, és az állattenyésztési iparágnak hatalmas ökológiai lábnyoma van, ami befolyással bír a levegőre, vízre és a szárazföldre. Ezeket összevetve a gyorsan növekvő népességgel számtalan okunk van arra, hogy tovább dolgozzunk az állattartás hatékonyságának növelésén. Ehhez pedig a legjobb kiindulópont a tudományosan megalapozott tények felismerése.

Forrás: 
theconversation.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Öreg kecske nem vén kecske - Nem kell elkapkodni a selejtezést!

Valamelyik nap a legnagyobb közösségi oldal feldobott egy hét évvel ezelőtti képet egy előhasi szánentáli keverék anyámról. Már hét éve fejem, döbbentem rá, és remélhetőleg egy darabig még fogom is. - Pallagi Zsuzsanna írása.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

Elmarad a várakozásoktól az online élelmiszervásárlás piacának fejlődése Németországban

Nem váltotta be a szolgáltatók reményeit a friss élelmiszerek internetes értékesítésének piaca Németországban - írták szerdán német hírportálok azzal kapcsolatban, hogy a német posta (Deutsche Post) DHL nevű expressz kézbesítő vállalkozása beszüntette az együttműködést a világ egyik legnagyobb online áruháza, az Amazon élelmiszereket árusító részlegével (Amazon Fresh).

Ukrajnában bezárt az utolsó hízott libamájat előállító üzem

Az egyik weboldalon áprilisban megjelent egy rejtett kamerás videófelvétel Ukrajna egyetlen, hízott libamájat előállító telepéről. Az Egyesült Királyságban több étterem is úgy reagált erre, hogy étlapjáról levette a hízott libamájat.

Ötödével nőtt az élőmarhaexport

Júniusban a KSH tájékoztatása szerint – 2018 VI. hónap áraihoz viszonyítva – a vágósertés kilónkénti ára 94, a vágójuhoké 36, a vágómarháé 15, a vágóbaromfié 7, a nyerstejé pedig 6 forinttal drágult, a tojás ára stagnált. A gabona 6,5 százalékkal került többe.

Javában zajlik a Vilmos körte szedése

Javában zajlik a Vilmos körte szedése. Az előzetes adatok alapján idén a megszokottnál 20-25 százalékkal kevesebb, mintegy 25 ezer tonnányi lehet a hazai termés körtéből, a minőség megfelelőnek ígérkezik – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Reggeli fenntartható gabonából

Tudósok arra kérik a gabonapehelygyártó óriásokat, hogy fenntartható módon termesztett gabonaféléket használjanak termékeik alapanyagaként. Egy amerikai tanulmány szerint több százezer hektárnyi termőföldet lehetne így átalakítani.

A fölmelegedéssel új kártevők jelentek meg

Az idén a mezőgazdaságban az időjárási károk minden fajtáját megéltük, szeszélyes váltakozásban. Nem csoda, hogy a debreceni FarmerExpo kertészeti tanácskozása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt. Előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de a rövid, intenzív esők közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Mini shetland pónit is csak származási lappal!

Kedves színfoltja volt az idei debreceni agrárexpónak a mini shetland pónik bemutatkozása, amikor agility során is láthattuk, milyen sokoldalúak is lovaink legkisebbjei. A bemutatott állatok közül különösen nagy érdeklődés mutatkozott Erdei Szigeti Dávid mini shetland pónija iránt, főként tenyészménjét értékelte nagyra a látogatók sokasága.

A banán segít a súlyvesztésben?

A banánnak számos jótékony hatása közismert, de vajon ez az édes gyümölcs hozzásegíthet bennünket a súlyvesztéshez?