Back to top

A soproni Károly-kilátó

Ha a soproni táj egy ékszerdoboz, abban a kilátók a legszebb csiszolt gyémántok. Többet jelentenek az emberi kéz által létrehozott építményeknél. Őrei a hűség városának. Az elemekkel dacolva föltárják a természetkedvelő ember előtt a magaslatok és mélységek titkait, összekapcsolják a közelt a távollal, a múltat a jelennel.

Alkalmat teremtenek a csendes gyönyörködésre, a gondolkozásra. Kiemelik a táj szépségeit, erősítik az ember és a természet összetartozását.

A Soproni Parkerdő létrehozásának gondolata Muck Endre erdőmester-erdőgondnok (1851−1925) nevéhez kötődik. Már abban az időben kijelöltek turistautakat, építettek pihenőhelyeket, glorietteket. A közelség szempontjából legkedvezőbb magaslatokon pedig sorra épültek a kilátók. A Sopront délnyugatról koszorúzó hegység − amelynek legmagasabb pontja a Magas-bérc (557 méter) − kitűnő rálátást kínál a városra, a Fertő tóra és környékére, Ausztria Burgenland tartományának településeire, az Osztrák-Mészkő-Alpok kétezreseire (Schneeberg, Rax). A legkorábbi kilátók egyikét Romwalter Károly (1825−1902) és fia Alfréd fából ácsoltatta a Soproni-hegység város felőli, 398 méter magasságú hegyormán, 1876-ban.

A magaslat és a kilátó, a város polgárainak javaslatára 1920 óta őrzi a Károly névben egyik építtetője emlékét.

A zord telek miatt megrongálódott kilátót le kellett bontani. Helyére épült fel Winkler Oszkár (1907–1984) Ybl-díjas soproni építész tervei alapján, gneisz kőzetből a 21 méter magas, három zárt emelettel rendelkező épület, amelyet Heimler Károly (1877−1954), a Soproni Városszépítő Egyesület elnöke avatott fel 1936 nyarán. Megnyitó beszédében felvetette azt a javaslatot, hogy a kilátó valamilyen formában mutassa be a környék természeti értékeit feltáró, soproni kötődésű tudósok emlékét. Javaslatát a II. világháború, majd a hatalom évtizedekkel elodázta. Az egyesület 1947-től 21 éven keresztül nem működhetett, és a kilátót is csak 1996-ban kapta vissza, önkormányzati közgyűlési határozattal.

A tulajdonos az elhanyagolt épületet, a Soproni Parkerdőt gondozó Tanulmányi Erdőgazdaság kezelésébe adta:

„Annak reményében, hogy biztosított legyen a szakszerű felújítás, karbantartás és a folyamatos üzemeltetés.”

A jó döntés lehetőséget adott a heimleri javaslat megvalósítására is. Széles körű összefogás eredményeként készült el 1999 nyarára, a fogadószint és az első emeleti állandó kiállítás, amely Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán munkásságát mutatja be. A kilátó közvetlen közelében 2001-ben megnyílt a Gombocz Endre Természetismereti Ház, majd egy évvel később, a kilátó második emeletén az Elődeink voltak kiállítás, ahol Roth Gyula, Csapody István és Winkler Oszkár alkotó életével ismerkedhet meg a látogató.

A múzeumi állandó kiállítások üveges tárlói, a fali képes összeállítások sokrétű, értékes dokumentumokat (kézírásos feljegyzések, levelek, fotók, kitüntetések stb.) mutatnak be. Külön ki kell emelnünk Csapody Vera (1890–1985) akvarelljeit, amelyeken a Kitaibel és kutatótársa, Waldstein által leírt növényfajok láthatók az első emeleti teremben.

Idén tavasszal vehették birtokba a gyerekek a Boszorkány Meseösvényt
Idén tavasszal vehették birtokba a gyerekek a Boszorkány Meseösvényt

A belső munkákkal párhuzamosan elkészült az épületek körül a látogatók pihenését (padok, asztalok, gyermekjátszó), tájékozódását, ismeretszerzését szolgáló (információs táblák, az egyes növények jelölései) tereprendezés.

A kőfal oldalában kapott helyet a Babits Elemér (1921-2003) növénynemesítő tevékenységét bemutató nagyméretű poszter. Ennek közelében ma mintegy száz növényfaj-, fajta és változat látható.

A kiemelkedő kultúrtörténeti értéket képviselő, évenként 30 ezernél is több vendéget fogadó építmény a Soproni-hegység tájvédelmi körzetté válásának 35. évfordulóján, 2012-ben Gyűjteményes kiállítással gazdagodott. A Természetismereti-ház belső termében lévő gyűjtemény a felsorolt személyiségekhez, a kilátó történetéhez kapcsolódó írásos dokumentumokat és a hegyvidék legjellegzetesebb, több mint száz állat- és növényfaját, illetve az egyes növényekből készíthető termékeket mutatja be.

A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik, tiszta időben a pozsonyi várban és a Pannonhalmi Apátságban is gyönyörködhetünk.

Ingyenesen látogatható a vadászati múzeum
Ingyenesen látogatható a vadászati múzeum
Tavaly a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. soproni Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontja kapta az év Ökoturisztikai Látogatóközpontja címet. Legnagyobb múltú része a város jelképévé vált 82 éves Károly-kilátó, a Gombocz Endre Természetismereti Házzal. Ezekhez társult 2016 őszén a Kőhalmy Vadászati Múzeum és Látogatóközpont, az erdei élménypark és a 2018 tavaszán átadott Boszorkány Meseösvény. Az új beruházások azt is kifejezték, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaság a legfontosabb közcélú feladatának tekintett oktatási-kutatási tevékenység mellett céltudatosan törekszik az ökoturizmus követelményeinek teljesítésére, a környezetért vállalt felelősség erősítésére, a viszonylag zavartalan természeti területek megismerését, a kulturális örökség védelmét szolgálva.

Fotók: Sosztarich Krisztián, Molnár László

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elindul a hatósági áras tűzifa program

Elindul a hatósági áras tűzifaprogram, már lehet jelentkezni a vásárlási szándékkal az erdőgazdaságoknál. Az igényt személyesen, telefonon és e-mailben is lehet jelezni.

A Csatai-völgy mondája

Győr és a környékbeli települések lakóinak kedvelt kirándulóhelye a Nyúl és Győrújbarát községek határán álló Lila-hegyi kilátó. A messzebbről érkezők közül kevesen, a helyiek többsége azonban ismeri azt a kedves és megmosolyogtató történetet, mely a szomszédos hegyesmagasi csúcs és a Lila-hegy között húzódó Csatai-völgyről szól.

A legjobb fakitermelők

Erdészetek munkatársai, fakitermeléssel foglalkozó vállalkozások, tűzoltóságok, erdészeti iskolák állítottak ki négyfős csapatokat a Stihl Országos Fakitermelő Versenysorozatra. Közülük a regionális versenyek legjobbjai, összesen 28 csapat jutott be a 35. Bábolnai Gazdanapokon rendezett döntőbe.

Megkezdődött a 2022/2023-as tanév a Soproni Egyetemen

" A Soproni Egyetemen a lehetőségek egész tárháza nyílhat meg hallgatók előtt, de azokkal élni kell! " - hangzott el az egyetem tanévnyitó tanácsülésén. Jó szerencsét! Üdv az erdésznek! Pénzt a fásnak! Isten éltesse a közgazdászokat és a pedagógusokat!

Héja, vadászebek és facsemeték – idén is erdei játszóház Bábolnán

A 35. Bábolnai Gazdanapok az idén sem maradt gyermek és családi programok nélkül, ahol számos hasznos ismerettel gyarapodhatnak a fiatalok, miközben szórakoztató feladatokat oldanak meg, vagy izgalmas előadás részesei lehetnek. Emellett részletesen megismerkedhetnek az erdész és vadász szakma szépségeivel.

Segítséget kap az agrárszektor

Segítséget kapnak az agrárvállalkozások és élelmiszerfeldolgozó cégek: egyszeri, vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. Az orosz-ukrán konfliktus mellett ugyanis az energiaárak drasztikus emelkedése és a történelmi aszálykár is igen komoly kihívást jelent az ágazat egyes szereplőinek.

Roth Turistaház

Ha Sopron belvárosát Bánfalva irányában elhagyjuk, a nyáron is kellemesen hűvös Brennbergi-völgyben haladunk nyugatra. A város határától 8 kilométerre elérjük Görbehalmot, ahonnan a tó irányába induló aszfaltos út visz fel Asztalfőre. Az utolsó hegyi szakaszon erdészeti sorompó állja utunkat. Ez már a Hidegvíz-völgy bejárata, ahol a 2021-ben átadott Roth Turistaház várja a vendégeket.

Erdésznemzedékek: a nagy Kiss család

Erdészgenerációk egyik jeles képviselője a pilismaróti Kiss család, hiszen számos elhunyt és élő tagja a hazai erdőgazdálkodásban találta meg számítását. Nemzedékeken átívelő hivatástudatuk a mai napig sem kopott meg, sőt, a legifjabbak érdeklődését látva, várhatóan még sokáig fennmaradhat.

Erdei gasztroforradalom

Az erdő finom – ezzel a címmel jelent meg Bózsó Gyula okleveles erdőmérnök rendhagyó kötete. A szerző egy kivételes – és egyben hiánypótló – erdei gyűjteményes könyvet alkotott meg, amelyben bemutatja az erdőben található különleges, ehető alapanyagokat. Teszi mindezt úgy, hogy közben az erdei csúcsgasztronómia világába is bevezeti az olvasót.

Megújult az István-kúti négy évszakos pihenő

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. több éves előkészítést követően varázsolta újjá a Zempléni-hegység szívében található István-kúti egykori faházat és a kőházat. Az István-kúti Nyírjes az ország egyik legelső, 1953 óta védett területe, azaz már bő 30 évvel a Zempléni Tájvédelmi Körzet 1984-es megalapítása előtt fokozottan védetté nyilvánították az itt élő növények és állatok miatt.