Back to top

A soproni Károly-kilátó

Ha a soproni táj egy ékszerdoboz, abban a kilátók a legszebb csiszolt gyémántok. Többet jelentenek az emberi kéz által létrehozott építményeknél. Őrei a hűség városának. Az elemekkel dacolva föltárják a természetkedvelő ember előtt a magaslatok és mélységek titkait, összekapcsolják a közelt a távollal, a múltat a jelennel.

Alkalmat teremtenek a csendes gyönyörködésre, a gondolkozásra. Kiemelik a táj szépségeit, erősítik az ember és a természet összetartozását.

A Soproni Parkerdő létrehozásának gondolata Muck Endre erdőmester-erdőgondnok (1851−1925) nevéhez kötődik. Már abban az időben kijelöltek turistautakat, építettek pihenőhelyeket, glorietteket. A közelség szempontjából legkedvezőbb magaslatokon pedig sorra épültek a kilátók. A Sopront délnyugatról koszorúzó hegység − amelynek legmagasabb pontja a Magas-bérc (557 méter) − kitűnő rálátást kínál a városra, a Fertő tóra és környékére, Ausztria Burgenland tartományának településeire, az Osztrák-Mészkő-Alpok kétezreseire (Schneeberg, Rax). A legkorábbi kilátók egyikét Romwalter Károly (1825−1902) és fia Alfréd fából ácsoltatta a Soproni-hegység város felőli, 398 méter magasságú hegyormán, 1876-ban.

A magaslat és a kilátó, a város polgárainak javaslatára 1920 óta őrzi a Károly névben egyik építtetője emlékét.

A zord telek miatt megrongálódott kilátót le kellett bontani. Helyére épült fel Winkler Oszkár (1907–1984) Ybl-díjas soproni építész tervei alapján, gneisz kőzetből a 21 méter magas, három zárt emelettel rendelkező épület, amelyet Heimler Károly (1877−1954), a Soproni Városszépítő Egyesület elnöke avatott fel 1936 nyarán. Megnyitó beszédében felvetette azt a javaslatot, hogy a kilátó valamilyen formában mutassa be a környék természeti értékeit feltáró, soproni kötődésű tudósok emlékét. Javaslatát a II. világháború, majd a hatalom évtizedekkel elodázta. Az egyesület 1947-től 21 éven keresztül nem működhetett, és a kilátót is csak 1996-ban kapta vissza, önkormányzati közgyűlési határozattal.

A tulajdonos az elhanyagolt épületet, a Soproni Parkerdőt gondozó Tanulmányi Erdőgazdaság kezelésébe adta:

„Annak reményében, hogy biztosított legyen a szakszerű felújítás, karbantartás és a folyamatos üzemeltetés.”

A jó döntés lehetőséget adott a heimleri javaslat megvalósítására is. Széles körű összefogás eredményeként készült el 1999 nyarára, a fogadószint és az első emeleti állandó kiállítás, amely Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán munkásságát mutatja be. A kilátó közvetlen közelében 2001-ben megnyílt a Gombocz Endre Természetismereti Ház, majd egy évvel később, a kilátó második emeletén az Elődeink voltak kiállítás, ahol Roth Gyula, Csapody István és Winkler Oszkár alkotó életével ismerkedhet meg a látogató.

A múzeumi állandó kiállítások üveges tárlói, a fali képes összeállítások sokrétű, értékes dokumentumokat (kézírásos feljegyzések, levelek, fotók, kitüntetések stb.) mutatnak be. Külön ki kell emelnünk Csapody Vera (1890–1985) akvarelljeit, amelyeken a Kitaibel és kutatótársa, Waldstein által leírt növényfajok láthatók az első emeleti teremben.

Idén tavasszal vehették birtokba a gyerekek a Boszorkány Meseösvényt
Idén tavasszal vehették birtokba a gyerekek a Boszorkány Meseösvényt

A belső munkákkal párhuzamosan elkészült az épületek körül a látogatók pihenését (padok, asztalok, gyermekjátszó), tájékozódását, ismeretszerzését szolgáló (információs táblák, az egyes növények jelölései) tereprendezés.

A kőfal oldalában kapott helyet a Babits Elemér (1921-2003) növénynemesítő tevékenységét bemutató nagyméretű poszter. Ennek közelében ma mintegy száz növényfaj-, fajta és változat látható.

A kiemelkedő kultúrtörténeti értéket képviselő, évenként 30 ezernél is több vendéget fogadó építmény a Soproni-hegység tájvédelmi körzetté válásának 35. évfordulóján, 2012-ben Gyűjteményes kiállítással gazdagodott. A Természetismereti-ház belső termében lévő gyűjtemény a felsorolt személyiségekhez, a kilátó történetéhez kapcsolódó írásos dokumentumokat és a hegyvidék legjellegzetesebb, több mint száz állat- és növényfaját, illetve az egyes növényekből készíthető termékeket mutatja be.

A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik, tiszta időben a pozsonyi várban és a Pannonhalmi Apátságban is gyönyörködhetünk.

Ingyenesen látogatható a vadászati múzeum
Ingyenesen látogatható a vadászati múzeum
Tavaly a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. soproni Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontja kapta az év Ökoturisztikai Látogatóközpontja címet. Legnagyobb múltú része a város jelképévé vált 82 éves Károly-kilátó, a Gombocz Endre Természetismereti Házzal. Ezekhez társult 2016 őszén a Kőhalmy Vadászati Múzeum és Látogatóközpont, az erdei élménypark és a 2018 tavaszán átadott Boszorkány Meseösvény. Az új beruházások azt is kifejezték, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaság a legfontosabb közcélú feladatának tekintett oktatási-kutatási tevékenység mellett céltudatosan törekszik az ökoturizmus követelményeinek teljesítésére, a környezetért vállalt felelősség erősítésére, a viszonylag zavartalan természeti területek megismerését, a kulturális örökség védelmét szolgálva.

Fotók: Sosztarich Krisztián, Molnár László

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Javult a helyzet Zala megyében a faanyagkereskedelem terén

Május 18-án és 19-én ismét összehangoltan, közösen ellenőrizte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) EUTR hatósága és a Zala Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósága a fatermékek közúti szállítását Zala megyében. Tömören összegezve a tapasztalatokat: az ellenőrök ezúttal sokkal kevesebb jogsértést találtak, mint a korábbi években, sőt több esetben példás szállításokat láttak.

Befejeződött a településfásítás!

2020 óta országszerte 1350 település csatlakozott az Agrárminisztérium által meghirdetett Településfásítási alprogramhoz, mely 2022 tavaszán lezárult. Az EGERERDŐ Zrt. működési területén összesen 68 település igényelt sorfákat, melyeket a KEFAG Zrt. csemetekertje biztosított. A több éven keresztül futó fásítási programban az Országos Erdészeti Egyesület, mint programkoordinátor, míg az EGERERDŐ Zrt., mint szakmai pártoló szervezet vett részt.

NYÍRERDŐ-elismerések az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából

Az Erdők Nemzetközi Napja és a Föld Napja alkalmából tartottak ünnepséget pénteken, Budapesten, a Vajdahunyadvárban. A rendezvényen Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár és Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár szakmai elismeréseket adott át.

Világtérkép a fák magasságáról - Ökológiai kutatás alapja lehet

30 méternél magasabb fák a bolygó szárazföldi területeinek csupán csak öt százalékán nőnek – derül ki a fák lombkoronájának magassági világtérképe adta ismeretekből, amelyet zürichi kutatók készítettek.

A természet védelme és őrzése közös feladatunk

„A természet védelme és őrzése közös felelősségünk és feladatunk” – emelte ki ünnepi beszédében Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az Erdők és a Föld Napja alkalmából a fővárosi Vajdahunyad-várban tartott ünnepségen, melyen szakmai díjak átadására is sor került.

Február óta sokat javult Zalában a fakereskedelem

Május 18-án és 19-én ismét összehangoltan, közösen ellenőrizte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) EUTR hatósága és a Zala Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósága a fatermékek közúti szállítását Zala megyében. Tömören összegezve a tapasztalatokat: az ellenőrök ezúttal sokkal kevesebb jogsértést találtak, mint a korábbi években, sőt több esetben példás szállításokat láttak.

Befejeződött a polgárőrök erdőtakarítási akciója

Véget ért a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért erdőtakarítási akciója. Az elmúlt hetekben húsz konténer, vagyis csaknem 150 köbméter szemetet gyűjtöttek össze a Debrecen környéki erdőkben. Háztartási és kommunális hulladék, építési törmelék, autógumi és pala egyaránt előkerült.

Konferencia a gemenci gímszarvasról

A gemenci erdőség egyik legnagyobb különlegessége az itt élő gímszarvas-állomány, mely hosszú évtizedek óta a helyi erdő-, és vadgazdálkodás meghatározó tényezője. A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottság Agrár Szakbizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottságának kihelyezett ülésén és szakmai napján a gemenci gímszarvas került terítékre – tudományos előadások formájában.

Klímaváltozás és erdészet: hazánkban tanulnak a francia szakemberek

Az éghajlatváltozás Európa erdeit is kihívás elé állítja: a gyors ütemű felmelegedéshez egyes fafajok már nem tudnak alkalmazkodni, így az erdészet feladata, hogy aktív beavatkozással segítse az erdők fennmaradását.

Fatermesztés fakivágás nélkül?

A világ iróniája, hogy szinte minden "mentsük meg az erdőket" találkozó és konferencia egy jól berendezett teremben zajlik, amelyet fák kivágásával készült bútorokkal rendeznek be.