Back to top

C-vitamin tarolás: a fejes káposzta kézi és gépi betakarítása

A fejes káposzta betakarításának kezdetét az állomány jellemzői határozzák meg. A káposztafejnek el kell érnie a fajtára jellemző alakot és tömöttségi állapotot. A betakarítás ideje az ültetés után 55-150 nappal esedékes.

1. ábra. Segédgépes betakarítás (youtube.com)
A május végén ültetett, téli tárolásra, illetve ipari célra termesztett állományt október közepétől november elejéig szedik. Korai termesztésben szelektív betakarítás a jellemző 2-3 szedéssel, a késeieket általában két menetben, 10-20 napos időközzel vágják.

A fejes káposzta kézzel és géppel egyaránt betakarítható. A kézi betakarítás is könnyíthető segédgép alkalmazásával (1. ábra).

Ebben az esetben a káposztafejet kézzel vágják le, és a szedők az előttük a haladási irányra merőlegesen mozgó szállítószalagra helyezik.

A szállítószalagot hordozhatja traktor (1. ábra, a), és lehet egy- vagy kétoldalas. A befelé mozgó szalag a káposztafejeket középre szállítja, ahol egy kocsirakó szalagnak adja át. A szállítószalag kapcsolódhat a terményt gyűjtő pótkocsihoz (1. ábra, b), amely tároló- és szállítóládáknak is helyet ad. Amennyiben a szedőszalagot traktor hordozza, úgy a termény a mellette vontatott szállítójárműre kerül (1. ábra, c). A keresztbe szállító szalag vagy szalagok az átadási helyen munkafelülethez kapcsolódhatnak, ahol dolgozók távolítják el a fölösleges leveleket és megfelelő hosszúra (legföljebb 2 cm) vágják a torzsákat. A tárolóládákba ebben az esetben már piackész káposzta kerül.

A káposzta gépi betakarítása általában taroló módszerrel történik, és egyenletes talajfelszín; egyenletes hosszúságú külső torzsa (különösen a nem nyűvő rendszerű gép esetén); egyenes sorok; egyszerre érő fajta szükséges hozzá, valamint az, hogy ne legyen kívánalom a borítólevelek eltávolítása.

Kétféleképpen lehet betakarítani a fejes káposztát: vagy a fejet kinyüvi és utána vágja le a gép a torzsáról, a másik változatban levágja a káposztafejet a torzsáról és csak a fej kerül be a betakarítógépbe. A nyűvő változat működését vázlatrajzon (2. ábra, a) mutatjuk be. A nyűvőhevederes káposztabetakarító gép esetén a káposztafejeket V alakú terelőkúpok (1) terelik a nyűvőhevederek (2) közé. A terelőkúpok mérete mind oldalirányban, mind fölfelé növekszik, ezért a káposzta lehajló leveleit megemelik és a haladási iránnyal ellentétesen mozgó nyűvőhevederek közé terelik.

Fotó: Dojranski Zelki/Wikipedia

Ezek vízszintes irányú sebessége megegyezik a gép haladási sebességével, így a káposztának a kiemelés pillanatában nincs haladási irányú sebessége. A hevederek a vízszintessel szöget zárnak be, így a káposztát függőleges irányban kihúzzák a talajból. A káposztafejeket felülről hálós lánc (3) támasztja meg, alulról vezetősín (4) stabilizálja helyzetüket. A vezetősín alatt helyezkedik el a vágószerkezet (5), amely a torzsákat egyenlő hosszúságban levágja, és azok a talajra hullnak vissza. A káposztafejek ferde felhordószalagra (6) kerülnek, visszagurulásukat a fölöttük haladó hálós lánc akadályozza meg. A ferde felhordótól továbbítószalag (7) szállítja a káposztafejeket a rekeszes kocsirakó- felhordóba (8).

A felhordó végére esést csökkentő hevederpárt, vagy ferde, puha ejtőfelületet szerelnek, hogy a káposztafejek kis magasságból, és csökkentett sebességgel jussanak a szállítójárműbe.

A kocsirakó-felhordó magassága állítható, így a hevederpár, vagy az eséscsökkentő felület akár a szállítójármű rakfelületére is le tudja rakni a káposztafejeket ütődés nélkül. Fontos a kíméletes bánásmód, hiszen esés és ütközés következtében a káposztafejekben belső sejtroncsolódás következhet be, ami csökkenti a tárolhatóságukat.

2. ábra. Nyűvő (vázlat) és vágó rendszerű káposztabetakarító gép (tankonyvtar.hu, asa-lift.com)
A másik változatban (2. ábra, b) a gép vágótárcsái (1) választják le a káposztafejeket a torzsáról. Két oldalról hevederek (2) támasztják meg a fejeket, és továbbítják azokat az alsó rostélyláncra (3). A terményt végül a felső rekeszes felhordólánc (4) szállítja a gép mellett vontatott szállítójárműbe. Hasonló felépítésű gép látható a 3. ábrán. Az egysoros gép az erőgép függesztőszerkezetéhez kapcsolódik, járókerékkel alátámasztott, és jobbra vágó rendszerű, hogy az erőgép a már betakarított területen mozoghasson. A gépen lévő, egymással szembe forgó csipkézett vágótárcsapárt (3. ábra, a) hidraulikus motor hajtja. A felhordószerkezet fölött hálós lánc (3. ábra, b) akadályozza meg a káposztafejek visszagördülését és szolgálja a folyamatos fölfelé áramlást. A káposztafejek a gépen elhelyezett ládába (3. ábra, c) gyűjthetők.

A gép vontatott változatánál (3. ábra, d) a felhordószerkezet kereszt- és hossz-válogatószalagra juttatja a terményt, ahol a fölösleges leveleket, sérült, beteg, vagy méreten aluli káposztafejeket eltávolítják és a torzsát a kívánt hosszúságúra vágják, így piackész áru jut a tartályládákba.

3. ábra. Egysoros vágó rendszerű káposztabetakarító gép (asa-lift.com)

A vontatott gép fölszerelhető kihordó-kocsirakó szerkezettel (4. ábra, a), ebben az esetben a gép mellett szállítójármű halad. Ez különösen a többsoros gépeknél lehet indokolt. Elláthatják a gépet puffertartállyal is (4. ábra, b), ebben az esetben nincs szükség szinkron járatott szállítójárműre. A jármű érkezéséig, illetve a puffertartály megteléséig a kihordószerkezet a saját tartályt tölti. Ez a megoldás a kisebb teljesítményű gépeknél előnyös, ahol az időegység alatt betakarított termény mennyisége nem indokolja a szállítójármű szinkron járatását.

4. ábra. Egy- és kétsoros káposztabetakarító gépek (asa-lift.com)
A szállítójármű töltése a puffertartályból történik. Ehhez a tartály fenekét ki-bekapcsolható ürítőszerkezettel látták el. A káposzta épségének megőrzése érdekében a kihordószerkezet magassága mindkét gépnél állítható.

Nagyobb területen termesztett káposzta betakarításánál előnyösen alkalmazhatók a többsoros gépek.

A kétsoros vágó rendszerű betakarítógép (4. ábra, c) vágószerkezetének és felhordóegységének magassága egymástól függetlenül állítható hidraulikus munkahengerek segítségével. A gép puffertartály nélküli, kihordószerkezetének végén eséscsökkentő ívelt lappal, amellyel ütődés nélkül helyezhetők a káposztafejek a szállítójárműre. A kétsoros gép készül puffertartályos változatban is (4. ábra, d). A többsoros gépek egyébként az egysoros gép egységeiből épülnek föl.

A betakarítás során lényeges szempont, hogy ne sérüljön a káposztafej,

erre a gépek káposztával érintkező felületeinek kiképzésénél ügyelnek a gyártók, például az anyagot mozgató szalag fölött a termény terelésére ferdén elhelyezkedő, forgó szivacshengerek szolgálnak. Az esési magasság minimalizálása is fontos, amire a puffertartály magasságának állítása szolgál például. A káposztabetakarító gépek felépítésénél más megoldást is alkalmazhatnak (5. ábra, a).

5. ábra. Egysoros káposztabetakarító gép (youtube.com)

Ebben az esetben a káposztafejeket forgó csillag alakú kés (1) vágja le, és a terményt hullámos hevederpár (2) továbbítja a szállítószalagra (3), amely a munkafelületre (4) juttatja azt. Itt a személyzet eltávolítja a fölösleges leveleket, hibás vagy méreten aluli egyedeket, valamint beállítja a torzsa hosszát. A piacképes fejeket a kihordószalagra rakják, amelyik eséscsökkentő felületen át a káposztafejeket tárolótartályba juttatja. A gép működés közben is látható (5. ábra, b).

Osztályozás, tárolás

A fejes káposzta osztályozása elsősorban nagyság szerinti szétválasztást jelent, amire legtöbbször már a szedés közben sor kerül. Hazai piacra az 1,5–3,5 kilogrammos fejek a legmegfelelőbbek, a nagyobbak ipari feldolgozásra kerülnek. A korszerű, hűtőházi tároláson túl érdemes megemlíteni három egyszerű üzemi tárolási módszert, a prizmás és a vermes tárolást, illetve az úgynevezett beszántásos módszert. Utóbbit a gazdaság télen is jól megközelíthető, lazább talajú és vízállásra nem hajlamos területén lehet megvalósítani. Az ekével egyenként nyitott barázdába szorosan egymás mellé rakják a fejes káposztát, s minden sort a következő barázdából kiemelt földdel takarnak be. A területre a nagy hidegek beálltakor 30-40 centiméter vastag szalmatakaró is kerül. A prizmába rakás esetén a prizma szélessége 1,5-2, hossza 15-20 méter között változó, magassága 1,3-1,5 méter. A fölhalmozott káposztafejek szellőzését egy vízszintes szellőzőrács, valamint a szélesebb prizmákban 2-3 méterenként kialakított függőleges szellőzőkürtők szolgálják. Az összerakott terményre néhány napi szikkasztás után 20 centiméter vastag szalmatakaró, majd újabb 4-5 nap múlva 5-10 centiméter vastag földréteg kerül. A gerincet a fagyok beálltáig csak szalma takarja.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2018/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bírságot kapott a Husqvarna Magyarország Kft. jogsértő ármeghatározás miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 111 millió forintra bírságolta a Husqvarna Magyarország Kft.-t, mert a cég és egyes forgalmazói jogsértő módon határozták meg a Husqvarna, a Gardena és a McCulloch márkájú kertészeti termékek internetes továbbeladási árait - közölte a GVH hétfőn az MTI-vel.

Magyarország erősnek számít az európai spárgatermesztésben

Ahhoz képest, hogy az Európai Unióban Magyarország a hatodik-hetedik legnagyobb spárgatermesztő, itthon megdöbbentően kevés fogy a termékből - írja keddi számában a Világgazdaság.

Lengyelország 100 ezer tonna étkezési almával nyithatja a szezont

A hatalmas lengyel almakészletek nem csökkennek olyan gyors ütemben, mint amennyire kellene. Április 1-jén Lengyelország frissalma-készlete még 665 ezer tonna volt. Ha csak az olasz és német készletet hozzáadjuk, akkor az már több mint 1,5 millió tonna.

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Virágos kerti tavak

Egy tó nem csak dísze lehet a kertnek, hanem a növényzetével együtt egy kisebb ökoszisztémát hoz létre, és elősegíti a biológiai egyensúly kialakulását. Érdemes olyan növényeket választani, melyek megfelelnek klimatikus viszonyinknak és gyönyörködtetnek.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

Szerteágazó mezőgazdasági tevékenységet tervez a FAKT AG

A hajtatókertészeket érdeklő beruházásról esett szó a FruitVeB nyílt napján. Nagy István agárminiszter szerint most kell átállnunk a 21. századi termesztési módszerekre, ehhez adhat lendületet a tervezett beruházás. Igényes termékek európai piacokra juttatása, ésszerű energiafelhasználás – talán ezek a FAKT AG tervezett másfél milliárd eurós beruházásának kulcselemei, derült ki az előadásokból.