Back to top

Legenda a sárgarépáról

A sárgarépa narancs színben pompázik, vagy éppen sárga a sárgarépa, de egyre kedveltebbek – főként saláta keverékekben – a fehér vagy lila sárgarépák. A hétköznapi és ünnepi konyha szerves részei, de mit is tudunk róla?

Ez, a háziasszonyok által kedvelt növény közép-ázsiai géncentrumból vándorolt nyugat felé, és feltehetően a mórok telepítették át az Ibériai-félszigetre, s innen jutott el spanyol közvetítéssel Európa többi országába. Fajai szinte minden kontinensen megtalálhatók.

Egyik ősi formája – a vad murok – nálunk a réteken, legelőkön, szántóföldeken gyakori gyom.

Legsokoldalúbban felhasználható zöldségnövényünk
Fotó: viniczai

Egyesek szerint igen régi eredetű kultúrnövény, ebben viszont megoszlanak a vélemények. A sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus) valószínűleg csak az i. sz. 1. század óta szerepel az emberiség étlapján. Korábban a pasztinák töltötte be azt a szerepet, amit most a sárgarépa.

A fehér sárgarépa
Fotó: viniczai

Az első írásbeli emlék a sárgarépa fogyasztásáról Ibn Al Avam, arab tudóstól származik a 12. századból; ő már különbséget tesz az ízletes, vörös színű és a zöldesbe hajló, sárgás színű répa között. Ez utóbbi magasan kiemelkedett a földből - akárcsak a mostani takarmányrépák némelyike -, mert csak attól zöldülhetett meg, hogy a koronáját a napfény érte.

Nemesítése már a 16. században megkezdődött. A faj sokszínűség ellenére a Nantes-típusok - 1864 óta, megszakítás nélkül egyike a legjobb fajtáknak - a legnépszerűbbek, a teljes globális termelés 40% -át képviselik.

Más típusok, mint például az Imperator, a Flakkee, a Berlicum, a Chantenay és a Kuroda, a különböző régiókban kedveltek (például Japánban a Kuroda) vagy különböző célú felhasználásokhoz (például a feldolgozáshoz szükséges Imperator és Berlicum típusok) nemesítették.

A sárgarépa kiemelt táplálkozási értékét nagy - 6-12 mg/100 g - karotintartalmának köszönheti.

Ez a vegyület az A-vitamin előanyaga, aminek a hiánya különféle szembetegségeket és látási elégtelenséget – mint a farkasvakságot - okoz.

Ha a sárgarépa lila...
Fotó: viniczai

A sárgarépa az egyik legfontosabb zöldségnövény világszerte, Kína termeli a legnagyobb területen (130 000 hektár), őket az Egyesült Államok (78 000 hektár), Oroszország (25 000 hektár) és Brazília (22 250 hektár) követi. 

A sárgarépa-típusok és termelési technológiák sokféleségének másik oka, hogy a gasztronómia minden területén használható zöldség.

Ki ne ismerné a sárgarépalevest, ifjú korunk finomfőzelékét, a sárgarépasnack-et és salátát, valamint a sárgarépa tortát?

Fotó: viniczai

Globálisan a sárgarépa-termelés egyharmadát exportálják, míg az olyan országok, mint Hollandia, Izrael és Dánia, az összes terményének felét külföldön értékesíti.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Agroerdészet gyümölccsel és zöldséggel

Az idén Országfásítási Programot indított az agrártárca, aminek az összes felhívása még nem jelent meg. Tudható, hogy nemcsak erdőtelepítésben lehet gondolkodni, utcafásításra, intézményi szintű faültetésre is lehetőség nyílik és agroerdészet is szóba jöhet. Ez utóbbi tervezéséhez nyújt segítséget a francia gyakorlati tapasztalatok összegzése.

Kevésbé gyümölcsöző gyümölcsöseink

„A magyarországi gyümölcstermesztés heterogén, a termelői színvonal igen változatos” - hívta fel a kialakult helyzetre a figyelmet Hunyadi István. A FruitVeb szakmai igazgatója, a Bayer Gyümölcs Szimpóziumán tartott előadásában nem fukarkodott a kritikával.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Blockchain rendszer az élelmiszer-hamisítások ellen

A globális élelmiszeripar 2024-ig körülbelül 31 milliárd dollárt spórolhat a blockchain rendszer alkalmazásával – derül ki a Juniper Research tanulmányából.

Mi vár ránk a tavalyi ellentmondásos szőlőszezon után?

A lisztharmatnak a korai kitavaszodás kedvezett, a peronoszpórának a csapadékos május, a botrítisznek pedig mindez együtt… Mi vár ránk ezek után az idén? Jól tesszük, ha bármilyen meglepetésre felkészülünk, lélekben és szakmailag egyaránt.

Bioracionális hagyma

A hazai hagymatermesztők dolgát is megnehezíti, hogy a növényvédelemben engedélyezett hatóanyagok listája folyamatosan szűkül, miközben újabb károsítók jelennek meg, a szermaradékok határértékeit pedig fokozatosan szigorítják a fogyasztóknak kínált termékekben.

Napfényt pótló tojás

Tél végére nagyon sokan szenvednek D-vitamin hiányban. Az Egyesült Királyság vezető tojásmárkájának forgalmazója, a Happy Egg Co a hiánypótlás egyik legjobb természetes forrására, a tojásra hívja fel legújabb TV-kampányában a nézők figyelmét.

A hamisítások miatt bajban vannak a termelők

A Német Méhészújság kisebb csokorba szedte a méz hamisításának és a mézzel kapcsolatos csalásoknak a legkirívóbb eseteit. Egyértelmű, hogy ez ellen nagyon komolyan fel kellene lépniük a hatóságoknak. Döbbenetes, hogy bár évek óta tudnak ezekről, és a nemzeti méhész egyesületek folyamatosan keresik meg az illetékeseket, mégis nagyon lassan érhető el érdemi változás az EU-s szabályozásban.