Back to top

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

A betegség kórokozója, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense gomba a talajból fertőz, ezért jelenthetnek megoldást ellene a talaj nélküli, steril rendszerek. A probléma egyébként nem kicsi,

világszerte hatalmas felfordulást okoz a betegség a banánültetvényekben.

Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a világ banántermesztése lényegében egyetlen fajtán, a nevezett fuzáriumgomba most terjedő, ún. trópusi 4-es rasszára (TR4) kifejezetten érzékeny Cavendishen alapul – ilyen monokultúra más zöldség-gyümölcsnél gyakorlatilag elképzelhetetlen. Mielőtt a Cavendish ennyire elterjedt volna, a Gros Michel fajta volt a legszélesebb körben fogyasztott banán, ám azt az 1950-es években gyakorlatilag leradírozta a térképről a fuzárium akkor terjedő rassza.

A TR4 rasszt Tajvanon fedezték fel az 1960-as években, azóta elterjedt Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában, a banánból élő szakemberek legnagyobb félelme pedig, hogy Latin-Amerikát is eléri, és kipusztítja a világ banánexportjának háromnegyedét adó ottani ültetvényeket.

A freshfruitportal.com Gert Kemát, a Wageningen Egyetem szakértőjét idézi, aki szerint a fő feladat a banántermesztés diverzifikálása. Mint elmondta,

a betegség talajjal terjed, vagyis a dolgozók cipőjén és ruháján, illetve a gépeken jut át egyik helyről a másikra, de bármi egyébbel is, ami talajjal szennyeződhet.

A gyökereken keresztül fertőzi a növényt, a beteg banán pedig silány terméseket nevel.

Rengeteg szálon futnak a kísérletek, magáncégek és kutatóintézetek egyaránt komoly erőfeszítéseket tesznek a betegség megelőzésére és gyógyítására, valamint az ellenálló fajták nemesítésére. Egyelőre azonban nincs más megoldás, mint a higiénia: mindent meg kell tenni, hogy senki hurcolja tovább a fertőzött talajt, a beteg növényeket, illetve semmi olyant, ami ezekkel érintkezhetett.

A Wageningen Egyetemen kidolgozott növényházi, kőzetgyapotos termesztés ebben segíthet, ahol ugyanis nincs talaj, ott nincs talajból fertőző betegség sem – bár az is nyilvánvaló, hogy a világ banánültetvényeit nem tudják egyhamar kőzetgyapotra telepíteni, ez legfeljebb a diverzifikálást szolgálhatja, ahogy a kutató is fogalmazott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felszámolnák az illegális állatkereskedelmet

Az illegális állatkereskedelem ellen lép fel az Európai Parlament, keddi állásfoglalásában javaslatot tesz a kereskedők és tenyésztők szigorú nyilvántartására az egész Európai Unióban.

Permetezőgép növényvédelmi kísérletekhez

Az AGROmashEXPO egyik különdíját a Farmgép Kft. Kertitox PreBIKE parcellapermetezője kapta. A Farmgép Kft. egyedi igényre tervezett, díjnyertes parcellapermetezőjét használják a nagy növényvédőszer-forgalmazó cégek és a növényvédelmi hatóság is a kísérleteihez.

Flexibilis kaszasínnel Törökszentmiklósról a világpiacra

Az AGROmashEXPO harmadik napján a „Mezőgépgyártásunk sikeres korszakai és jövőbeni esélyei" című szakmai konferencián, ünnepélyes keretek között adták át „Az év magyar mezőgépe 2020” díjat.

Sok kukorica, kevés búza?

Várhatóan kínálati piac lehet idén kukoricából és keresleti búzából – hangzott el csütörtökön az AGROmashEXPO keretében megrendezett gabonafórumon.

Mennyi diót együnk a szív és a belek egészségéért?

Már ismert tény, hogy a diófogyasztás jó hatással van a szívünkre. Egy új kutatással fény derült arra, hogy a bél egészséges működésében is szerepe van. A két jótékony hatás között összefüggés lehetséges.

Mi a nagyobb kockázat?

Hogyan lehet gazdaságosan, a környezetet kímélve, mégis hatékonyan ellátni az emberiséget élelemmel? Erről beszéltek szakemberek a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évnyitó rendezvénye első panelbeszélgetésén. Az AGROmashEXPO színpadán növényvédőszer- és műtrágyagyártók képviselői beszéltek arról, hogy hogyan tudnak segíteni a fenntartható gazdálkodásban.

Komposztálható címke

A Label Pro Industries és a Fruit Label Pro által együttesen gyártott Bio-Label vezető szerepet tölt be Dél-Afrikában a komposztálható gyümölcscímkézés területén. Az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak is megfelelő címke, amelyet a TÜV Austria „OK Compost” jelöléssel minősített, olyan cellulózból készül, amelynek alapanyaga fenntarthatóan művelt erdőgazdaságokból kerül ki.

Változások a növényvédőszer-engedélyezésben

Az Európai Unióban továbbra is folytatódik a növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálata, és változnak az előírások, eljárások. Két év alatt összesen 31 növényvédő hatóanyag esett ki a palettáról, jócskán megnehezítve a termesztők, növényorvosok életét. Ugyanezen idő alatt 9 új kapott engedélyt, de többségük nem szintetikus molekula, ami összhangban van az unió környezetvédelmi törekvéseivel.

ÖMKi, a magyar mezőgazdaság „élő laboratóriuma”

Bővülő csapat és tevékenység, új kutatási területek, fejlődő korábbi projektek és felütésként március elején az öko ágazat számára szervezett konferencia: lendületesen vág neki 2020-nak hazánk egyetlen, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, tudományos szervezete, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

Országszerte zártan kell tartani a baromfit

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zárva tartását Magyarország teljes területén annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal az érintkezés lehetősége, és ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján szerdán.