A soproni Károly-kilátó

Alkalmat teremtenek a csendes gyönyörködésre, a gondolkozásra. Kiemelik a táj szépségeit, erősítik az ember és a természet összetartozását.

A Soproni Parkerdő létrehozásának gondolata Muck Endre erdőmester-erdőgondnok (1851−1925) nevéhez kötődik. Már abban az időben kijelöltek turistautakat, építettek pihenőhelyeket, glorietteket. A közelség szempontjából legkedvezőbb magaslatokon pedig sorra épültek a kilátók. A Sopront délnyugatról koszorúzó hegység − amelynek legmagasabb pontja a Magas-bérc (557 méter) − kitűnő rálátást kínál a városra, a Fertő tóra és környékére, Ausztria Burgenland tartományának településeire, az Osztrák-Mészkő-Alpok kétezreseire (Schneeberg, Rax). A legkorábbi kilátók egyikét Romwalter Károly (1825−1902) és fia Alfréd fából ácsoltatta a Soproni-hegység város felőli, 398 méter magasságú hegyormán, 1876-ban.

A zord telek miatt megrongálódott kilátót le kellett bontani. Helyére épült fel Winkler Oszkár (1907–1984) Ybl-díjas soproni építész tervei alapján, gneisz kőzetből a 21 méter magas, három zárt emelettel rendelkező épület, amelyet Heimler Károly (1877−1954), a Soproni Városszépítő Egyesület elnöke avatott fel 1936 nyarán. Megnyitó beszédében felvetette azt a javaslatot, hogy a kilátó valamilyen formában mutassa be a környék természeti értékeit feltáró, soproni kötődésű tudósok emlékét. Javaslatát a II. világháború, majd a hatalom évtizedekkel elodázta. Az egyesület 1947-től 21 éven keresztül nem működhetett, és a kilátót is csak 1996-ban kapta vissza, önkormányzati közgyűlési határozattal.

A tulajdonos az elhanyagolt épületet, a Soproni Parkerdőt gondozó Tanulmányi Erdőgazdaság kezelésébe adta:

A jó döntés lehetőséget adott a heimleri javaslat megvalósítására is. Széles körű összefogás eredményeként készült el 1999 nyarára, a fogadószint és az első emeleti állandó kiállítás, amely Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán munkásságát mutatja be. A kilátó közvetlen közelében 2001-ben megnyílt a Gombocz Endre Természetismereti Ház, majd egy évvel később, a kilátó második emeletén az Elődeink voltak kiállítás, ahol Roth Gyula, Csapody István és Winkler Oszkár alkotó életével ismerkedhet meg a látogató.

A múzeumi állandó kiállítások üveges tárlói, a fali képes összeállítások sokrétű, értékes dokumentumokat (kézírásos feljegyzések, levelek, fotók, kitüntetések stb.) mutatnak be. Külön ki kell emelnünk Csapody Vera (1890–1985) akvarelljeit, amelyeken a Kitaibel és kutatótársa, Waldstein által leírt növényfajok láthatók az első emeleti teremben.

A kőfal oldalában kapott helyet a Babits Elemér (1921-2003) növénynemesítő tevékenységét bemutató nagyméretű poszter. Ennek közelében ma mintegy száz növényfaj-, fajta és változat látható.

A kiemelkedő kultúrtörténeti értéket képviselő, évenként 30 ezernél is több vendéget fogadó építmény a Soproni-hegység tájvédelmi körzetté válásának 35. évfordulóján, 2012-ben Gyűjteményes kiállítással gazdagodott. A Természetismereti-ház belső termében lévő gyűjtemény a felsorolt személyiségekhez, a kilátó történetéhez kapcsolódó írásos dokumentumokat és a hegyvidék legjellegzetesebb, több mint száz állat- és növényfaját, illetve az egyes növényekből készíthető termékeket mutatja be.

Tavaly a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. soproni Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontja kapta az év Ökoturisztikai Látogatóközpontja címet. Legnagyobb múltú része a város jelképévé vált 82 éves Károly-kilátó, a Gombocz Endre Természetismereti Házzal. Ezekhez társult 2016 őszén a Kőhalmy Vadászati Múzeum és Látogatóközpont, az erdei élménypark és a 2018 tavaszán átadott Boszorkány Meseösvény. Az új beruházások azt is kifejezték, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaság a legfontosabb közcélú feladatának tekintett oktatási-kutatási tevékenység mellett céltudatosan törekszik az ökoturizmus követelményeinek teljesítésére, a környezetért vállalt felelősség erősítésére, a viszonylag zavartalan természeti területek megismerését, a kulturális örökség védelmét szolgálva.

Fotók: Sosztarich Krisztián, Molnár László