Back to top

Épül a fenékküszöb az Ó-Dráván

A vízvisszatartást biztosító úgynevezett fenékküszöb építésével a legnagyobb, egyben legfontosabb részéhez ért a Barcs és Péterhida között található Ó-Dráva holtág négy éve tartó élőhely-revitalizációs projektje - mondta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője kedden Barcson.

Parrag Tibor, az Európai Unió LIFE+ programjának támogatását élvező 817 ezer eurós beruházás sajtóeseményén utalt rá: a WWF Magyarország magyar és horvát partnereivel célul tűzte ki, hogy biztosítja a Dráva bal partjának leghosszabb, 15 kilométer hosszú holtágának vízellátását, javítva az állat- és növényfajok élőhelyeinek, a part menti ártéri erdők állapotát.

A jövő áprilisban befejeződő kivitelezés keretében korábban mederkotrásra, régi horgászstégek lebontására, felújítására, facsemeték ültetésére is sor került a területen - jegyezte meg.

Kiemelte, hogy a most épülő fenékküszöb a vízvisszatartáson kívül lehetővé teszi a víz mozgását, gyorsabb lefolyását egy esetleges szennyezés esetén.

Hozzátette: a műtárgynál egy úgynevezett hallépcsőt is kialakítanak, ahol a halak a duzzasztót megkerülve tudnak vándorolni a főág és a holtág között.

Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programvezetője a projekt szükségességét azzal indokolta, hogy az Ó-Dráva vízellátása a Dráva medersüllyedése miatt romlott az elmúlt évtizedekben, s ez száraz időszakokban veszélyt jelent az élőhelyekre.

E változatos, vízparti élőhelyek nagyon sok madárfaj, köztük a fekete gólya, a bakcsó, a törpegém fészkelő- és táplálkozóhelye, de nagy számban találhatók itt hüllők, kétéltűek, kevésbé ismert, de értékes halfajok is

- jegyezte meg.

Fekete gólyák
Fekete gólyák

Gruber Tamás kitért rá, a holtág revitalizációja a természetvédelem mellett kedvező hatással lehet a turizmusra és a horgászatra, a helyszín szabadidős tevékenységek kedvelt célpontja lehet a jövőben.

Az eseményen kiosztott háttéranyagban olvasható, hogy az Ó-Dráva 176 hektáros területén 17 élőhelytípust azonosítottak, ahol 90, ebből 12 fokozottan védett madárfaj, és egyebek mellett 15 halfaj fordul elő. A parton olyan hatalmas fekete nyárfák is vannak, amelyek törzskerülete meghaladja a 10 métert.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több mint 8 százalék szerint a Föld lapos

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) pszichológusai azt vizsgálták, hogy a lakosság milyen mértékben dől be a tudománytalan állításoknak és az összeesküvés-elméleteknek.

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

A Dunánál, a Velencei- és a Tisza-tónál, valamint a Szigetközben irtják a szúnyogokat

Változatlanul csapadékos az időjárás, ami az elmúlt napok napsütésével párosulva optimális fejlődési környezetet biztosít a szúnyogok számára.

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Virágos kerti tavak

Egy tó nem csak dísze lehet a kertnek, hanem a növényzetével együtt egy kisebb ökoszisztémát hoz létre, és elősegíti a biológiai egyensúly kialakulását. Érdemes olyan növényeket választani, melyek megfelelnek klimatikus viszonyinknak és gyönyörködtetnek.