0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Átadták Az Év Tanyája díjakat

Az idén 15 tanyagazdaság pályázott a díjra, és most először a határon túli magyar lakta térségekből is neveztek egyéni gazdaságok. A díjátadón azokat az egyéni tanyagazdaságokat jutalmazták, amelyek jó mintául szolgálhatnak mások számára is.

Második alkalommal adták át Az Év Tanyája díjat az Agrárminisztériumban. Nagy István miniszter köszöntő beszédében elmondta, hogy azzal a szándékkal alapították meg ezt a  magas szakmai elismerést, hogy egybegyűjtsék és bemutassák Magyarország legszebb tanyáit, azok mintaértékű fejlesztéseit. A figyelem és az elismerés segíthet abban, hogy minél többen megismerjék ezt a sajátos magyar életformát és abban is, hogy a fiatalok számára is vonzóvá váljon tanyán élni, gazdálkodni.  

A miniszter kiemelte, hogy a magyar tanya a hungarikumok sorába emelkedett, ami a tanyagazdáknak köszönhető. A tárca célja, hogy a jövőben is képesek legyenek betölteni a tájat, térséget meghatározó tájképi, építészeti, néprajzi, kulturális, illetve gazdasági szerepüket.

Az újra megnyílt Tanyafejlesztési Programmal segítséget szeretnének nyújtani ahhoz, hogy a tanyáknak ne csak múltjuk, jelenük, hanem jövőjük is legyen. A tanyán élők életkörülményeinek javítására 1,23 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ebből mintegy 200 millió forint jut a települési és térségi fejlesztések támogatására, 637 millió forint a tanyák, és a tanyás térségek megőrzésére, fejlesztésére, új tanyagazdaságok indítására. Emellett 300 millió forintot biztosít a tárca a tanyai lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre.

A miniszter elismeréssel szólt azokról a gazdákról, tanyagazdákról, akik a hazai, magas szakmai színvonalon termelt élelmiszerek elkötelezett híveiként szereztek elismerést.

Olyan hozzáadott értéket tettek le a magyar élelmiszeripar asztalára, ami gyakorlatilag teljesen átalakította a magyar közízlést. Piaci szerelőként abszolút meghatározókká váltak. Olyan ízeket hoztak pl. a sajtkultúrában, a húsfeldolgozásban, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás terén, amellyel alapjaiban változtatták meg a magyar gasztrokultúrát.

Az Év Tanyája díjakkal elismerték azokat a tanyatulajdonosokat, akik mind a természeti, mind az épített és táji környezetbe illeszkedő tanyát tartanak fent. Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint azokat a tanyagazdaságokat és az ott élő, dolgozó, nagy tudással bíró embereket jutalmazták, akik példás módon ügyelnek tanyájuk kialakítására, fejlesztésére úgy, hogy közben kiemelt figyelmet fordítanak a természeti környezet megőrzésére, a tájra az adott térség kulturális, építészeti értékeire, gazdálkodási hagyományaira – fogalmazott. Mindenki, aki az Év tanyája megmérettetésben részt vett, nyertesnek számít, hisz amellett, hogy a szaktárca szakmai elismerésében részesültek, széles körű bemutatkozási lehetőséget is kaptak.

Az államtitkár felhívta a figyelmet a november végén meghirdetett Tanyafejlesztési Programra, amelynek keretében 1,2 milliárd forint válik elérhetővé a tanyán élők életszínvonalának javítására, a tanyai gazdálkodás megújítására. A célterületek a 2017. évi pályázati felhíváshoz képest némiképp változtak úgy, hogy az egyéni tanyagazdaságokra fordítható források nagyobb hangsúlyt kapnak. Az alföldi tanyás térségekből, összesen 724 településről lehet pályázatot benyújtani, maximum 75 százalékos előlegigénylési lehetőség mellett. A kérelmeket várhatóan január második felétől lehet benyújtani a Herman Ottó Intézet weboldalán.

Az idén  az Év Hagyományőrző Tanyája díjat Reisz József, a Natúr-Életmód Tanya gazdája kapta, az Év Határon túli tanyája díjban a szerbiai Adáról érkező, Csincsik Edit tanyagazda, míg az Év Tanyagazdasága díjban Gyurákovics András, mórahalmi tanyagazda részesült.

A közönségszavazás nyertesének járó díjat Bartolák Mária, a békéscsabai Haluskaház tanyagazdája és Molnár István, tarhosi tanyagazda vehette át.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu