A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – az AGRYA – 1996 óta képviseli a fiatal gazdálkodók érdekeit, s mint érdekképviseleti szervezet, a szakmai döntések előkészítésében, illetve az azokat érintő egyeztetéseken is részt vesz. Szerepe tán minden eddiginél fontosabb most, hisz köztudott, a fiatal generáció tagjai közül egyre kevesebben választják hivatásul az agrárpályát, illetve sokan a kezdeti szárnypróbálgatások után, idejekorán adják fel azt. Utóbbiak számára is hasznos iránymutatást adhatnak az AGRYA Fiatal Gazda Klub sorozatának előadásai, amelyek közt a november folyamán akadnak támogatással és gépesítéssel, földügyekkel, vagy éppen finanszírozással és az agrár-szabályozás várható változásaival foglalkozó alkalmak.
A témák iránt érdeklődőket a többi közt a tiszadobi Fiatal Gazda Oktató és Tanácsadó Központba várják a szervezők. Ide látogattunk el mi is, méghozzá egy olyan alkalomra, ahol a fő témák közt kapott helyet a 2020 utáni adózás, illetve a családi gazdálkodás lehetősége – mindezekről Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai igazgatója beszélt bővebben. Mint elmondta,
– egyértelműsítette röviden a fő célt előadása bevezetőjében a szakember. Elmondása szerint az elsők között szeretnék tisztázni, illetve rendbe tenni az adózással és a működési formákkal kapcsolatos kuszaságot, különös tekintettel az őstermelőkre. „A korábbi rendszerhez szeretnénk visszatérni, amely szerint az őstermelői igazolvány egy személyre vonatkozik” – mondta Cseszlai István, aki szerint a cél, hogy ne legyen érdekelt a gazdálkodó abban, hogy minél több személyt jegyezzen be a gazdaságába azért, hogy több legyen az adómentességi határa. Ezt elkerülendő, a NAK 100 millió forintig adómentessé tenné az őstermelők bevételeit.
A kamara ugyanakkor nemcsak az adórendszer, hanem a működési formák csorbáit is szeretné kiköszörülni. Cseszlai István szavai szerint például a jelenlegi családi gazdasági formán is változtatni kell, éppen ezért egy új jogszabályt hoznának létre ide vonatkozóan: ennek alapját egy olyan jogi személy jelentené, aki maga járhat el a saját nevében. „Lényegében egy Kft.-ről van szó, amely mezőgazdasággal és ahhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységekkel foglalkozhat, s amelynek kizárólag közeli hozzátartozók lehetnek tagjai.
Egy megkötés lenne: férj és feleség nem alapíthat két családi mezőgazdasági vállalkozást.
Noha jelen pillanatban jogi személyek nem szerezhetnek termőföldtulajdont, arra számítunk, hogy 2020-2021 körül változás lesz e téren” – beszélt a tervekről Cseszlai István. Mint mondta, mindezek eredményeképpen olyan vállalkozási forma jöhet létre, amely jogi személyiséggel bír, bevihetők a különböző vagyontárgyak, a könyvelő egyszerűen készítheti el az adóbevallást, a bevétel pedig 100 millió forintig adómentes lenne. „Nagy előrelépés jelentene ez az ágazat szempontjából” – hangsúlyozta.
A Tiszadobon elhangzottak alapján a NAK néhány napon belül szakértői szinten folytatja a Pénzügyminisztériummal az egyeztetést a javaslatokról, amikre ugyanakkor az Európai Unió 2020 utáni közös agrárpolitikája (KAP) is hatással lehet. A kamara szakembere ennek kapcsán kiemelte, hogy
a tervek szerint az EU a gazdaságok adott mérethatára felett 100%-os támogatáselvonást vezetne be.
Mint mondta, Magyarországon ez jelenleg az 1200 feletti gazdaságok esetében áll fenn, az Európai Bizottság ugyanakkor már a 260 hektáros gazdaságoktól is elvonná a támogatást. Ami viszont szinte biztosra vehető, hogy a NAK javaslata tavasszal nyerheti el végleges formáját, így akkor fogadhatja majd el a parlament.
Egy éves átmeneti időszak áll majd a gazdálkodók részére, ami alatt átszámolhatják, mely megoldás éri meg nekik leginkább, s amely elegendő időt ad számukra az átállásra, az alapításra” – tette hozzá Cseszlai István.
Az AGRYA további rendezvényeiről ide kattintva kaphatnak tájékoztatást.