Back to top

A soproni Károly-kilátó

Ha a soproni táj egy ékszerdoboz, abban a kilátók a legszebb csiszolt gyémántok. Többet jelentenek az emberi kéz által létrehozott építményeknél. Őrei a hűség városának. Az elemekkel dacolva föltárják a természetkedvelő ember előtt a magaslatok és mélységek titkait, összekapcsolják a közelt a távollal, a múltat a jelennel.

Alkalmat teremtenek a csendes gyönyörködésre, a gondolkozásra. Kiemelik a táj szépségeit, erősítik az ember és a természet összetartozását.

A Soproni Parkerdő létrehozásának gondolata Muck Endre erdőmester-erdőgondnok (1851−1925) nevéhez kötődik. Már abban az időben kijelöltek turistautakat, építettek pihenőhelyeket, glorietteket. A közelség szempontjából legkedvezőbb magaslatokon pedig sorra épültek a kilátók. A Sopront délnyugatról koszorúzó hegység − amelynek legmagasabb pontja a Magas-bérc (557 méter) − kitűnő rálátást kínál a városra, a Fertő tóra és környékére, Ausztria Burgenland tartományának településeire, az Osztrák-Mészkő-Alpok kétezreseire (Schneeberg, Rax). A legkorábbi kilátók egyikét Romwalter Károly (1825−1902) és fia Alfréd fából ácsoltatta a Soproni-hegység város felőli, 398 méter magasságú hegyormán, 1876-ban.

A magaslat és a kilátó, a város polgárainak javaslatára 1920 óta őrzi a Károly névben egyik építtetője emlékét.

A zord telek miatt megrongálódott kilátót le kellett bontani. Helyére épült fel Winkler Oszkár (1907–1984) Ybl-díjas soproni építész tervei alapján, gneisz kőzetből a 21 méter magas, három zárt emelettel rendelkező épület, amelyet Heimler Károly (1877−1954), a Soproni Városszépítő Egyesület elnöke avatott fel 1936 nyarán. Megnyitó beszédében felvetette azt a javaslatot, hogy a kilátó valamilyen formában mutassa be a környék természeti értékeit feltáró, soproni kötődésű tudósok emlékét. Javaslatát a II. világháború, majd a hatalom évtizedekkel elodázta. Az egyesület 1947-től 21 éven keresztül nem működhetett, és a kilátót is csak 1996-ban kapta vissza, önkormányzati közgyűlési határozattal.

A tulajdonos az elhanyagolt épületet, a Soproni Parkerdőt gondozó Tanulmányi Erdőgazdaság kezelésébe adta:

„Annak reményében, hogy biztosított legyen a szakszerű felújítás, karbantartás és a folyamatos üzemeltetés.”

A jó döntés lehetőséget adott a heimleri javaslat megvalósítására is. Széles körű összefogás eredményeként készült el 1999 nyarára, a fogadószint és az első emeleti állandó kiállítás, amely Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán munkásságát mutatja be. A kilátó közvetlen közelében 2001-ben megnyílt a Gombocz Endre Természetismereti Ház, majd egy évvel később, a kilátó második emeletén az Elődeink voltak kiállítás, ahol Roth Gyula, Csapody István és Winkler Oszkár alkotó életével ismerkedhet meg a látogató.

A múzeumi állandó kiállítások üveges tárlói, a fali képes összeállítások sokrétű, értékes dokumentumokat (kézírásos feljegyzések, levelek, fotók, kitüntetések stb.) mutatnak be. Külön ki kell emelnünk Csapody Vera (1890–1985) akvarelljeit, amelyeken a Kitaibel és kutatótársa, Waldstein által leírt növényfajok láthatók az első emeleti teremben.

Idén tavasszal vehették birtokba a gyerekek a Boszorkány Meseösvényt
Idén tavasszal vehették birtokba a gyerekek a Boszorkány Meseösvényt

A belső munkákkal párhuzamosan elkészült az épületek körül a látogatók pihenését (padok, asztalok, gyermekjátszó), tájékozódását, ismeretszerzését szolgáló (információs táblák, az egyes növények jelölései) tereprendezés.

A kőfal oldalában kapott helyet a Babits Elemér (1921-2003) növénynemesítő tevékenységét bemutató nagyméretű poszter. Ennek közelében ma mintegy száz növényfaj-, fajta és változat látható.

A kiemelkedő kultúrtörténeti értéket képviselő, évenként 30 ezernél is több vendéget fogadó építmény a Soproni-hegység tájvédelmi körzetté válásának 35. évfordulóján, 2012-ben Gyűjteményes kiállítással gazdagodott. A Természetismereti-ház belső termében lévő gyűjtemény a felsorolt személyiségekhez, a kilátó történetéhez kapcsolódó írásos dokumentumokat és a hegyvidék legjellegzetesebb, több mint száz állat- és növényfaját, illetve az egyes növényekből készíthető termékeket mutatja be.

A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik, tiszta időben a pozsonyi várban és a Pannonhalmi Apátságban is gyönyörködhetünk.

Ingyenesen látogatható a vadászati múzeum
Ingyenesen látogatható a vadászati múzeum
Tavaly a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. soproni Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontja kapta az év Ökoturisztikai Látogatóközpontja címet. Legnagyobb múltú része a város jelképévé vált 82 éves Károly-kilátó, a Gombocz Endre Természetismereti Házzal. Ezekhez társult 2016 őszén a Kőhalmy Vadászati Múzeum és Látogatóközpont, az erdei élménypark és a 2018 tavaszán átadott Boszorkány Meseösvény. Az új beruházások azt is kifejezték, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaság a legfontosabb közcélú feladatának tekintett oktatási-kutatási tevékenység mellett céltudatosan törekszik az ökoturizmus követelményeinek teljesítésére, a környezetért vállalt felelősség erősítésére, a viszonylag zavartalan természeti területek megismerését, a kulturális örökség védelmét szolgálva.

Fotók: Sosztarich Krisztián, Molnár László

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

25 év, 25 erdei kincs, 25 kilométer

Negyed évszázada tart a környezeti nevelés a Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban, ennek alkalmából az online oktatásban is felhasználható ismeretterjesztő sorozatot készít, valamint közös kilométer- és emlékgyűjtésre hív a baranyai erdőgazdaság.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.

Pompás „jégbabák”a királykúti jegesbarlangban

Szemet gyönyörködtető, és ritkán látható méretű képződmények jöttek létre a királykúti jegesbarlangban, ahol az idei tél időjárása különösen kedvezett a jégképződés folyamatának. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. Telkibányai Erdészetének kezelésében van Magyarország egyetlen jegesbarlangja.

Erdőgazdasági fejlesztés a Vekeri-tónál

Tavasszal egyre többen indulnak el kisebb-nagyobb túrákra, kirándulásokra Debrecen környékén. A NYÍRERDŐ Zrt. igyekszik a kezelésében levő kirándulóhelyeket, turisztikai célpontokat folyamatosan karbantartani, fejleszteni, hogy a természetjárókat megfelelő körülmények, létesítmények várják.

Országos madárodú kihelyezési program

Bizonyára már sokan értesültek arról, hogy 2021-ben hazánk ad otthont az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításnak, mely szeptemberben fog megvalósulni Budapesten és több vidéki helyszínen.

Egyre több az erdő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Idén tavasszal több, mint 13 hektár elegyes kocsánytalan tölgyes telepítésével járult hozzá Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdősültségének növeléséhez az ÉSZAKERDŐ Zrt., az Agrárminisztérium által meghirdetett Országfásítási Programban.

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

A fakitermelésben is segítő társa az embernek a ló

Európa több országában segítették, és segítik ma is lovak a fakitermelést olyan területeken, ahol munkagépekkel nem tudnak dolgozni. A meredek lejtőkön különösen hasznosak a lovak, mert a munkájukhoz nem kell közelítő nyomokat és utakat kialakítani. Ráadásul a lovakkal vonszolás nem teszi tönkre az állományban maradó fák törzsét, és mély nyomvályúk sem alakulnak ki, így kisebb az erózió veszélye.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."