Back to top

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.

Az eljárás annyira megbízható, hogy a teljesen tiszta, nehézfémmentes készítmény akár biogazdaságokban is használható. A magas cink- és magántartalmú anyagot a világ számos pontján tesztelik, és már kereskedelmi forgalomban is kapható ZM-Grow néven. A finn vállalkozás Magyarországon is tárgyal potenciális viszonteladókkal.

Mint azt a Tracegrow vezérigazgatója, Tatu Leppänen a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, a máskülönben veszélyes hulladéknak minősülő

használt elemekből olyan hatékonyan tudják kivonni a növények számára hasznosítható cinket és mangánt, hogy a lombtrágya teljes mértékben mentes lesz az elemben található nehézfémektől, a kadmiumtól, nikkeltől és higanytól.

A cég folyamatosan ellenőrzi a készterméket, és egy független hatóság is felügyeli a tisztaságát. Így csak garantáltan biztonságos termékeket értékesítenek. Olyannyira tiszta anyagot kapnak az eljárás eredményeként, hogy a finn cég lombtrágyája a hatályos szabványok szerint akár biogazdaságokban is használható. Sőt, éppen ezáltal, az ökotudatosság, a körforgásos gazdaság támogatásával igyekszik piacot szerezni a cég. Tatu Leppänen szerint termékük nem olcsóbb, mint a hasonló összetételű hagyományos készítmények, de ugyanazt tudja, mint azok, csak az ő alapnyaguk a körforgásos gazdaság terméke. Vagyis nemhogy nem terheli a környezetet, hanem az egyszer már legyártott elemek jelentős részét újrahasznosítják általa. Az elemek fennmaradó veszélyes részét természetesen szakszerűen ártalmatlanítják.

Az elemnek ráadásul nagyon nagy része felhasználható: több mint 80 százaléka hasznosítható, a maradék valóban veszélyes részét biztonsággal kezelni kell.

A magas cink- és mangántartalmú anyagot tartalmazó készítményt a világ számos pontján tesztelik. Az Egyesült Államokban Kansas államban búzában is végeznek vele kísérleteket, Kaliforniában pe­­dig citrusféléken, avokádón, gyapotban és szabadföldi pa­­radicsomtermesztésben folynak vizsgálatok az anyaggal. Az Egyesült Államokban februárra várja az engedélyezést a vezérigazgató, és ezt követően a nagynak számító amerikai piacon is elterjedhet az anyag.

A felsoroltakon kívül sok más növényen is kipróbálták már terméküket, így különböző kalászos gabonákkal és kukoricával is jó eredményeket értek el. A vezérigazgató emlékeztetett: a szilázs­kukoricának különösen nagy szüksége van cinkre a gyökérképződés­hez, és ké­­sőbb a növekedése első szakaszában. A tesztek szerint eb­ben az időszakban érdemes kijuttatni az anyagot a növényekre. A kalászos gabonák esetében szintén a szárnövekedés elején alkalmazták jó eredménnyel. Különösen az árpa esetében tapasztalták a szer jótékony ha­­tását, hiszen ez a növény nagyon érzékeny a mangán hiányára.

Tatu Leppänen szerint árban, ha nem is olcsók, de még versenyképesek tudnak maradni a konkurens termékekkel, hiszen az anyag a tervek szerint 3,5 euróba kerül literenként, és 1 hektárra 2–3 liter anyaggal kell számolni.

Ez persze csak irányadó érték, hiszen a lombtrágya alkalmazása nagyban függ attól, hogy milyen kultúrában alkalmazzák és milyen területen. Legtöbbször elegendő egyszer egy évben cinkkel és mangánnal lombtrágyázni, csak nagyon ritka speciális esetekben van szükség arra, hogy meg kelljen ismételni.

A lombtrágyát úgy tervezték meg, hogy jól keverhető legyen más, vele egy időben kijuttatandó tápanyagokkal, hiszen így lehet takarékosan és hatékonyan elvégezni a tápanyag-utánpótlást. Az eddigi vizsgálatok alapján csak né­­hány anyagokkal nem javasolt együtt használni, a legtöbbjük esetében a megszokott töltethez hozzá lehet keverni a finn vállalat lombtrágyáját.

A vezérigazgató véleménye szerint a sikerüknek az a titka, hogy Finnországban a vegyészeti szaktudás igen magas szintű, ami elősegíti az ilyen típusú fejlesztések és innovációk létrejöttét. A cég első üzeme idén nyáron nyílt a finn Kärsä­mäkiban. Az a céljuk, hogy pár év alatt elérjék a 100 millió eurós forgalmat. Ez utóbbiról egy finn reggeli tv-showban beszélt Tatu Leppänen a múlt hónapban.

A kedvező teszteredmények alapján már több országban értékesítik a ZM-Grow-t. Máshol, például Magyarországon disztribútor partnereket keres a Tracegrow.

Tatu Lep­pänen lapunknak elmondta: már tárgyalnak magyar piaci szereplőkkel, integrátorokkal, de még korai lenne megnevezni ezeket a vállalatokat.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Parazitákkal a szúnyogok ellen

80 százalékkal sikerült csökkenteni az ázsiai tigrisszúnyogok számát a kínai Kantonban, melynek nőstény egyedei több mint 22 féle vírust terjeszthetnek. Az új sterilizálási eljárást, melyet a hím egyedeken használnak, Xi Zhiyong, a Michigan Állami Egyetem kutatója fejlesztette ki.

Jövőre változik a drónokra vonatkozó szabályozás

Megváltoztak a drónok használatára vonatkozó szabályozások, amelyek jövő év július 1-jétől lépnek érvénybe.

Egyre drágább a kávé, miközben csökken az ára

Krízisben a világ kávéipara: a brazíliai túltermelésnek köszönhetően májusban tízéves mélypontra estek a termelői árak, miközben egyre több pénzt kell adni egy csésze feketéért.

Munkacsoport a helyspecifikus gazdálkodásért

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán (NAK) belül megalakult a Digitálisinformáció-szolgáltatók és technológiai fejlesztők, innováció munkacsoport. A grémium az idehaza helyspecifikus gazdálkodást választók számára kíván minőségi támogatást nyújtani a NAK segítségével.

Új szerves starter trágya

Az utóbbi évtizedekben szinte Európa teljes területén, köztük Magyarországon is, jelentősen romlott a művelt talajok tápanyag-gazdálkodása. Ezzel párhuzamosan, a ’90-es évektől folyamatos csökkenés figyelhető meg a makro- és mikroelem-kijuttatásban. Az állatállomány csökkenésével a kijuttatott istállótrágya mennyisége is jelentősen visszaesett.

Swarm: a mezőgazdasági gépesítés jövője?

Háromszáz iparági szakértő vett részt a Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) fórumán, ahol a fő téma a traktorok jövője, illetve a jövő traktorai volt. Általánosnak látszik a vélekedés, hogy a gumikerekekkel szerelt erőgépek elérték ésszerű határaikat, és a jövőben a rajokban – angolul swarm – együttműködő, autonóm működésre képes gépek meghatározó szerepet játszhatnak a szántóföldi munkákban.

Fergeteges tátorján

Tömegesen fordult elő hazánkban, a pásztorok ették, a negyvenes években még virágoskertekbe is ültették, mostanság pedig annyira megritkult, hogy védetté nyilvánították. A tátorjánról beszélünk, amelyet a magyar törzsek úton-útfélen megtalálhattak, és fogyasztottak is.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

Évente 1.3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a világon. Az elpazarolt élelmiszerek nemcsak több hulladékot jelentenek, hanem elpazarolt energiát és szükségtelen üvegházhatású gázkibocsátást is. Számos módszer van arra, amellyel a háztartások kis odafigyeléssel csökkenthetik a kidobott élelmiszer mennyiséget és ezzel pénzt is spórolhatnak.

Az imádott leanderek

Olykor mellőzött szerepéből küzdi föl magát a szívünkbe a rajongásig szeretett növény. Kisné Heyek Andrea jól emlékszik arra, amikor rácsodálkozott a nemszeretem növény, a leander szépségére. Azóta több mint 80 termetes tövet nevel belőlük apró kertjében. Az Édenpont mozgalom szervezésében nyár közepén bárki megcsodálhatja végtelen változatosságukat.