Back to top

Ha megjön a hideg, összebújnak a méhek

A téli időszak az összehúzódás időszaka a kaptárban. A méhek telelőfürtben vészelik át a hideget, melyben állandó hőmérsékletet tartanak. Máig megfejtetlen, miként szabályozzák a fürt hőmérsékletét. A fürtbe húzódás egyúttal jelzés a méhész számára.

A szeptemberi betelelés után, mely a méhek megfelelő mennyiségű élelemmel való ellátását jelenti, a következő fontos esemény a méhész és főleg a méhek számára a fürtbehúzódás.  

Amikor a hőmérséklet 7-8 fok alá süllyed a méhek fürtbe húzódnak a mézzel telt lépek között, hogy így vészeljék át a telet. A méz nagy mennyiségű szénhidráttartalma miatt fűtőanyagként szolgál a számukra.

Míg a fürt közepén a méhek 20-25 fok hőmérsékletet tartanak, addig a köpenyben 12- 15 fokot lehet mérni. 12 fok alá ritkán megy a köpeny hőmérséklete, mert ha a méh testhőmérséklete 12 fok alá süllyed, akkor hidegkómába zuhan, melyet néhány óráig túl tud ugyan élni, de a feléledéshez újra melegre van szüksége.

Telelőfűrt, felülete 12-15 fok Celsius hőmérsékletű, kezünkkel is érezzük a melegét
Fotó: Hevesi Mihály

A fürt fűtését a méhek szárnyizomzatukkal végzik. A szárnyukat nem, csak azok izomzatát hozzák működésbe, rezegtetik úgy, hogy egy „kuplungrendszer” segítségével a szárnyaikat lekapcsolják az izomzatról.

A hő termeléshez a szárnyaikat tehát nem kell mozgatniuk, csak a szárnyizomzatukat. Nem véletlen, hogy szárnyizmaik testtömegük 20%-át is kiteszi, mely más rovarok szárnyizom tömegével összehasonlítva jelentős nagyságrendű.

A megfigyelések során egyértelművé vált, hogy a méhek nem a kaptárt vagy az odút fűtik, hanem csak a telelőfürtöt. Egyidejűleg, főleg a középső lépeken pusztán 15 százalékuk termel hőt, egymást csoportokban váltják ebben a tevékenységben. A hőtermelés kifelé haladva egyre csökken. A fürt „köpenyében” található méhek csak extrém esetben termelnek hőt, amikor például a méhek léputcát váltanak.

A fürt közepét, ahol az anya is tartózkodik, általában 20 fok fölött tartják. A fürt középhőmérsékletétől persze, amennyiben nincs fiasítás a lépeken, előfordulnak maximum 5 fokos eltérések lefelé vagy fölfelé.

Hogy miként képesek a fűtőméhek eldöntetni, mikor és mennyit fűtsenek ahhoz, hogy az állandó 12-25 fokos hőmérsékletet biztosítsák a maguk és társaik számára, arról csak feltételezések vannak. Lehetséges, hogy a fűtőméhek közül többen bejárják a fürtöt és az ő jelzéseik szabályozzák ezt. Mindenesetre ezt még tényszerűen nem sikerült bebizonyítani.

A méhész számára fontos lehet a fürtbe húzódás ténye. Azt jelzi, hogy egyelőre minden rendben van., semmi nem zavarja méheinket.

Behavazott kaptár kátránypapírral védett bejáróval
Fotó: Hevesi Mihály
Illetve ez az atka elleni zárókezelésre is jelzés, például oxálsav csurgatása esetén, mely ilyenkor a fürtben 90-95%-os hatásfokkal működik (egyébként pedig csak 40-50%-ossal).

A méheket télen illik nyugton hagyni, és vigyázni arra, hogy zaj ne zavarja meg őket a telelésben és a kaptár szellőzése folyamatos legyen, a hó pl. ne zárja el teljesen a kijárót.

Ezzel együtt kisebb „zaklatásokat” - mint a fólia és kartonpapírok kaptárba tétele vagy oxálcsurgatás, szublimálás, szükség esetén óvatos pincézés vagy zárthelyiségbe szállítás, ha az nem jár a fürt megbontásával -, minden további nélkül elviselik.

A fiasítás beindulásával azonban már semmiképp ne zaklassuk őket, mert az végzetes lehet számukra.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Méhek, hajók, műrajok

A nálunk honos kárpáti méh nagyszerű tulajdonságait, elsősorban munkabírását, szívósságát és kezelhetőségét rég felismerték más régiók méhészei. Még a szovjet érába nyúlik vissza az a gyakorlat, hogy Kárpátaljáról – akkor még repülőgépeken (is) – ezerszámra szállították őket a birodalom keleti vidékeire.

A repce bizonytalan jövője

A repce a méhcsaládok számára remek virágpor- és nektárforrás. Ugyanakkor marcipánszerű íze miatt közkedvelt a méze is. A német méhészújság arról számol be, hogy a repce termésterülete a tavalyihoz képest 25%-al esett vissza. Ennek oka a repce termesztésének egyre nehezebb körülményei között keresendő: aszály/hidegbetörés, továbbá a pálmaolajból készült biodízel behozatali vámjának megszűnése.

A Szigetközben, Komáromnál és a Körösöknél irtják a szúnyoglárvákat

Ezen a héten is csökkentik a szúnyoglárvák számát. A szakemberek eddig összesen 3600 hektárnyi vízfelületre juttatták ki azt a biológiai készítményt, amely a szúnyoglárvákat elpusztítja. A Szigetközben, Komárom környékén, illetve a Körösöknél lépnek fel a lárvák ellen, összesen több mint 1200 hektáron.

Vadvirágos körút a méheknek

A kanadai Calgary város tanácsosai úgy döntöttek, hogy segítenek a méheknek és a darazsaknak, azzal hogy a beépítetlen területeken a hasznos rovarok számára egy vadvirágos körutat alakítanak ki. A kezdeményezés felkeltette az iskolák és a kutatók érdeklődését.

Egyre több a méhész

Németországban mintegy 50%-al nőtt a méhészek száma az utóbbi 10 évben. A trend más fejlett nyugati országokban is megfigyelhető. A méz árának ez csak akkor tehet jót, ha egyúttal növekszik a mézfogyasztás és a hamis mézeket sikerül visszaszorítani. Fontos lenne a kezdő méhészek szaktudásának növelése.

Méhtetemekkel borították az utcát a demonstrálók

Számos aktivista tüntetett a Bayer közgyűlésének ideje alatt az agrár-vegyipari konszern székháza előtt, a méhészek kivonulása volt a leghatásosabb, akik elpusztult méhekkel szórták tele a járdát – számolt be róla a német média. Werner Baumann, az igazgatótanács elnöke elismerte, hogy a helyzet nem rózsás, a vállalat megítélése komoly veszteségeket kell lenyelniük a részvényeseknek. Ezzel együtt jó döntésnek nevezte a Monsanto megvásárlását.

Jön a beporzási támogatás

A regisztrált méhcsaládok után járó beporzási támogatás bevezetésére tett ígéretet az agrár­miniszter – jelentette be Bross Péter elnök az Országos Magyar Méhészeti Egyesület április 6-án megtartott küldöttgyűlésén Budapesten.

Méz a prériről - méhészet Kanadában

A világ második legnagyobb országában rendezik idén az Apimondiát. Bár Kanadában az 50-es években a csökkenő mézár miatt hanyatlásnak indult a méhészet, tiz éve azonban a beporzásra megnövekedett igénynek és a hobbi méhészeknek köszönhetően figyelemre méltó fellendülés tapasztalható. Még soha nem volt ennyi méhcsalád itt mint manapság.