Back to top

A méh, akinek két apja van

A mézelő méhek szaporodása máshogy működik, mint amit az emlősöknél megszoktunk. Ezért fordulhat elő, hogy egyes egyedeknek több apja és egy anyja van, vagy éppen két apja, de anyja egy szál sem.

A nőstény méhek, hangyák és darazsak (azaz a Hymenoptera, a hártyásszárnyúak közé tartozó rovarok) megtermékenyített petékből kelnek ki. Ezek mindkét szülőtől örökölnek egy-egy kromoszómakészletet. A hím egyedek pedig megtermékenyítetlen petékből fejlődnek. A mézelő méheknél a nőstények – a dolgozók és az anyák – összesen 32 kromoszómával rendelkeznek, míg a hímek (herék) csak feleennyivel.

„A definíció szerint az ivart meghatározó haploid-diploid rendszerekben (a méheknél, hangyáknál és darazsaknál) a hímek haploidok: megtermékenyítetlen petékből fejlődnek és egy kromoszómakészletet örökölnek az anyától” magyarázta el Sarah Aamidor molekuláris biológus, a Sydneyi Egyetem végzős hallgatója. Ő vezette azt a tanulmányt, mely a világon elsőként talált rá egy olyan méh-egyedre, mely csak két apával rendelkezik.

A haploid-diploid rendszer egy figyelemre méltó biológiai jelenség, amiben lehetőség van a nőstények és hímek klónozására, illetve a günandromorfiára.

Egy günandromorf hím és nőstény külső jegyeket is magán hordoz, és mindkét nem szövetei megtalálhatók benne. Nem azonos a hermafroditával, mely "csak" mindkét nem szaporodó-szervrendszerével rendelkezik.

A mézelő méheknél a günandromorfok jellemzően egy diploid zigótából (tehát megtermékenyített, fejlődésnek indult petesejtből) és haploid hím szövetekből fejlődik ki, mely egy második spermiumból származik. Ez úgy lehetséges, hogy

a mézelő méhek polispermikus faj, azaz egynél több hímivarsejt is behatol a petesejtbe és beleolvad a kezdeti sejtkészletbe.

Ezek a sejtek aztán elkezdenek osztódni, így részei lesznek a fejlődő embriónak.

De mitől lesznek günandromorfok a mézelő méhek? Ez volt a tanulmány fő kérdése. Aamidor ennek megválaszolására olyan „abnormális külsejű” méheket vizsgált meg, melyeket egy másik kutató gyűjtött egy korábbi tanulmányhoz.

„Ezek a méhek nagyon furcsán néznek ki, mivel egyes testrészeik hím bélyegeket hordoznak magukon, míg mások nőstény bélyegeket.” –magyarázta a tanulmány társszerzője, Isobel Ronai, aki szintén a Sydneyi Egyetem végzős hallgatója.

„Például a szemeik olyanok, mint a hímeké, jóval nagyobbak a nőstényekénél, míg a teste többi része nőstény.” (lásd a lenti twitter-bejegyzés fotóján)

 

Azt tudjuk, hogy a günandromorfok egy ritka genetikai mutáció során jönnek létre, az oka azonban nem egyértelmű. Ezért gyűjtött össze Aamidor 11 frissen kikelt, günandromorfnak vélt méhet ugyanabból a kolóniából, és kollégáival felboncolták ezeket, és megvizsgálták a szöveteiket, hogy megállapítsák a nemüket is.

Az eredmény igen meglepő volt, mivel a méhek szervei véletlenszerűen voltak hímek vagy nőstények. Azt is felfedezték, hogy öt günandromorfonak normál petefészkei voltak.

„Három ezek közül óriási, méhanya-szerű petefészkekkel rendelkezett, ellentétben a dolgozókkal, ahol ezek jóval kisebbek.”

Csak egy günandromorf rendelkezett normál hím szaporodó szervrendszerrel, míg két másiknál a szervek egy része volt meg.

A genetikai vizsgálatból kiderült, hogy a 11 günandromorf méh közül mindegyik legalább két apával, de egyesek akár három apával is rendelkeztek.

És döbbenetes módon, az egyik – mely egyébként egy normál dolgozónak látszott ránézésre – két apával büszkélkedhetett, anya nélkül. Ez az egyed valószínűleg spermafúzióval született meg.

„A nőstény méh, melynek két apja van két hímivarsejt összeolvadásából keletkezhetett. Ez az első ilyen eset, amit a haploid-diploid szaporodású élőlényekből leírtak, és igen különleges esemény, tekintve hogy az emlősöknél egyelőre nem tartják valószínűnek, hogy két hímivarsejt összeolvadjon.” – nyilatkozta Aamidor.

Egy másik érdekes günandromorfnak pedig három apja és egy anyja volt.

Ezek a felfedezések rámutatnak arra, hogy a kolóniákban élő rovarok szaporodása milyen rugalmasan működik, és akár a szociális struktúrákra is hatással lehet. A tanulmány segítségével szélesedhet a tudomány látóköre, és jobban megérthetjük, hogyan egyesítik a genomjaikat a szexuális úton szaporodó állatok.

Vajon a günandromorfoknak lehet valamilyen evolúciós előnye a mézelő méhek között?

Aamidor szerint nem. Csupán csak genetikai hibás egyedekről beszélhetünk. Véleménye szerint ha túl sok günandromorf méh jelenik meg egy családban, akkor ott az anya hordozza ezt a mutációt.

Egy másik hártyásszárnyú csoportnál, a hangyáknál azonban kimutatható ennek a genetikai elváltozásnak az evolúciós hatása.

„A hangyáknál feltételezhető, hogy a günandromorfok hajtották a dimorf, azaz különböző dolgozó-kasztok fejlődését. A méheknél azonban csak egyféle dolgozó létezik, így ez nem lehetséges.” tette hozzá Aamidor.

A günandromorfok más fajoknál is előfordulnak, beleértve a pillangókat, rákféléket és néhány madarat is (lásd: a lenti günandromorf hullámospapagájról készült videó). Azonban egyetlen esetben sem mutattak ki olyan genetikai mutációt, mely felelős ezeknek a furcsa egyedeknek a létrejöttét.

TWINZY.VERY RARE HALFSIDER BUDGIE.TWINS IN ONE.(NOT FAKE)! Tetragametic Chimerism

 

Forrás: 
Forbes

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy kedves énekes a távoli Venezuelából és Kolumbiából

A kanári már hosszú évszázadok óta töretlen népszerűségnek örvend kontinensünkön, különösen rokonait becsülik nagyra azok a madarászok, akik elsősorban énekükért tartanak otthonukban apró tollasokat. Így nem meglepő, hogy Amerika felfedezése után nem sokkal már megérkeztek az Újvilágból a különféle papagájok mellett olykor apró énekesek is.

Fergeteges tátorján

Tömegesen fordult elő hazánkban, a pásztorok ették, a negyvenes években még virágoskertekbe is ültették, mostanság pedig annyira megritkult, hogy védetté nyilvánították. A tátorjánról beszélünk, amelyet a magyar törzsek úton-útfélen megtalálhattak, és fogyasztottak is.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

A szépséges világos nagyezüst nyúl

Ha a nyúlfajták között szépségversenyt rendeznének, biztos, hogy a világos nagyezüst nyúl dobogós helyen végezne, talán a szépségkirálynőnek járó aranyalmát is elnyerhetné. Bár Franciaországból eredeztetik, nálunk német világos nagyezüst néven terjedt el.

Fürjek „sündisznóállásban”

Hazánkban az utóbbi időkben egyre többen vállalkoznak fürjtartásra. Vannak, akik pusztán kedvtelésből választják a fürjeket: díszes megjelenésük, kedves lényük miatt tartanak otthonukban néhányat, mások gazdasági célt szem előtt tartva választanak japán gazdasági fürjet vagy éppen virginiai fogasfürjet.

Egy kis méretű juh nálunk is hódít

Több tenyésztő is tart állatszeretetből vagy a szakmai kihívástól vezérelve olyan fajtákat, amelyek külső megjelenésükben eltérnek az adott fajra jellemző általános sajátosságoktól. Ide sorolhatjuk a juhfajon belül a babydoll southdownt is, amely kis termeténél fogva joggal tarthat számot érdeklődésünkre.

Szigorúbb gazdálkodási szabályok a méhek védelméért

Ahogy arról még az év elején beszámoltunk, a bajor választópolgárok eddig még soha nem látott mértékben csatlakoztak a „Mentsétek meg a méheket” népi kezdeményezéshez. A kezdeményezést a törvényhozás a héten megszavazta.

Kezdődik az őzüzekedés, vigyázzunk az utakon!

Július közepétől augusztus közepéig tart az őz, hazánk legnagyobb egyedszámban és szinte mindenhol előforduló nagyvadfajának párzási időszaka. A nász alatt a bakok kergetik a sutákat, és eközben az állatok sokkal figyelmetlenebbek, mint az év más időszakában, ráadásul nappal is aktívak.

A korai tavasz miatt lekésik a méhek a virágzást

A túl korai hóolvadás miatt korábban virágoznak egyes növények, a méhek azonban még nem ébrednek fel, hogy beporozzák őket. Így viszont csökken a virágok maghozama.

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.