Back to top

A sikergyáros szója magyar specialitás lehet

Miközben egyes növények termesztésében évről évre ingadozások tanui lehetünk, a szója népszerűsége világszerte nő. Míg tavaly 331-333 millió tonnát állítottak elő, idén ez a mennnyiség legalább 20 százalékkal fogja azt meghaladni.

„Hiába az unió 800-900 ezer hektáros vetésterülete, az elmúlt időszakban 14 millió tonna szójabab és 18 millió tonna szójadara behozatalára kényszerült”- mutatott rá köszöntőjében Zászlós Tibor. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasáfgért felelős alelnöke mindezt a Kamara és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület által meghirdetett Szója Fórum rendezvényén jelentette ki.

A hazai szójatermesztők előtt óriási lehetőségek állnak. Olyan piacon tudunk megjelenni, ahol nincsenek értékesítési gondok.

A magyar gazdák a 2017-es, rekordnak számító évben 77 ezer hektáron termesztettek szóját, azóta 60-70 ezer hektár között mozog. Úgy tűnik, az elmúlt évek alatt kiismertük a növény, megtanultuk termeszteni. Mi sem jelzi jobban, mint az idei aszályosnak mondható időjárás mellett is országosan közel 3 tonnás termésátlagot értünk el. A deklaráltan GMO mentes szóját szívesen látják nyugaton, ám – tette hozzá Zászlós Tibor – gyakorta az árba beleszámolják a támogatások összegét.

„Felnőttkorba lépett a magyar szójatermesztés”- szögezte le Nagy István. Az agrárminiszter kiemelte,  az idei 60 ezer hektárnyi területen elért 2,94 tonnás termésátlag is ezt bizonyítja. A szakember hozzátette, a hazai termés mennyisége még mindig elmarad az állattenyésztésünk 540 ezer tonnás fehérje igénye mellett, s akkor még nem számoltuk hozzá az emberi fogyasztásra szánt szóját.

Nagy István: A szóját nagyobb feldolgozottsági fokon kell kiszállítani
Fotó: pelsőzci

A szaktárca vezetője kiemelte, a magyar gazdák megtanultak szóját termeszteni, amihez némi segítség – az Egyesület és a szaktanácsadók munkája – is kellett. A rövidtávú célkitűzés, a 100 ezer hektár és a stabil 3 tonnás termésátlag elérése.

A magyar agrárium teljesítmény kényszerben van a fehérje területén. Az elkövetkező 10 éven belül 40 százalékkal több fehérjére lesz szükséges a világnak, s ebben a szója megkerülhetetlen.

A GMO mentesség ugyan piaci előnyt jelent számunkra az értékesítésnél, ám ezt a végtermékben nem tudjuk érvényesíteni. Ugyanis az importunk zöme Dél-Amerikából, s onnan csak GMO szója érkezik. „A kiváló beltartalommal rendelkező magyar szójabab Ausztria felé hagyja el a határt, s nem akarjuk az ottani vállalkozókat támogatni”- fogalmazta meg véleményét Nagy István. Fontos lenne, hogy a szójababot itthon dolgozzák fel – s ezzel együtt mondhatnánk, hogy a magyar élelmiszer GMO mentes szójából készült -, amihez a 40 milliárdos élelmiszeripari beruházásokra fordítható támogatási összegből lehetne pályázni.

Ugyan a termőterület növekedésének vannak korlátai, de a szakember véleménye szerint 300-350 ezer tonna szóját – ami az importunk fele - itthon kellene előállítani.

Fontos növény a szója, ám vannak alternatív növények, melyeket elő kellene venni. Így nagyobb figyelem irányulhatna a babra, a borsóra, a szegletes lednekre vagy éppen a lucernára, amihez a tudomány hozzájárulása is kell.

„Ma már az emészthető fehérje mérése nem ad elég információt, inkább aminosav szinten kellene levezetni a beltartalmat”- hangsúlyozta a tárcavezető, hogy ezek az információk rendelkezésre állnak, csak a gyakorlatba való átültetésük késik.

Nagy Nikoletta Edit, a Kerpely Kálmán Doktori Iskola szakértője a közép-magyarországi régióban végzett szójatermesztési kísérletekről számolt be. Három helyszínen – Cegléd, Vácszentlászló és Újhartyán – három fajtát vizsgáltak. Mint elmondta,

a hozam nem csak a fajtaválasztástól függ, nagy szerepe van a talajnak, a tápanyag utánpótlásnak és a fajtához illó tőszámnak, a sortávolságnak. Emellett a szója növényvédelmében kiemelt fontosságú a gyomirtás.

Szójaaratás a Zala megyei Gelsesziget határában.
Szójaaratás a Zala megyei Gelsesziget határában.
Fotó: MTI - Varga György

„Esőerdőt irtani drága műfaj” - utalt a környezetvédők vádjaira Fülöp Péter, az UBM Feed Kft. kereskedelmi igazgatója. A szakember elmondta, a világ szójatermesztésének 80 százalékát az USA, Brazília és Argentína adja. Ugyanakkor az árakat napjainkban nagyban meghatározza az Usa-Kína kereskedelmi háború az árakat. Rekordközeli terméssel számolhatunk, s ezzel együtt nővekedhetnek az átmenő készletek.

Bizonytalanságot okoz viszont, hogy Kínában is kitört a sertéspestis, súlyosabb esetben az állomány 20 százalékát kell megsemmisíteni, ami százmilliós nagyságrendet jelent. Ez pedig alapvetően határozhatja meg a keresletet.

Oroszország és Ukrajna növelte termelését, mintegy 8,7 millió tonna szójababbal számolhatunk idén, s az olaszok is 3,4 tonnás csúcsterméssel számolnak 340 ezer hektáron. Franciaországban a szárazság miatt alig érték el a 2,6 tonnát – 153 ezer hektáron –, s a románok sem teljesítették túl a hektáronkénti 2,2 tonnát. Az unióban összességében 2 százalékkal, 990 ezer hektárra nőtt a vetésterület.

A Fórum keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ között stratégiai együttműködés aláírására került sor.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, az elmúlt évben kezdték kidolgozni a fehérjetakarmány programot, melyben különböző szakmai szervezetek is részt vesznek. Ez a program nem csak a szójáról szól, több alternatív növényt is vizsgálnak, 4-5 éven belül gyakorlati eredményeket szeretnének felmutatni.

Mintegy száz éve indult az első fehérje program Magyarországon, s a legfontosabb kérdések azóta sem változtak. Vadász Attila, az Egyesület elnöke kiemelte, hogy szervezetük fordulóponthoz ért, aminek egyik fontos állomása az együttműködés aláírása. A korábbi 2 tonnás termésátlaggal szemben az elmúlt években közel 3 tonnáról számolhatunk be, ám a genetikában vannak még tartalékok, s messze vagyunk még attól, hogy a 6-7 tonnás csúcsot elérjük.

Gyuricza Csaba, Vadász Attila és Zászlós Tibor az együttműködés aláírói
Fotó: pelsőczi

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Erős felhatalmazás a brüsszeli tárgyalásokra

Példaértékű összefogással erős meghatalmazást adott a magyar gazdatársadalom az őket képviselők kezébe az új uniós ciklus tárgyalásaira, hangzott el az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz sajtótájékoztatóján. Az uniós agrártámogatások tervezett csökkentése miatt indítottak petíciót a gazdatársadalom képviselői, és a tiltakozáshoz közel 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze.

Egyre kedvezőbbek a világgazdasági kilátások a cégvezetők szerint

A bizonytalan geopolitikai hangulat ellenére is világszerte optimisták a cégvezetők a makrogazdasági kilátásokkal kapcsolatban – állapítja meg az EY legfrissebb, 2900 felsővezető megkérdezésével készült tőkebizalmi elemzése – olvasható a cég Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében.

Új külpiaci távlatokat nyithat a magyar agrárdigitalizáció

Az Agrárminisztérium kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az agrárpálya vonzóvá tételével, új, digitális tudás, készségek, szemlélet elősegítésével támogassa a gazdálkodást választó vidéki fiatalokat.

Családi öntözőrendszert adtak át Somodoron

A Vidékfejlesztési Program kiemelt szerepet szán az öntözésfejlesztés ösztönzésére. Az 50 milliárd forint keretösszegű pályázati forrásból megvalósuló beruházások termelékenyebb gazdálkodást, jobb jövedelmezőséget, biztosabb jövőt ígérnek a gazdálkodóknak – fogalmazott Feldman Zsolt, a somodori Gabriella-major öntözőrendszerének ünnepélyes átadásán.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

Logisztikai központ és takarmánygyár

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének társaságában avatta fel a topolyai ipari parkban a KITE Zrt. logisztikai központját és a csantavéri Gebi Kft. újonnan kiépített, nagy kapacitású napraforgó-tárolóit és feldolgozóüzemét.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Robottraktor Japánból - videó

A G20 szervezetben részt vevő országok mezőgazdasági miniszterei számára mutatott be egy robottraktort a múlt héten a japán Iseki cég. A munkagép nem igényel üzemeltetőt, és megfelelően reagál az akadályokra.