Back to top

Épül a fenékküszöb az Ó-Dráván

A vízvisszatartást biztosító úgynevezett fenékküszöb építésével a legnagyobb, egyben legfontosabb részéhez ért a Barcs és Péterhida között található Ó-Dráva holtág négy éve tartó élőhely-revitalizációs projektje - mondta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője kedden Barcson.

Parrag Tibor, az Európai Unió LIFE+ programjának támogatását élvező 817 ezer eurós beruházás sajtóeseményén utalt rá: a WWF Magyarország magyar és horvát partnereivel célul tűzte ki, hogy biztosítja a Dráva bal partjának leghosszabb, 15 kilométer hosszú holtágának vízellátását, javítva az állat- és növényfajok élőhelyeinek, a part menti ártéri erdők állapotát.

A jövő áprilisban befejeződő kivitelezés keretében korábban mederkotrásra, régi horgászstégek lebontására, felújítására, facsemeték ültetésére is sor került a területen - jegyezte meg.

Kiemelte, hogy a most épülő fenékküszöb a vízvisszatartáson kívül lehetővé teszi a víz mozgását, gyorsabb lefolyását egy esetleges szennyezés esetén.

Hozzátette: a műtárgynál egy úgynevezett hallépcsőt is kialakítanak, ahol a halak a duzzasztót megkerülve tudnak vándorolni a főág és a holtág között.

Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programvezetője a projekt szükségességét azzal indokolta, hogy az Ó-Dráva vízellátása a Dráva medersüllyedése miatt romlott az elmúlt évtizedekben, s ez száraz időszakokban veszélyt jelent az élőhelyekre.

E változatos, vízparti élőhelyek nagyon sok madárfaj, köztük a fekete gólya, a bakcsó, a törpegém fészkelő- és táplálkozóhelye, de nagy számban találhatók itt hüllők, kétéltűek, kevésbé ismert, de értékes halfajok is

- jegyezte meg.

Fekete gólyák
Fekete gólyák

Gruber Tamás kitért rá, a holtág revitalizációja a természetvédelem mellett kedvező hatással lehet a turizmusra és a horgászatra, a helyszín szabadidős tevékenységek kedvelt célpontja lehet a jövőben.

Az eseményen kiosztott háttéranyagban olvasható, hogy az Ó-Dráva 176 hektáros területén 17 élőhelytípust azonosítottak, ahol 90, ebből 12 fokozottan védett madárfaj, és egyebek mellett 15 halfaj fordul elő. A parton olyan hatalmas fekete nyárfák is vannak, amelyek törzskerülete meghaladja a 10 métert.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért jön közel a róka?

Az erdők, mezők állatai közül több faj alkalmazkodik az ember teremtette mesterséges környezethez és szívesen fogadja el azt élőhelyként. A vadon élő állat és az ember közvetlen érintkezése azonban gyakran szélsőséges érzelmeket vált ki.

Fiatal Gazda Klub: gazdálkodási kockázatok kezelése

Családi gazdálkodók, kertészek, állattenyésztők, méhészek jöttek el a Fiatal Gazda Klub legutóbbi rendezvényére. A Kecskeméti Fiatal Gazda Oktató és Tanácsadó Központban a hallgatóság soraiban olyan ifjú szakemberekkel találkozhattunk, akik még keresik a helyüket, azokat a területeket, ahol a boldogulásukat vélik megtalálni.

„Megtanulunk együtt élni a tűzzel”

Az EU négymillió eurót ajánlott fel tizenöt erdőtűz-specialista szakértő kiképzésére abból a megfontolásból, hogy a klímaváltozás velejárójaként mind gyakoribbak lesznek Európában is a természetes vegetációban kiütő tüzek. A projektet a hollandiai Wageingen Egyetem koordinálja, olvasható az intézmény negyedéves kiadványának legfrissebb számában.

A fásítás élhetőbb környezetet teremt a városokban

Fontos gyarapítani erdeink területét, és gondozni a faállományt, de legalább ennyire lényeges, hogy a településeken, városokban élők életminőségét faültetéssel, vagy éppen a meglévők karbantartásával jobbá tegyük – fogalmazott Feldman Zsolt az Országfásítási Program kaposvári állomásán.

Egyszerűbben tájékozódhatnak a turisták a Visegrádi-hegységben

Több mint 11 kilométer hosszan újultak meg a turistajelzések a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészetének a területén. E mellett számos helyen új turistajelzéseket is felfestettek, és megszűntették a régi nem szabványos jelzéseket, hogy egyszerűsítsék az erdei tájékozódást.

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

Sokkal több élelmet biztosíthatnak az óceánok

A vízi élelmiszertermelés általában kisebb hatással van az éghajlatra, mint a földművelés, emellett az óceánból kinyert táplálék tápanyagokban gazdag.

Felavatták a Bükk-vidék Geopark Központot és Panziót

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hidat jelent az ember, a táj és a természeti értékek között - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Bükk-vidék Geopark Központ és Geopark Panzió átadási ünnepségén, szerdán, Bükkszentkereszten.

Megfázás, meghűlés megelőzésében és kezelésében nagy segítség a hazai gyógynövény

A hideg idő beköszöntével igen gyakori a megfázás, meghűlés. A betegségek megelőzése és az enyhébb lefolyású meghűléses megbetegedések természetes gyógymódokkal és a Magyarországon termett gyógynövényekkel orvosolhatóak. A hazai fogyasztók nagy kedvencei a kamillavirágzat, a bodza és hársfavirág, valamint a csipkebogyó, amelyek gyűjtése és termesztése a munkaerőhiány miatt komoly veszélybe került.

Legyőzi az akadályokat

Pár hónappal ezelőtt, közös érdeklődési körünk kapcsán, néhány fotón figyeltem fel a „féllábú srácra”, Keresztes Zsoltra, majd a Spartan Race idei első Beast futamának egy rövid szakaszán együtt haladtunk az eplényi akadálypályán. Akkor ott könnyedén sikerült neki olyan akadály is, amelyen a versenytársammal elbuktunk.