Back to top

Mégsem az állattenyésztés a felelős a klímaváltozásért?

Ahogyan a klímaváltozás hatásai egyre kiterjedtebbek és szélsőségesebbek, úgy kerül a húsfogyasztás csökkentése is reflektorfénybe. Számos tanácsadó arra biztatja a nagy nyilvánosságot, hogy a környezetvédelem jegyében kevesebb húst egyenek. Amerikában még a hús megadóztatása is szóba került.

Ennek oka egy korábbi kijelentés, miszerint a húsipar több üvegházgáz kibocsátásért felelős, mint az egész közlekedési szektor együttvéve. Azonban Frank M. Mitloehner állattudományi professzor kutatásai alapján ez a kijelentés nem teljesen igaz. A levegőminőséggel is foglalkozó szakember, aki a Kaliforniai Egyetemen dolgozik, több oldalról is megvizsgálta, hogyan befolyásolja az állattenyésztés a levegő minőségét és a klímaváltozást.

2009-ben a Washington D.C.-beli Worldwatch Institute állítása szerint a világ üvegházgáz kibocsátásának 51 százaléka az állattenyésztéshez köthető. Azonban 2016-ban az USA Környezetvédelmi Ügynöksége szerint Amerikában a legnagyobb üvegház kibocsátó az elektromos ipar volt, 28 százalékkal, utána sorban: közlekedés – 28 százalék, és az ipari termelés – 22 százalék.

A teljes mezőgazdaság (a növénytermesztést is beleértve) összesen 9 százalékkal járult hozzá a kibocsátáshoz – ennek pedig kevesebb, mint a fele az állattenyésztésből származó üvegházgáz: 3,9 százalék.

Akkor honnan származik a félreértés? 2006-ban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) tett közzé egy tanulmányt „A háziállat-állomány hosszú árnyéka” címen. Ebben szerepelt a kijelentés, miszerint a világ üvegházgáz kibocsátásának 18 százalékáért az állattenyésztés felelős. Ebből a szervezet azt a következtetést vonta le, hogy az állattartás több kárt okoz a környezetben, mint az összes közlekedési mód egyben.

Ez a kijelentés azonban nem igaz, és azóta a jelentés vezető-szerzője, Henning Steinfeld javította is.

A fő probléma az volt vele, hogy az állatoknál az egész életciklusra kiterjedő analízist végeztek, még a közlekedésnél nem volt ennyire átfogó a vizsgálat.

Az állattartásnak minden részét beleszámolták az elemzésbe, ami a húshoz köthető volt. Tehát beletartozott a műtrágya gyártástól kezdve az erdők legelővé alakításán keresztül a takarmánytermelésig és az állatok által kibocsátott szennyező anyagokig (gázok és trágya) minden, a születéstől a halálig.

Eközben azonban a közlekedés ökológiai lábnyomának meghatározásánál nem foglalkoztak olyan tényezőket, mint a gépjárművek gyártásánál, összeszerelésénél jelentkező negatív hatások, az úthálózatok, hidak és repterek fenntartása.

Egyedül a járművek által kibocsátott gázokat vették figyelembe.

Így aztán az állattenyésztés és a közlekedés által kibocsátott üvegházgázok mennyiségének összehasonlításakor fals eredmények születtek.

Mitloehner 2010-ben rá is mutatott ezekre a hibákra, amit a média akkor fel is kapott. A

FAO ugyan rögtön elismerte a hibáit, azonban továbbra is elterjedt nézett maradt, hogy az üvegházgáz-kibocsátásban oroszlánrész jut az állattartásnak.

A legutóbbi FAO jelentés szerint a kibocsátott üvegházgázok 14,5 százaléka köthető az emberi tevékenységhez. Nincs konkrét, összehasonlítási alapot képező tanulmány a közlekedést illetően. Steinfeld azonban rámutatott, hogy a direkt kibocsátás a közeledés és az állattenyésztés esetén összehasonlítható, és 14 és 5 százalékban lehet meghatározni.

A húsfogyasztás feladása nem fogja megmenteni a világot

Sokan gondolják, hogy a hús elhagyása jelentős befolyással bír a klímaváltozásra. Azonban egy amerikai tanulmány szerint, ha az összes, államokban élő ember kivenné az állati fehérjét az étrendjéből, akkor az USA üvegházgáz kibocsátása 2,6 százalékkal csökkenne. A Kaliforniai Egyetemen végzett kutatás szerint, ha a „Húsmentes hétfő” (Meatless Monday) kezdeményezést minden amerikai átvenné, akkor 0,5 százalékkal csökkenne a kibocsátás.

Egy érdekes adat, hogy a technológiai, genetikai és gazdálkodási módszerekben bekövetkezett változásokkal az USA mezőgazdasága az elmúlt 70 évben az állattenyésztést jóval hatékonyabbá tette, kevesebb üvegházgáz kibocsátása mellett.

A FAO statisztikai adatai szerint az amerikai állatállomány összes közvetlen gázkibocsátása 11,3 százalékkal csökkent 1961 óta, miközben a termelés több, mint duplájára nőtt.

Egyre nő a hús iránti kereslet a fejlődő országban, melyek közül vezető helyet foglalnak el a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Délkelet-Ázsia országai. Az egy főre jutó húsfogyasztás azonban még itt is jóval elmarad a fejlett országokétól. 2015-ben a fejlett országok húsfogyasztása évi 92 kilogramm volt, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 24, Délkelet-Ázsiában pedig csupán 18.

Az állattenyésztésben rejlő értékek

Kivenni az állatokat az amerikai mezőgazdaságból egy kis mértékben csökkentené az üvegházgázok kibocsátását, azonban a megnehezítené az emberek számára a megfelelő tápanyagbevitelt. Sok állattenyésztést bíráló azzal érvel, hogyha csak növényeket termesztenénk, akkor nagyobb mennyiségű élelmiszer jutna minden embernek, aminek a kalóriatartalma is több. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy az egészséges táplálkozáshoz nagy mennyiségű makro- és mikrotápanyag is szükséges.

Persze az USA tekintetében nehéz lenne bizonyítani, hogy kalória hiányban szenved, tekintve a felnőtt- és gyerekkori elhízás mértékét. Azonban az állattartás több táp- és gazdasági értékkel egészíti ki a növénytermesztést.

A növényekben tárolt energia nagyrésze cellulóz formájában van jelen, ami az emberek számára emészthetetlen. Azonban a szarvasmarhák, juhok és egyéb kérődzők le tudják bontani és felhasználják a benne tárolt energiát.

A FAO adatai szerint pedig a világ mezőgazdasági területeinek 70 százaléka csak legelőként hasznosítható az állatállomány számára.

A világ népessége az előrejelzések szerint eléri a 9, 8 milliárdot 2050-re. Ennyi embert etetni nagy kihívást jelent.

A hús tápértéke pedig magasabb adagonként, mint a vegetáriánus alternatívák, a kérődzők pedig nagyrészt olyan táplálékot fogyasztanak, ami az emberek számára emészthetetlen.

Az állattartás pedig a fejlődő országokban jó bevételi lehetőség a kistermelők számára. Világszerte az állattenyésztés 1 milliárd ember megélhetéséhez járul hozzá.

A klímaváltozás azonnali cselekvést kíván, és az állattenyésztési iparágnak hatalmas ökológiai lábnyoma van, ami befolyással bír a levegőre, vízre és a szárazföldre. Ezeket összevetve a gyorsan növekvő népességgel számtalan okunk van arra, hogy tovább dolgozzunk az állattartás hatékonyságának növelésén. Ehhez pedig a legjobb kiindulópont a tudományosan megalapozott tények felismerése.

Forrás: 
theconversation.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az Európai Bizottság bemutatta új biológiai sokféleséggel és fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos stratégiáit

Az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben bemutatta a környezetbarátabb mezőgazdasági termeléssel, és a biológiai sokféleséggel, az úgynevezett biodiverzitással kapcsolatos stratégiáit.

Együnk fenyőt

A lucfenyő étkezési felhasználása érthető okokból a fenyvesekben gazdag területeken terjedt el, így például Erdélyben. Étkezési célra a zsenge, még világoszöld hajtásait gyűjtsük a lucfenyőnek, aminek a mostanában van itt az ideje.

Közép-Európában már 6 ezer éve sörözünk

Egy gabonafélék kimutatására kifejlesztett eljárás alapján már a neolitikumban, 6 ezer évvel ezelőtt sört készítettek Közép-Európában az itt élők.

A román mezőgazdaság a koronavírus-járvány árnyékában

Felkészületlenül érte a romániai hatóságokat a koronavírus-járvány kirobbanása és terjedése. A második világháború óta nem volt precedens arra, hogy katonai rendeletekkel kormányozzák az országot, így az egészségügyi intézkedések mellett – érthetően – más téren is összevisszaság alakult ki. A járvány és következményei a mezőgazdaságot is érintették.

COVID-vakcinát termelő paradicsom

Egy mexikói egyetem kutatócsoportja bioinformatikai és számítógépes géntechnológiai eszközökkel keres paradicsomban expresszálható, vakcinaként alkalmazható antigéneket, ilyen növények fogyasztása ugyanis immunitást adna a koronavírus ellen.

Tízezer tonnánál is több műanyagot kell jövőre helyettesíteni a csomagolószakma érdekképviselete szerint - frissítve

Éves szinten több mint tízezer tonnányi terméket érinthet az egyszer használatos műanyagok küszöbön álló magyarországi tilalma - hívta fel a figyelmet a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) kedden. Frissítés: Az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló javaslatot visszavonták.

A koronavírus-járvány lendületet ad a bioélelmiszereknek

A járvány ideje alatt a kiskereskedők világszerte jelentős növekedést tapasztaltak a bioélelmiszerek eladásában. Az Ecovia Intelligence piackutató előrejelzése alapján ez a tendencia az elkövetkezendő években is folytatódni fog.

Nyúl a Faluhely majorból - Új magyar nyúlfajta-jelölt

Korábban írtunk a nyuszkanyakú palóc tyúkról és kitenyésztőjéről Földi Gyuláról, akinek hazája a mátranováki Faluhely major. Nos, ugyanerről a portáról ezúttal egy új nyúlfajta kerülhet ki: a faluhely majori nyúl. Az első kiállítási eredmények már megvannak, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségénél pedig megkezdődött a fajta elismerésének folyamata.

A madárvilág különös tagjai, az íbiszek és a kanalasgémek

Sokan vagyunk olyanok, akik különös formájú, különös életmódú madarakat szeretnénk meglesni, de ehhez nem adatik meg a távoli vidékekre utazás lehetősége. Valójában nincs is szükség ilyen költségekbe verni magunkat, hiszen, ha jobban körülnézünk, az ország bármely pontján is élünk, pár 10 kilométeres körzetben találhatunk olyan élőhelyet, ahol nem mindennapi állatokat leshetünk meg.

Eredményes volt a mezőgazdasági termelők egységes kérelembenyújtási időszaka

A koronavírus-járvány által előidézett rendkívüli körülmények közepette is eredményesen zárult a mezőgazdasági termelők 2020. évi egységes kérelmeinek szankciómentes beadására rendelkezésre álló időszak május 15-én. Eddig 166.901 ügyfél nyújtotta be kérelmét, 4.993.382 hektár mezőgazdasági terület művelése után kérve támogatást.