Back to top

A soproni Károly-kilátó

Ha a soproni táj egy ékszerdoboz, abban a kilátók a legszebb csiszolt gyémántok. Többet jelentenek az emberi kéz által létrehozott építményeknél. Őrei a hűség városának. Az elemekkel dacolva föltárják a természetkedvelő ember előtt a magaslatok és mélységek titkait, összekapcsolják a közelt a távollal, a múltat a jelennel.

Alkalmat teremtenek a csendes gyönyörködésre, a gondolkozásra. Kiemelik a táj szépségeit, erősítik az ember és a természet összetartozását.

A Soproni Parkerdő létrehozásának gondolata Muck Endre erdőmester-erdőgondnok (1851−1925) nevéhez kötődik. Már abban az időben kijelöltek turistautakat, építettek pihenőhelyeket, glorietteket. A közelség szempontjából legkedvezőbb magaslatokon pedig sorra épültek a kilátók. A Sopront délnyugatról koszorúzó hegység − amelynek legmagasabb pontja a Magas-bérc (557 méter) − kitűnő rálátást kínál a városra, a Fertő tóra és környékére, Ausztria Burgenland tartományának településeire, az Osztrák-Mészkő-Alpok kétezreseire (Schneeberg, Rax). A legkorábbi kilátók egyikét Romwalter Károly (1825−1902) és fia Alfréd fából ácsoltatta a Soproni-hegység város felőli, 398 méter magasságú hegyormán, 1876-ban.

A magaslat és a kilátó, a város polgárainak javaslatára 1920 óta őrzi a Károly névben egyik építtetője emlékét.

A zord telek miatt megrongálódott kilátót le kellett bontani. Helyére épült fel Winkler Oszkár (1907–1984) Ybl-díjas soproni építész tervei alapján, gneisz kőzetből a 21 méter magas, három zárt emelettel rendelkező épület, amelyet Heimler Károly (1877−1954), a Soproni Városszépítő Egyesület elnöke avatott fel 1936 nyarán. Megnyitó beszédében felvetette azt a javaslatot, hogy a kilátó valamilyen formában mutassa be a környék természeti értékeit feltáró, soproni kötődésű tudósok emlékét. Javaslatát a II. világháború, majd a hatalom évtizedekkel elodázta. Az egyesület 1947-től 21 éven keresztül nem működhetett, és a kilátót is csak 1996-ban kapta vissza, önkormányzati közgyűlési határozattal.

A tulajdonos az elhanyagolt épületet, a Soproni Parkerdőt gondozó Tanulmányi Erdőgazdaság kezelésébe adta:

„Annak reményében, hogy biztosított legyen a szakszerű felújítás, karbantartás és a folyamatos üzemeltetés.”

A jó döntés lehetőséget adott a heimleri javaslat megvalósítására is. Széles körű összefogás eredményeként készült el 1999 nyarára, a fogadószint és az első emeleti állandó kiállítás, amely Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán munkásságát mutatja be. A kilátó közvetlen közelében 2001-ben megnyílt a Gombocz Endre Természetismereti Ház, majd egy évvel később, a kilátó második emeletén az Elődeink voltak kiállítás, ahol Roth Gyula, Csapody István és Winkler Oszkár alkotó életével ismerkedhet meg a látogató.

A múzeumi állandó kiállítások üveges tárlói, a fali képes összeállítások sokrétű, értékes dokumentumokat (kézírásos feljegyzések, levelek, fotók, kitüntetések stb.) mutatnak be. Külön ki kell emelnünk Csapody Vera (1890–1985) akvarelljeit, amelyeken a Kitaibel és kutatótársa, Waldstein által leírt növényfajok láthatók az első emeleti teremben.

Idén tavasszal vehették birtokba a gyerekek a Boszorkány Meseösvényt
Idén tavasszal vehették birtokba a gyerekek a Boszorkány Meseösvényt

A belső munkákkal párhuzamosan elkészült az épületek körül a látogatók pihenését (padok, asztalok, gyermekjátszó), tájékozódását, ismeretszerzését szolgáló (információs táblák, az egyes növények jelölései) tereprendezés.

A kőfal oldalában kapott helyet a Babits Elemér (1921-2003) növénynemesítő tevékenységét bemutató nagyméretű poszter. Ennek közelében ma mintegy száz növényfaj-, fajta és változat látható.

A kiemelkedő kultúrtörténeti értéket képviselő, évenként 30 ezernél is több vendéget fogadó építmény a Soproni-hegység tájvédelmi körzetté válásának 35. évfordulóján, 2012-ben Gyűjteményes kiállítással gazdagodott. A Természetismereti-ház belső termében lévő gyűjtemény a felsorolt személyiségekhez, a kilátó történetéhez kapcsolódó írásos dokumentumokat és a hegyvidék legjellegzetesebb, több mint száz állat- és növényfaját, illetve az egyes növényekből készíthető termékeket mutatja be.

A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik, tiszta időben a pozsonyi várban és a Pannonhalmi Apátságban is gyönyörködhetünk.

Ingyenesen látogatható a vadászati múzeum
Ingyenesen látogatható a vadászati múzeum
Tavaly a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. soproni Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontja kapta az év Ökoturisztikai Látogatóközpontja címet. Legnagyobb múltú része a város jelképévé vált 82 éves Károly-kilátó, a Gombocz Endre Természetismereti Házzal. Ezekhez társult 2016 őszén a Kőhalmy Vadászati Múzeum és Látogatóközpont, az erdei élménypark és a 2018 tavaszán átadott Boszorkány Meseösvény. Az új beruházások azt is kifejezték, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaság a legfontosabb közcélú feladatának tekintett oktatási-kutatási tevékenység mellett céltudatosan törekszik az ökoturizmus követelményeinek teljesítésére, a környezetért vállalt felelősség erősítésére, a viszonylag zavartalan természeti területek megismerését, a kulturális örökség védelmét szolgálva.

Fotók: Sosztarich Krisztián, Molnár László

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fokozottan tűzveszélyes időszak, csütörtöktől már Pest és Veszprém megyében is

A tartós kánikula okozta szárazság és az ebből adódó, fokozott tűzkockázat miatt június 30-tól Pest és Veszprém megyében is életbe lép a fokozottan tűzveszélyes időszak - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.

Bővül a tűzgyújtási tilalommal érintett terület hazánkban

A kritikusan száraz talajviszonyok és a kánikula miatt, az előreláthatóan továbbra is csapadékszegény időjárásra való tekintettel a hatóság 2022. június 24-től kiterjeszti a tűzgyújtási tilalmat Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre is. A korlátozás Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is tovább él.

Megújult az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére július 1-től.

Az őshonos gyep sokszor hatékonyabb az erdőtelepítésnél

A klímavédelem kulcsfontosságúvá vált napjainkra, ezért egyre több erdőtelepítést végeznek a szakemberek. Azonban a nem kellő körültekintéssel végzett beavatkozás több kárral járhat, sok esetben inkább az őshonos gyepek védelmével érhetünk el nagyobb eredményt.

Sátorhegyek birodalma

Zemplén „ide biztosan visszatérek” érzése az erdővel keretezett magas kilátópontjainak, lélegzetelállító panorámáinak, kultúrtörténeti értékeinek és a mindezeket összekötő túraútvonalaknak köszönhető. Felfedezésre váró vadregényes csodahely, aminek leírására már-már keresni kell a megfelelő szavakat. Az ide látogatók egy szempillantás alatt szerelembe esnek Magyarország egyik legszebb tájegységével.

Rekord sebességgel tűnhet el a szibériai tundra

Mindössze 500 év alatt eltűnhet, és ennek eredményeképp 1400 gigatonna szén-dioxidot szabadulhat fel a légkörbe, mely tovább súlyosbítja az éghajlatváltozást.

Erdész időutazás

Erdőről beszélni, gondolkozni csak nagy időtávlatokat figyelembe véve érdemes. Az ember időablaka ugyanis túl szűk ahhoz, hogy belesve megláthassuk a lényeget, és jó döntéseket hozhassunk.

Átadták az egyedülálló panorámát nyújtó Somoshegyi kilátót

Idén újabb jelentős ökoturisztikai fejlesztések indulhatnak el a magyar erdőkben, ennek egyik állomása a kedden átadott Somoshegyi kilátó, ahonnan új szemszögből szemlélhetjük a Balatont a Keszthelyi-öböltől a Tihanyi-félszigetig. A SEFAG Zrt. kezelésében lévő, 46 millió forintos támogatásból épült, 16 méter magas fakilátó Balatonberényben, a 76-os főút mentén várja a természetjárókat.

Lezárultak a tavaszi erdősítések Debrecen térségében

Mintegy 58 hektáron végzett erdősítést idén tavasszal a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészete. Összesen több mint 450 ezer facsemetét és 2900 kilogramm kocsányos tölgy makkot használtak fel az erdősítési munkákhoz az erdészek.

Zalai szakértelem és gondoskodás

Kaán Károly-emlékérmes erdőmérnök, kiváló erdészeti növényvédelmi szakmérnök, szerető édesapa és nagypapa, melegszívű barát, tanító, akire mindig számíthatnak a kollégái és a családja.