0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Stájer-házi foglalkozások

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2002-ben létesítette erdészeti erdei iskoláját a Kőszegi-hegységben, a Stájer-házak egyikében. Majd két év múlva az egykori istálló és raktár helyén elkészült az erdei szálló, s azóta fogadhatunk osztályokat, csoportokat többnapos programra is. A másik egykori erdészházban pedig már 1996-ban kialakították az Erdészeti Múzeumot.

12 állomásos tanösvény

A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskolához tartozik a 2015-ben létesített Öreg bükk Tanösvény, amely a közeli erdőben halad 2,5 kilométer hosszan, 12 állomással. Ezek:

  1. Köszöntő
  2. Hegyi csermely állatai
  3. Az erdő sokfélesége (forgatható kockák kiegészítő táblával)
  4. Kétéltűek Hüllők
  5. Madarak I. – a darázsölyvtől a fehérhátú harkályig
  6. Madarak II. – énekesmadarak
  7. Kisemlősök
  8. Szőrmés ragadozók
  9. Vadfajok a Kőszegi-hegységben Virágos növények (forgatható kockák, ismertető szöveggel)
  10. A Kőszegi-hegység kutatói és gondozói

A szálló négy szobájában összesen 30 főt tudunk egy időben elhelyezni. Minden szobához vizesblokk csatlakozik, továbbá jól felszerelt konyha is rendelkezésre áll. Negyedik építményünk a lebontott munkásszálló alapján kialakított terasz, mely részben esőbeálló, és mellette kijelölt tűzrakó hely található.

A Stájer-házak a Kőszegi-hegység északi oldalán állnak, Kőszeg várostól 10 kilométerre aszfaltozott erdészeti úton érhetők el.

Bár az útnak az Okmányos/Kincs-pihenőtől induló szakasza elzárt a közforgalom elől, az erdei iskolába érkező vendégek természetesen kapnak úthasználati engedélyt. Velemből is megközelíthetők a Stájer-házak, a Szent Vid- és a Hörmann-forrás érintésével, hasonlóan, mint Kőszeg felől. A Stájer-házak mellett vezet az Országos Kéktúra nyomvonala, amelynek egyik végpontja az Írott-kő, s ahová az erdei iskolásokkal is felmegyünk közepes túránk keretében.

Honnan ered a Stájer-házak elnevezése?

A név eredetének magyarázata kiváló lehetőség az erdőgazdálkodás történetének felvázolására, mely egyben erdőpedagógiai programunk alapja is. Mindenekelőtt azonban meghatározzuk: mi is az erdő? A kérdésre aztán, hogy mi az erdő haszna az ember számára, a gyerekek szinte kivitel nélkül azt válaszolják: tisztítja a levegőt. Természetesen meg- erősítjük ezt, azonban rávezetjük őket, hogy

az erdő legfőbb haszna még napjainkban is a faanyag.

Megbeszéljük a mellékhaszonvételeket is: a vadgazdálkodást, az erdei melléktermékeket, és a közjó szempontjából történő haszonvételt, hisz az erdei iskolai szolgáltatás is az utóbbihoz tartozik. Nem mindegy viszont, hogyan végezzük az erdei haszonvételt. Elmagyarázzuk a tartamosság fogalmát, s hogy mióta szabályozzák hazánkban az erdei haszonvételt.

Mária Terézia erdőrendtartása, melyet „anyai kegyes gondviselésünk és szorgalmatosságunkból” eredően, „rendelés” a szabad királyi városok számára „parancs” értékű volt, ám akkortájt nem voltak még Magyarországon a „rendelés” előírásaihoz értő szakemberek, azaz erdészek.

Kőszeg Szabad Királyi Város ezért a szomszédos Stájerországból szerződtetett két erdészt, háromezer hektáros erdőbirtokára, így téve eleget a királyi rendelésnek. A családjukkal érkező erdészek számára épült házakat a kőszegiek róluk nevezték el Steyereknek, Stájeroknak, Stájer-házaknak. A stájer erdészek kiváló munkát végeztek, mely példát mutathatott a környező birtokok számára is, így talán nem meglepő, hogy az 1857. évi kataszteri térképen a Kőszegi-hegységben két Stájer-házat is találunk. A kőszegi mellett (Steyerhaeusel) a másik Velem területén (Steirer Häusel) látható. A velemi erdő akkor a rohonci Batthyány-birtokhoz tartozott, s föltehetően a jó példa alapján, ide is stájer erdészt telepítettek. Később az egykori erdészház romját Favágóház néven emlegették a helybeliek.

Az 1770-től felépült kőszegi Stájer-házakban 1965-ig lakhattak az egymást váltó erdészcsaládok. Kőszeg város erdeje a II. világháborút követően állami tulajdonba került, zöme a kárpótlást követően is az maradt, amelynek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. A rendszerváltozás előtt a Stájer-házak a határsávba estek, ezért nem voltak látogathatók.

A Stájer-házak története tehát erdészettörténet, de bemutatása közben földrajzi, történelmi és földmérési ismereteket is igyekszünk átadni a gyermekeknek.

Néhány foglalkozásunk: Az erdő növényvilága; Az erdő állatvilága; Erdei fák és cserjék; Vadgazdálkodás; Szereti-e az erdész a kócsagot?; Madárgyűrűzés. A foglalkozásokat mindenekelőtt az erdőben, rövidebb-hosszabb túra keretében tartjuk, a tanteremben előadásokat vetítünk, s az állatvilág bemutatásához az iskola és a múzeum preparátumait is használjuk.

Erdei iskolánkban idén már ötödször láttuk vendégül a csíkszeredai József Attila Általános Iskola gyermekcsoportját. A velük töltött hét során bejártuk Vas megye legérdekesebb tájait, templomait, múzeumait, a szomszéd megyékbe is átlátogattunk, és kirándultunk már a Balatonhoz is.

Szombathelyi központunk parkjában, valamint a Sárvár környéki Farkas-erdőben is tartunk erdei iskolai foglalkozásokat, s központunkban rendezzük meg a Méhek Napját is az Országos Magyar Méhészeti Egyesület helyi szervezetével közösen.

Varga László
Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Forrás: A Mi Erdőnk