Back to top

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

A betegség kórokozója, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense gomba a talajból fertőz, ezért jelenthetnek megoldást ellene a talaj nélküli, steril rendszerek. A probléma egyébként nem kicsi,

világszerte hatalmas felfordulást okoz a betegség a banánültetvényekben.

Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a világ banántermesztése lényegében egyetlen fajtán, a nevezett fuzáriumgomba most terjedő, ún. trópusi 4-es rasszára (TR4) kifejezetten érzékeny Cavendishen alapul – ilyen monokultúra más zöldség-gyümölcsnél gyakorlatilag elképzelhetetlen. Mielőtt a Cavendish ennyire elterjedt volna, a Gros Michel fajta volt a legszélesebb körben fogyasztott banán, ám azt az 1950-es években gyakorlatilag leradírozta a térképről a fuzárium akkor terjedő rassza.

A TR4 rasszt Tajvanon fedezték fel az 1960-as években, azóta elterjedt Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában, a banánból élő szakemberek legnagyobb félelme pedig, hogy Latin-Amerikát is eléri, és kipusztítja a világ banánexportjának háromnegyedét adó ottani ültetvényeket.

A freshfruitportal.com Gert Kemát, a Wageningen Egyetem szakértőjét idézi, aki szerint a fő feladat a banántermesztés diverzifikálása. Mint elmondta,

a betegség talajjal terjed, vagyis a dolgozók cipőjén és ruháján, illetve a gépeken jut át egyik helyről a másikra, de bármi egyébbel is, ami talajjal szennyeződhet.

A gyökereken keresztül fertőzi a növényt, a beteg banán pedig silány terméseket nevel.

Rengeteg szálon futnak a kísérletek, magáncégek és kutatóintézetek egyaránt komoly erőfeszítéseket tesznek a betegség megelőzésére és gyógyítására, valamint az ellenálló fajták nemesítésére. Egyelőre azonban nincs más megoldás, mint a higiénia: mindent meg kell tenni, hogy senki hurcolja tovább a fertőzött talajt, a beteg növényeket, illetve semmi olyant, ami ezekkel érintkezhetett.

A Wageningen Egyetemen kidolgozott növényházi, kőzetgyapotos termesztés ebben segíthet, ahol ugyanis nincs talaj, ott nincs talajból fertőző betegség sem – bár az is nyilvánvaló, hogy a világ banánültetvényeit nem tudják egyhamar kőzetgyapotra telepíteni, ez legfeljebb a diverzifikálást szolgálhatja, ahogy a kutató is fogalmazott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Szépek és hasznosak a vadrózsák

Őshonos növény lévén mindenki jól ismeri a vadrózsát, aminek a termését, a csipkebogyót sokféleképpen hasznosíthatjuk. Több más vadrózsafajt is termesztésbe vontak és nemesítenek Európában.

Elnézték a naptárt a növények?

Annyira enyhe volt a tél Olaszországban, hogy van olyan zöldség és gyümölcs, ami akár egy hónappal korábban teremhet a vártnál. A gazdák aggódnak, egyrészt mert nem múlt még el a kései fagyok veszélye, másrészt, mert lehetetlen így előre tervezni az értékesítési szezont.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

KSH: nagy különbségeket takar a mezőgazdasági árak szolid emelkedése

Tavaly decemberre a novemberi 5,2 százalékosról 0,6 százalékponttal 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb adatokból. A decemberi drágulás mértéke az egész évi 5,4 százalékos átlagnál is hajszállal alacsonyabb volt.

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.

Egy ősi növényvédő szer a gyümölcsösben

Vajon mit lehet még a rézről mondani, gondolhatják sokan. A Bayer Gyümölcs Szimpoziumának akasztói állomásán Szabó Árpád, a BVN Növényvédő Kft. képviseletében alapos választ adott.

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.