Back to top

Elengedjük az átfolyó vizeket, miközben a talajok egyre vízhiányosabbak

Magyarország vízkár veszélyeztetettsége Európában egyedülálló. A gyakori ár- és belvíz komoly károkat okoz, mint ahogy az egyre hosszabb aszályos időszakok is. Sokat segítene, ha az átfolyó vizeket a jelenleginél jóval nagyobb mértékben tudnánk megtartani és hasznosítani. A kamara évek óta igyekszik erre felhívni a figyelmet és keresni a megoldásokat. Ezúttal Kecskemétre hívta a szakembereket.

2006-os tiszai árvíz
Fotó: Országos Vízügy Főigazgatóság
Hazánk a Kárpát-medence magas hegyekkel körülhatárolt területének nagyjából a közepén helyezkedik el, a felszíni vizek 96 százaléka külföldről érkezik az országba. Folyóink vízgyűjtő területe ezért határainkon kívül van, és mikor a nagy folyóink vízgyűjtőjén jelentős csapadék esik, az igen rövid idő alatt heves, tartós, igen súlyos árvizeket okozhat nálunk. Átlagosan 2-3 évenként kisebb vagy közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évente pedig rendkívüli árvizek kialakulására lehet számítani. Amíg az árvizek az ország területének mintegy 25 százalékát fenyegetik, addig a belvíz közel felét.

A síkvidéki területek jelentős részén, 45 000 négyzetkilométeren áll fenn a belvíz megjelenésének veszélye. Az ilyen mértékű, rendszeresen visszatérő belvíz elöntés nemzetközi összehasonlításban is egyedi problémát jelent. A hidrológia tudománya a belvízrendezést egyenesen "magyar" szakterületként tartja nyilván.

A víz iránti igény egyre növekszik a világban, ugyanakkor a rendelkezésre álló vízkészlet fogyóban van. Az éghajlatváltozás és a népességnövekedés úgynevezett víz-stresszhez vezet mind a víz mennyiség, mind a minősége tekintetében. Sajnos, ez a veszély Magyarországot is érinti, hiszen az évi csapadékmennyiség fokozatosan csökken nálunk, a középhőmérséklet pedig fokozatosan növekszik.

A klímaváltozás hatására a csapadék idő- és térbeli változékonysága, szélsőségessége fokozatosan nő, ennek következtében hazánk egyre inkább ki van téve a belvíz és aszály veszélyének, ami, ha időben nem tesszük meg a szükséges lépéseket, a vízválság felé sodorhatja a magyar mezőgazdaságot is.

A cselekvés felgyorsítására a kamara nagy hangsúlyt fektet, évek óta kiemelten foglalkozik ezzel a témával – hangzott el a „Vízkár elleni védekezés, vízvisszatartás az agráriumban” című rendezvényen, amelyen az Országos vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Agrárgazdasági és Innovációs Központ, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei számoltak be a jelenleg folyó kutatásokról, projektekről, pályázati lehetőségekről. A vízkárok ellelni védekezésről, a vízvisszatartásról, az aszály, illetve a vízerózió elleni védekezésről, a talaj vízháztartásának javításáról, a vízvédelmi beruházások lehetőségeiről hallgathattak meg előadásokat az érdeklődők.

Magyarországon az alföldi megyékben jelentkezik a leggyakrabban az aszály és a belvíz problémája. Az elmúlt években egymást váltják a rekordmennyiségű csapadékos és száraz évek, de az éven belüli száraz és csapadékos időszakok is. Gyakran a hőmérsékletek tekintetében is kiugró értékek mutatkoznak, az aszálykárok évről évre növekednek. Ennek megelőzéséhez, mérsékléséhez különböző fejlesztések szükségesek.

 - A vízvisszatartás, illetve a vízvédelem érdekében a Vidékfejlesztési Programban két pályázatot is meghirdetett – mondta Kis Miklós Zsolt. Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, aki egyben a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke is felhívta a figyelmet a pályázat adta fejlesztési lehetőségekre. Ugyan a vízvédelmi és vizes élőhely létrehozására, fejlesztésére szóló kiírást már lezárták, de

vízvédelmi célú, nem termelő beruházások, létesítmények kialakítására és fejlesztésére meghirdetett pályázat még március 1-jéig nyitva áll. A felhívás feltételeinek megfelelő projektek, a rendelkezésre álló forrás erejéig, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek.

A cél a területi vízvisszatartás elősegítése, a felszín alatti víztestek szennyeződésének csökkentése, illetve megelőzése, az éghajlatváltozással összefüggő problémáknak a minimalizálása. Mindez a biodiverzitás megőrzését, illetve a vizeink mennyiségének és minőségének védelmét is jelenti. A beruházások révén csökkenthetők az eróziós, deflációs hatások, mérsékelhetők a kijuttatott anyagoknak a lemosódása, jobb vízellátású, mozaikosabb talajok alakíthatók ki emelte ki az államtitkár.

A klímaváltozás a legnagyobb hatással a mezőgazdaságra van, hiszen a termelés egyik legnagyobb kihívása az egyre fokozódó szélsőségek elleni védekezés. Az árvíz, az aszály, a fagy-, illetve jégkárok súlyosan érintenek minden ágazatot, a növénytermesztést, az állattenyésztést, a halászatot, az erdészetet, a kertészetet és ezen keresztül nagyon sok ember megélhetési lehetőségeit is.

Fotó: MTI - Rosta Tibor
Hazánkban a mezőgazdaság által hasznosított nagyjából 5 millió hektár termőterületből csupán 100 ezer hektárt öntözünk, s ebbe a statisztika már szinte mindent beleszámít, még a fólia- és üvegházakat is. Elengedjük az átfolyó vizeket, és közben sajnos, a talajvízszint is folyamatosan csökken.

Mind a kamara, mind a szaktárca nagyon fontosnak tartja a vízkár elleni védekezést, illetve az optimális vízvisszatartást, nem véletlenül az elmúlt hónapokban, években számtalan egyeztetést kezdeményeztek a belügyminisztériummal, a kutatóhelyekkel. Azt gondolják, hogy az együttműködést, ami az elmúlt években kialakult, folytatni kell. Számos olyan kormánydöntés született, amely közvetlenül a mezőgazdaságra is hosszú távon hatással lesz. Ilyen például az a 17 milliárd forintos forrás, amelyet 2020-tól kifejezetten a vízvédelmi célokra különítenek el mondta Kis Miklós Zsolt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kapd el az esőt!

Az esővíz a legjobb vízforrás, ráadásul ingyenes, amelynek köszönhetően gazdaságosan és ökológiai szempontból is fenntarthatóan élhetünk. Az esővíz gyűjtése enyhíti az aszály hatásait is, ennek ellenére nagyon keveset hasznosítunk belőle tudatosan. A lengyel Wroclaw város önkormányzata támogatja azokat a háztartásokat, amelyek gyűjtik és használják az esővizet.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Két hétig készült az összetartozást szimbolizáló aratókoszorú

A magyar gazdatársadalom összefogását, egyszersmind a magyarság összetartozását is szimbolizálja az az aratókoszorú, amelyet a "Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem" program keretében adtak át a Szent István Bazilikában.

Óriási tévedés azt gondolni, hogy Magyarországot nem fenyegeti vízhiány

A klímaváltozás okozta extrém vízhiány már nem csak az afrikai és közel-keleti, hanem az európai országokat is fenyegeti – derül ki a World Resources Institute nevű amerikai kutatóintézet legújabb tanulmányából. Az InfoRádiónak nyilatkozó klímakutató szerint pár évtizeden belül Magyarországon is kialakulhat vízhiány.

Tíz év alatt 170 milliárd öntözésfejlesztésre

Évi 17 milliárd forinttal, 2020-tól 2030-ig összesen 170 milliárd forinttal tervezi a kormány támogatni az öntözés fejlesztését - jelentette be az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Hajdúböszörményben, a VIII. Hajdúsági Expo, Európai Traktorhúzó Verseny és Fieszta megnyitója után tartott agrárfórumon.

Hagyma információs bank létrehozásával is stabilizálnák az ágazatot a magyar hagymatermesztők

Még kis mennyiségben kapható áttelelő vöröshagyma, a tavaszi, korai vetésű betakarítása pedig augusztus második felében kezdődik, közepes hozamra számítanak a termelők.

Tanuljunk sajtot, joghurtot, túrót készíteni

Tejipari gyakorlati napokat szervez tagjai számára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a „Tanuljunk együtt!” programsorozat keretében a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetnél. Az érdeklődők az őszi félévben három különböző témakörben szerezhetnek új ismereteket.

Jelképes búzaösszeöntés – valós nemzeti összefogás a Magyarok Kenyere

Várhatóan rekordot dönt a 15 millió búzaszem - Magyarok Kenyere programba felajánlott búza mennyisége, így meghaladhatja a múlt évi 605 millió tonnás eredményt, amely 80 ezer rászoruló gyermek egy évi kenyér és pékáru szükségletét biztosította.

Olcsó dinnyének is híg a leve

A frissen kipattant idei dinnyebotrányra a Lidl és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete is reagált. Előbbi megvédte magát, utóbbi cáfolta, és álláspontja szerint semmi nem indokolta a lépésüket. Mindenesetre a Lidl módosított a fogyasztói áron.

Idén is megjelent a túl olcsó dinnye

A Lidl Magyarország a hazai dinnyeszezon közepén felelőtlen, árletörő akciót hirdetett, és a dinnyét olcsó, vevőcsalogató reklámeszköznek tekinti. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara álláspontja szerint a kiskereskedelmi lánc ezzel bedöntheti a magyar dinnyetermelést és lehetetlenné teszi a minőségi dinnye előállítását.