Back to top

Friss zöldség egész évben a jeges Izlandon

Izlandon a geotermikus energiának köszönhetően – mely a szigetországban termelt elektromos energia negyedének forrása is – egész évben képesek friss zöldséget termelni.

Pall Olafsson távoli farmján az év felében a hőmérséklet bőven fagypont alatt van, és a nap is ritkán kel fel.

Az üvegházban a világításnak és fűtésnek köszönhetően mégis friss paradicsomot és uborkát szüretelnek a tél derekán is – köszönhetően elsősorban a geotermikus energiának, melynek köszönhetően az apró észak-atlanti nemzet kiérdemelte a Tűz és Jég Földje titulust.

Nagyjából 20 éve az utolsó paradicsomokat még novemberben szüretelték, legközelebb pedig áprilisban termett a zöldség – nyilatkozta Olafsson a Thomson Reuters Foundationnek. Azonban sokat lendített a termelésen, hogy már egész évben világítanak. Ez főleg a termálvíznek köszönhető, ami a gazdaságtól nem messze tör a felszínre, és segítségével a Hveravellir Izland egyik legnagyobb zöldségtermelője: évente 500 tonna paradicsomot, uborkát és paprikát bocsát ki.

Izland vulkanikus eredetének köszönhető a bőségesen rendelkezésre álló geotermikus energia, melyet a nap- és szélenergiával ellentétben nem befolyásolnak kiszámíthatatlan időjárási tényezők.

A szigetország elektromos energiája teljes mértékben megújuló forrásból származik, aminek negyedét teszi ki a termálvíz – ez pedig lehetővé teszi, hogy a friss zöldségek egész évben elérhetőek legyenek.

Geotermikus erőmű Izlandon
Geotermikus erőmű Izlandon

A feltörő forró vizet csöveken vezetik be az üvegházakba, ami biztosítja a fűtést, mellette pedig mesterséges világítással biztosítják a növekedéshez szükséges fényt is – télen ugyanis a szigeten alig három órát süt a nap. Ez a gyakorlat 20 évvel ezelőtt kezdett elterjedni.

Az igazi előrelépés azonban a számítógép vezérelte üvegházak elterjedése volt, melyek lehetővé tették, hogy mindent okostelefonról lehessen vezérelni – mondta el Knutur Rafn Armann, aki a Fridheimer paradicsomfarmot üzemelteti feleségével, Helenával.

„Minden üvegházban van egy vezérlő számítógép, ami összeköttetésben áll a meteorológiai mérőállomásunkkal, utóbbi pedig a központi számítógépünkkel, ami pedig az internethez csatlakozik.” – mondta.

„Bárhová megyek, az iPhoneom segítségével meg tudom öntözni a növényeket, nyitni tudom az ablakokat, és megváltoztathatom a beállításokat vagy bármit vezérelhetek a telefonon keresztül.”

A távoli sziget korábban importból fedezte az élelmiszerszükséglete nagyobbik részét. Azonban a 2008-as pénzügyi válság illetve a vulkánkitörés 2010-ben, melynek eredményeképpen a repülőgépek nem tudtak landolni, ösztönzőleg hatottak az önellátás fellendítésére.

Mára a paradicsom és az uborka legalább fele helyben terem,

mondta Gunnlaugur Karlsson, a Solufelag Gardyrkjumanna (SFG) vezérigazgatója, mely zöldség- és gyümölcs csomagolással illetve kereskedelemmel foglalkozik.

Véleménye szerint a józan ész is azt diktálja, hogy egy isten háta mögötti, eldugott kis sziget, mely ki van téve a katasztrófáknak, igyekezzen megtermelni a saját élelmiszerét. Az is emellett szól, hogy a helyi termékeknek jobb a piaca is.

Idén az SFG együttműködésbe kezdett a helyi gazdákkal, hogy az általuk termelt élelmiszerek eljussanak az óvodákba, így a gyerekek helyben termesztett és növényvédőszer-mentes termékeket fogyaszthatnak.

Az ágazat mindent megtesz annak érdekében, hogy az embereket a helyi termékek vásárlására ösztönözze, de véleményük szerint az állam még ennél is több segítséget tudna nyújtani.

„A hatóságok nem foglalkoznak azzal, honnan származik az élelmiszer addig, amíg nem tartalmaz veszélyes kemikáliákat” mondta Helgi Johannesson mezőgazdasági tanácsadó.

Izland Ipari és Innovációs Minisztériumának egyik szóvivője azt mondta, hogy a kormány már dolgozik egy olyan irányelven, mely helyi forrásokból szerezné be az állami intézetek ellátásához szükséges élelmiszereket.

A gazdák azonban azt mondják, hogy sokkal többet érne el az állam azzal, ha kedvezményes áron biztosítanák számukra az elektromos áramot.

Jelenleg Izland elektromos áramának mindössze 0,5 százalékát használják a farmerek, akik állításuk szerint többet fizetnek érte, mint az jóval villamosenergia-igényesebb alumínium ipar.

Az állami kézben lévő villamossági vállalat, a Landsvirkjun nem adja közre az árait, az izlandi kormány pedig nem nyilatkozott ez ügyben.

„Már többször jeleztem az állam felé, hogyha az villamos energia 1 százalékát használnánk egészséges, jó minőségű élelmiszer termelésére saját magunk számára, az remek lenne” mondta a paradicsomtermelő Armann. „De ehhez természetesen olcsóbbá kell tenni a gazdák számára az áramot.”

Forrás: 
news.trust.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Harapni lehet a csendet

Városi származásúak lévén nagyon büszkék rá, hogy a csibéket saját kotlósaik keltik ki, és hogy a kecskéik tejéből készített sajtot, joghurtot tudnak az asztalra tenni. Az állatok abrakját is meg tudják termelni maguknak, valamint veteményesük és gyümölcsösük egyre több zöldséget, gyümölcsöt ad.

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.

Bírságot kapott a Husqvarna Magyarország Kft. jogsértő ármeghatározás miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 111 millió forintra bírságolta a Husqvarna Magyarország Kft.-t, mert a cég és egyes forgalmazói jogsértő módon határozták meg a Husqvarna, a Gardena és a McCulloch márkájú kertészeti termékek internetes továbbeladási árait - közölte a GVH hétfőn az MTI-vel.

Magyarország erősnek számít az európai spárgatermesztésben

Ahhoz képest, hogy az Európai Unióban Magyarország a hatodik-hetedik legnagyobb spárgatermesztő, itthon megdöbbentően kevés fogy a termékből - írja keddi számában a Világgazdaság.

Újabb áfacsökkentésre készül Románia

A román kormány úgy döntött, hogy támogatja az egészséges és hazai hagyományos ételek fogyasztását, ezért azok áfáját 9-ről 5 százalékra mérsékli. A cél az, hogy 5-6 éven belül a „Made in Romania” feliratú termékek fogyasztása általános és mindennapos legyen.

Már nem a lengyelek szedik a spárgát

Míg 10 évvel ezelőtt szinte csak lengyelek dolgoztak a bajor földeken a tavaszi spárgaszedéskor, mostanra ritkaságnak számít a lengyel munkás, és egyre nehezebb munkaerőt találniuk a gazdáknak – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Lengyelország 100 ezer tonna étkezési almával nyithatja a szezont

A hatalmas lengyel almakészletek nem csökkennek olyan gyors ütemben, mint amennyire kellene. Április 1-jén Lengyelország frissalma-készlete még 665 ezer tonna volt. Ha csak az olasz és német készletet hozzáadjuk, akkor az már több mint 1,5 millió tonna.

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.