Back to top

Precíziós gazdálkodás: innovációs lehetőségek a húsmarhaágazatban

Kétnapos konferenciát szervezett tagjainak a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete, ahol kiemelten foglalkoztak a támogatási lehetőségek várható változásaival, a korszerű tenyésztéstechnológiák és a precíziós gazdálkodás kihívásaival és új lehetőségeivel, továbbá a legeltetés és az állategészségügy stratégiai kérdéseivel.

Nagyon sok újdonság, új megoldás, technológia születik manapság szerte a világban, amit a gazdáknak a napi munka mellett szinte lehetetlen követni. De aki nem tart lépést az új ismeretekkel, az lemarad, az nem tud versenyben maradni. A gazdák többsége tisztában is van ezzel, és igényli a szakmai szervezetek segítségét ismereteik bővítéséhez.

A Magyar Charolais Tenyésztők Szövetsége aktívan részt vesz a tagjai tájékoztatásában, továbbképzésében. Szakmai kiadványokkal, rendezvényekkel támogatják termelőiket. Évente több alkalommal szerveznek szakmai napokat egy-egy aktuális téma ismertetésére, megvitatására, és minden évben megtartják kétnapos szakmai konferenciájukat is.

- Az idén immár hetedik alkalommal rendezzük meg húsmarhatenyésztési, időszerű kérdésekkel foglalkozó konferenciánkat. Ezúttal az ágazatban rejlő innovációs lehetőségeket vesszük sorra, és ezúttal is olyan előadókat hívtunk meg, akiktől sokat tanulhatunk – mondta Bujdosó Márton, az egyesület elnöke.

- Bár a marha hosszú biológiai periódusú állat, az események mégis gyorsan pörögnek, az újdonságokról tudnunk kell, alkalmaznunk kell, ahhoz hogy piacon tudjunk maradni.

Fontos a változások követése, akkor is ,ha időnként jelentős igénybevételt követel meg mindenkitől. Az új állattenyésztési törvény lehetővé teszi, hogy nemzetközi szinten akár több tenyésztő szervezet is részt vehessen egy-egy ország állattenyésztési munkájában. Sok-sok állatfajnál ez piacszerzési lehetőséget jelenthet. Nem önzetlen segítséget, tudásátadást, hanem nagyon kemény piacszerzést.

- A szarvasmarhánál várhatóan ez nem lesz annyira éles helyzet, de azért komoly verseny elé állítja a tenyésztőszervezeteket. A szarvasmar-fajtaegyesületek többsége jól, sikeresen működik, nem hiszem, hogy túl nagy invázió lesz ezen a területen külföldről, de mindenképpen fel kell készülni erre a helyzetre – tette hozzá az elnök. - De az biztos, hogy a mostani tenyésztőszervezeteket ez mindenképpen fel fogja pörgetni, és bizonyosan még intenzívebben tevékenykednek majd a tagok érdekébe. Az újdonság, a külföldi sokszor kecsegtetőbb…  

De azt már megtapasztalhattuk az elmúlt 20 évben, hogy aki idejött, az nem azért tette ezt, hogy nekünk sokkal jobb legyen, sokkal inkább azért, hogy több profitot szerezzen magának. Mi pedig az olcsóbb munkaerővel, megbízhatóan szolgáltuk őket.

Át kell gondolni tehát, hogy saját, meglévő szervezeteinket mennyire tartjuk tiszteletben, mennyire tartjuk fontosnak, az új világ és a csoda csak a mi munkánk által tud eljönni – emelte ki Bujdosó Márton.

Németh Gyyörgynek a kisfia is segített a felvezetésnél
Fotó: K.k.

A gazdák nagyobb jövedelmezősége, az ágazat hosszú távú versenyképességének előfeltétele a húsmarhatenyésztés hatékonyságának javítása; a fajlagos költségek csökkentése; az egységnyi területen előállított termék minőségének és mennyiségének növelése; az eredményességünk támogatásoktól való függőségének csökkentése. Ugyanakkor egyre jelentősebb ágazatpolitikai szempont a környezeti lábnyom csökkentése. Azokban az országokban fejlődik egy fajta, vagy egy ágazat, amelynek közössége képes a változó követelményeknek – lehetőség szerint a versenytársaknál jobban – megfelelni – húzta alá Domokos Zoltán, az egyesület ügyvezetője.

Az egyesület - reményeik szerint - még az idén elkészül egy olyan DOLLÁR INDEX kialakításával, amely a tenyészállatokra számított TÉ-ei, a hazai körülményekhez alakított súlyozásával dollárértéket ad egy-egy állatnak – kifejezve, hogy az állat egy utódja az átlaghoz képest mennyivel több, vagy éppen kevesebb hasznot hajt.

Dolgoznak továbbá egy olyan szoftver fejlesztésén, mely sokat segíthetne a gazdáknak a gazdálkodásuk hatékonyságát a hazai átlaggaal és a legjobb nemzetközi értékekkel való összehasonlításban. Ez a termelést jellemző mutatók 1-1 gyenge értéke esetén azt is javasolja, hogy melyek azok a mögöttes tevékenységek, amelyek átvilágítása szükséges. Domokos Zoltán szerint beszélhetnének arról is, hogy a takarmányhasznosítás hatékonyságára történő – máshol régóta működő ‑ hazai szelekció beindításával könnyedény csökkenthetnénk 10 százalékkal az egységnyi termeléshez szükséges takarmány mennyiségét, vagy a globális felmelegedésben szerepet játszó gázkibocsátást 25 százalékkal.

- Ezek a lehetőségek is rámutatnak, hogy a hagyományos tenyésztési és egyéb technológiai ismeretek mellett a kutatás, fejlesztés és innováció óriási hatékonyságnövelő erővel bír.

Mivel a húsmarhaágazat egyike a legtermészetközelibb, legextenzívebb állattenyésztési ágazatoknak, ezért az elmúlt időszakban viszonylag kisebb igény volt a költséges, az intenzív termelésű ágazatokba már korábban begyűrűzött újszerű, digitális technológiák alkalmazására.

Rá kell azonban ébrednünk, hogy esetenként nálunk is égető munkaerőhiány jelentkezik, és az ember nem képes a ma elvárt pontossággal dolgozni.

A termékenység még magasabb szintű kihasználásának és az egyéb szempontok igénye, pl. a szelekció, az élelmiszer és a vagyonbiztonság stb. elengedhetetlenné teszik a változtatást, az új technológiák alkalmazását.

Nem mindig elég a felismerés, hogy változtatni szükséges, ismernünk kell a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, azok hozzáadott értékét és persze a költségeit is. Nem elég csak azt tudnunk, hogy Magyarországon jelenleg milyen új lehetőségeket kínálnak az erre szakosodott hazai vállalkozások, de szükségünk lenne ágazati szintű innovációfigyelő és bevezetését segítő rendszerre is. Nem kellene évtizedig várni a világban már létező, jelentős hatékonyságnövelő újdonságok hazai köztudatba kerüléséig, és különösen a bevezetéséig – hangsúlyozta az ügyvezető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

Állatgyógyászat: középpontban az antibiotikum rezisztencia és a Brexit

Magyarországon üléseztek az Európai Unió állatgyógyászati készítmények engedélyezésével foglalkozó szakemberei.

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.