Back to top

A méret a lényeg: kecskék és a klímaváltozás

Az elmúlt hónapokban testközelből érezhettük, milyen az, ha megbolondul az időjárás. De mit hoz a jövő, hogyan készülhetünk, tudunk-e készülni a változásokra? A kis kérődzők metángáz kibocsátása sokkal kisebb, mint a szarvasmarháké, ugyanakkor tej és hús előállítására éppúgy képesek.

Ismeretes, hogy a kérődzők emésztése közben igen jelentős mennyiségű metán szabadul fel, mely gáz „feketelistás”, az üvegházhatásért felelős gázok között tartják számon. A nagy testű kérődzők, mint a szarvasmarha, különösen sok metánt (és egyéb gázokat) termelnek, pont ez teszi lehetővé, hogy egyes gazdaságok fűtésre használják a „megtermelt” trágyát.

De a metán nem csak a tárgyában, az alomban van jelen, hanem kérődzéskor, emésztéskor a bendőből távozó gázok formájában is, ami nehezebben mérhető, de ettől még jelentős mennyiségű.

A kis kérődzők metángáz kibocsátása sokkal kisebb, mint a szarvasmarháké, ugyanakkor tej és hús előállítására éppúgy képesek. Ezért a klímaváltozással leginkább érintett és veszélyeztetett országokban kormányprogrammal segítik a gazdákat a szarvasmarháról a kiskérődzőre (kecske és juhtartás) való áttérésre, így csökkentve az üvegházhatás káros folyamatait. Magyarországon egyelőre úgy tűnik, ez nem cél, de vannak a kecske (és juh) tartásának, tenyésztésének olyan vonatkozásai, az ezeket kutató és alkalmazó szakembereknek olyan megfigyelései, amelyeket érdemes itthon is megfontolni. Az, hogy milyen mérvű és merre ható változás történik klímánkban, előreláthatatlan, de hogy baj van, azt mindannyian megéreztük az elmúlt néhány évben.

Alkalmazkodóképesség

A kistestű kérődzők sokkal gyorsabban és könnyebben alkalmazkodnak a szélsőséges időjáráshoz, mint a szarvasmarhák. A kecskék és sok juhfajta ráadásul „helyből” a szárazabb klímára lett „kitalálva”, sivatagi körülmények közé. Gondoljunk csak a manapság egyre divatosabb lógófülű fajtákra.

A szarvasmarhák számára kedvező hőmérsékleti körülményeket messze meghaladó értékeken (meleg) a kecskék termeléscsökkenés nélkül megélnek, ahogy száraz és hideg időszakban is.

Tűréshatáraik jóval tágabbak, mint a tejelő marháké. Igazából az esőt nem szeretik, a hosszan tartó nedves időszakokat. Indiában, amely igen komolyan érintett a témában, már olyan mélységekben tart a kutatás, hogy extrém kísérleteket végeznek kecskefajtákkal, így kialakulhat egy vagy több olyan populáció, amely az extrém, forró szárazságot hosszú távon, komolyabb termeléskiesés nélkül is kibírja.

Létezik egy fehérjeszerkezet, amely genetikailag teszi strapabíróvá ezt a típust – állítja Nazan-Koluman Darcan, hindi kutató állatorvos, aki egész életét a kecskéknek szenteli. Az a protein teszi a Salem Black nevű fajtát extrém ellenállóvá, ezzel a fajtával és keresztezéseivel próbálják meg jobban hőtűrővé tenni a jövőben egyes indiai területek állatállományát.

Salem Black
Salem Black

Afrikában, ahol a szarvasmarhatartás a szárazság miatt szó szerint bedöglött, a farmerek sorra cserélik le a marhát kecskékre, és ebben az állam is segíti őket. Ott olyannyira felértékelődtek a jó minőségű, szárazságtűrő és mégis jól termelő fajták, hogy – igaz, ottani körülmények között – egy 30 anyás nyáj nemcsak eltart egy családot, de az értékesített szaporulatból konkrétan házat, új istállót építenek a dél afrikai farmerek. A kormány külön támogatja, hogy a nők és a gyerekek is aktív részesei legyenek a kecskékkel való munkának, így a termelésnek, amíg a szarvasmarhákkal való munka arrafele (is) egyértelműen férfimunka. És, ahogy Indiában, úgy a fekete kontinensen is a hús- és a tejhasznú állomány, illetve a kettőshasznú egyaránt növekszik.

Változó táplálékforrás

Amíg a szarvasmarha, pláne nagyüzemi körülmények között, folyamatos, jó minőségű rétiszénát, lucernát igényel(ne), a kecske elvileg jól megvan a silányabb legelőn. Igen ám, de a silányabb nem biztos, hogy tényleg az.

A parlagfüves, gyomos, elburjánzott területet csak kecskével lehet karbantartani, és ennek kaszálmánya is értékes takarmány – pedig a „normális állattenyésztő” ezt maximum felgyújtja.

Olyan évünk volt, amikor a vetett lucernát kiölte a parlagfű, egyszerűen túlnőtte az értékes takarmánynövényt – ez a parlagfüves, ürmös, mindenféle növényt és kevés lucernát tartalmazó elegy azonban télen a legjobb kecskeszénák közé tartozik majd. Várhatóan egyre több ilyen év jön, ahogy elnézem az előrejelzéseket.

Az eddig lenézett, közutálatnak örvendő növények egyre nagyobb területet „szakítanak ki” maguknak a takarmánynövények vetésterületein, pláne a friss vetés évében, vagy amikor kezd kiöregedni az állomány. Ezt azonban a ló és a marha, de még a birka sem eszi meg. Tehát: vagy kidobjuk az első és záró év kaszálmányát, így helyből két évvel csökkentjük a betakarítható terület kihasználtságát, vagy kecskét tartunk, amely gyomosan és tisztán is tökéletesen hasznosítani fogja az „anyagot”. Újabb és újabb növényfajok tűnnek fel, amelyket vagy a klímaváltozás hoz ide magától, vagy mi magunk ültetjük, hogy kivédjük a klímaváltozás hatásait.

A selyemkóró (vaddohány), az aranyvessző mind invazív, nagy területen elszaporodott faj, melyekkel igazán csak a kecske bír, és jó étvággyal fogyasztja

(a selyemkórót csak szikkadás után, szénaként), de sok ilyen faj van. A nagy divat, a smaragdfa levele pedig elsőrendű takarmány magas fehérjetartalma miatt (az enyémek úgy rákaptak néhány pillanat alatt, hogy kitakarították az oxyfa ültetvényemet egy óvatlan délutánon). A kecske tehát képes és tud az „alternatív” megoldásokhoz viszonylag gyorsan alkalmazkodni, visszaesés nélkül. A nagy testű kérődzőknél ez az elsősorban fűfélékre és lucernára alapozott takarmányozás a nagyfokú monodiéta és a fiziológiás sajátosságok miatt nagyon nehéz, vagy lehetetlen...

Védekezés a tüzek, sivatagosodás ellen

Spanyolországban, Portugáliában az elmúlt évek komoly erdőtüzei nyomán több százas, akár ezres kecskenyájakat hajtanak ki a veszélyesnek minősíthető területekre. Ezeknek az állatoknak semmi más feladatuk nincs, mint amihez leginkább értenek: a talajszinttől kb. két méteres magasságig takarítják az erdőt, lerágják az ágakat, hajtásokat, felszedik a lehullott faleveleket, így akadályozzák meg a nagy mennyiségű száraz anyag felhalmozódását és esetleges belobbanáskor a lángok továbbterjedését. Biztosan van benne ráció, nem hinném, hogy „csak úgy” kitelepítenek az erdőségekbe több ezer állatot, ha ennek semmi haszna nincs.

Állítólag az elsivatagosodás egyik oka is az volt, hogy a legelő állatokat (legelő és vándorló) felváltotta a helyhez kötött nagyüzemi, lezsaroló állattartás és növénytermesztés .

A vándorló állatok, például a legelő kecskék ürülékükkel trágyázzák a földet, bundájukon, „bogyójukkal” széthordják a növényi szaporítóanyagot, így az utánpótlás folyamatos. A sivatagosodó területek zöldítési programjában (amiben magyarok is szép számmal részt vesznek) fontos szerepet kapnak bizonyos növények mellett a vándorló állatok is.

A kecskék és a víz

A már említett hindi kutató Törökországban, egy kísérletben vizsgálta a bajor barna (tehát tejelő állomány!) keresztezett egyedeit (75% BB és 25% parlagi jellegű ) vízhiányos környezetben. Természetesen csökkent az állatok termelése, de egészségük és kondíciójuk nem romlott az 5 hetes, július közepétől augusztus végéig tartó kísérletben. Fiziológiai eredményeik (állandó laborvizsgálatok) komoly alkalmazkodási reakciókat mutattak ki, illetve megváltozott a viselkedésük (sokkal többet pihentek, keveset mozogtak), de gyakorlatilag semmilyen hosszú távú károsodást nem szenvedtek.

Gondoljunk bele, 30 napon keresztül, a napi átlag 34,2 C-fok volt, a „leghidegebb” 23,1, a legmelegebb 42 °C.

Gondoljunk bele! És abba is, hogy Magyarországon az utóbbi években milyen erősen megnövekedett a hőségnapok száma, melyek hasonló értékkel bírnak, mint a törökországi helyszínen. Zárt, tejelő marhát tartó telepeken ezt csak az állatok hűtésével (légkondicionáló, párásító ) lehet kibírni, de megtérül-e ez a többletkiadás? A válasz egyértelmű. Folytatjuk...

Pallagi Zsuzsanna

GerecseKecske Neszmély

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.